Révai Nagy Lexikona, 8. kötet: Földpálya-Grec (1913)
G - Glia - Glicerid - Gliceril - Glicerilalkohol - Glicerilklorid - Glicerin
Glia képeinek hosszú sorából a legismertebb és még ma is hatásos mű az Illusions perdues (1843, Louvre). Glia vagy neuroglia, a központi idegrendszer speciális támasztószövete. L. Idegszövet. Glicerid, így nevezik a glicerin észtereit. Ha a savakat glicerinnel melegítjük, úgy a glicerinben foglalt hidroxil gyökök a sav hidrogénjével vízzé egyesülnek, a savmaradék belép a glicerin-molekulába és G.-ek keletkeznek. A belépő savmaradék minősége szerint a keletkező G.-ek nevei: acetinek, butirinek, palmitinek, stearinek stb., aszerint, hogy ecetsav, vajsav, palmitinsav, stearinsav stb. a glicerinnel kémiai reakcióba lépő sav. Az alkalmazott sav mennyiségétől és a hőmérséklettől függően a glicerin egy, két v. mindhárom hidroxilgyöke helyettesítődik savmaradékkal. A glicerinmolekulába belépő savmaradék száma szerint megkülönböztetünk: mono-, di- és triacetineket, butirineket, palmitineket és stearineket, pl.: /OH C8H5—OH \OH glicerin /O.C18H360 0-C18H350 \oh distearin /O.CuH.,0 C3H5—OH \OH monostearin xO.C18H310 c3h6-o.c18h35o \o.c18h36o tristearin A természetes G.-ek tri-G.-ek és pedig rendszerint egyazon savmaradékot tartalmazzák. Különböző savmaradékot tartalmazó ú. n. vegyes G.-ek kis mennyiségben találhatók a természetben. A természetes G.-ek közül legfontosabbak a tristearin, tripalmitin és trieiéin, melyek a zsírok és zsíros olajok fő alkotó részét képezik. L. Zsírok-Gliceril, 1. Allil. Glicerilalkohol a. m. glicerin (1. o.). Glicerilklorid, triklorhidrin, 1, 2, 3-triklórpropán: CH 2Cl.CHC1.CH 2Cl. 154—156°-on forró folyadék. Vízzel 160°-ra melegítve glicerin keletkezik belőle. Előállítására szirupsűrű glicerin és jégecet elegyét sósavval telítve,lassankint 130°-ra melegítik. A keletkező diklórhidrint vízzel és szódával kimosva és megszárítva, foszforpentakloriddal hozzák össze, miáltal a még meglevő hidroxilgyököt is klórral helyettesítik, vagyis G. keletkezik. Glicerin (glycerin, propantriol, lypyloxihydrát, olajéd), C 8H (OH)3 , 3 vegyértékű alkohol. E vegyületet Scheele fedezte fel (1779) a diákflastrom főzésekor történő kémiai változások tanulmányozása útján. Különösen Chevreul vizsgálatai alapján, ki a zsírok tanulmányozásával behatóan foglalkozott, ismertük meg közelebbről. A G. nevet is ő alkotta a gXuxa ( édes) görög szóból. Pontos vizsgálatokat G.-nel Peloitze, Redtenbacher, Berthelot és mások végeztek; a korban először Pasteur mutatta ki. A tiszta, vízmentes G. színtelen, szagtalan, szirupsűrű, édesízű, higroszkópos folyadék. Pl.a 15°-on 1-265. Hosszabb ideig 0° hőmérsékleten tartva hosszú, fénylő, kemény kristályokká szilárdul, melyek -j-17°-on olvadnak. Csekély bomlás mellett 290^-on forró vízgőzzel alacsonyabb hőmérséken is átdesztillálható. 150°-ra hevítve meggyúlad és alig világító lánggal elég. Vízzel és borszesszel minden viszonyban elegyíthető, éterrel, széndiszulfiddal, kloroformmal azonban nem. Az árubeli tiszta G. is jócskán tartalmaz vizet, a víztartalomra a fajsúly meghatározásából következtethetünk. Az alábbi táblában a különféle víztartalmú G. fajsúlyát közöljük (17'5°-on Strohmer szerint): G.o/o 100 98 96 94 92 fa. 1-236 1-231 1-226 1-220 1-215 A G.-t gyorsan felhevítve belőle vízvesztés folytán, a nagyon kellemetlen szagú akrolein (1. o.) képződik, még bőségesebben akkor, ha vízelvonó testekkel viáliumhidroszulfát, foszforpentoxid) hevítjük. Oxidációs termékeinek száma, tekintve, hogy a G. három alkoholcsoportot tartalmaz, igen nagy: 11. Ezek közül behatóbban tanulmányozottak: a G.-aldehid, G-sav, dioxiaceton, mezoxalsav és tartronsav. Mint háromértékű alkoholsavakkal háromféle észtert szolgáltat (1. Glicerid). Sósav hatására két hidroxilgyök helyettesíthető benne klórral, mikor is mono- és diklórhidrin keletkezik. A diklórhidrint lúggal főzve sósav hasad le belőle és belső anhidrid, az ú. n. epiklórhidrin keletkezik. Foszforpentaklorid segítségével mindhárom hidroxilgyöke klórral helyettesíthető és triklorhidrin vagy más néven triklórpropán keletkezik. A G.-t az orvosi gyakorlatban bőr és felületi nyálkahártyák kiszáradása esetén külsőleg alkalmazzák. A bőrt simává teszi, azonban, ha hígítás nélkül alkalmazzák, vízelvonó sajátságánál fogva azt ki is szárítja. Vízszívó hatásán alapszik helybeli izgató hatása is, melynél fogva sebeken alkalmazva fájdalmat okoz. Belsőleg beöntések vagy G.-kúp alakjában hashajtóul alkalmazzák. A magyar gyógyszerkönyv III. kiadásában glycerinum néven a 84-4— 88-1%-os G. hivatalos. Az iparban is széleskörű alkalmazást nyer a G. A nyers G.-t gázórák töltésénél, nyomdafesték készítésénél, általában olyan anyagok előállításánál alkalmazzák, melyeknél a gyors beszáradást meg akarják akadályozni. A tiszta G.-t mint édesítő anyagot különböző élvezeti szerek előállításánál alkalmazzák. Legnagyobb mennyisége nitro-G. előállítására szolgál. G. kis mennyiségben előfordul a vérben. Mivel alkoholos erjedésnél kevés G. is keletkezik, a bor, sör és más erjedés útján készült és nem desztillált szeszes ital kismennyiségű G.-t tartalmaz. Stearin, palmitin és olajsavval alkotott észterei teszik a zsírok és zsíros olajok fő alkotó részét. Ipari előállítása is ez anyagok elszappanosítása útján történik. A G.-t a nagyiparban a különféle zsírokból és olajokból állítják elő olyképen, hogy azokat bázisokkal nyomás alatt autoklávban kezelik. Nagyon magas nyomáson a víz is elvégezi a zsírok bontását, ekkor azonban a zsírsavak sötétszínűek lesznek. A zsírok bontását megelőzően a tisztátalanságok eltávolítása végett a zsírokat konyhasóval, timsóval, vagy kénsavval kezelik. A zsírok bontására marómeszet, égetett magnéziát vagy cinkoxidot használnak, melyeknek lehetőleg szén- 1-262 1-257 1-252 1-246 1-241 G.% 90 88 86 84 82 — 570 — Glicerin