Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Gréc-Herold (1913)
H - Harangláb - Harangmadár - Harangmágnes - Harangmező - Harangmű - Harangod - Harangok törés elleni biztosítása - Harangos állatocskák - Harangozás - Harangozó - Harangozó bója - Harangozó madár - Harangöntés - Harangrojt - Harangszelep - Harangszentelés - Harangtorony - Harangue - Harang verője - Harangvirág - Harangvirág-serleg - Harántágy
Harangláb Harántágy mese sok magvú tüsző, magvai fényesek, feketék. Legismertebb a kertekben díszlő hegyi faj, az A. vulgaris L. Virága sötét liláskék, ritkán rózsaszínű v. feketés viola; jókora nagy és harang alakúan csüng le. Leginkább a meszes talajt kedveli az A canadensis L., északamerikai faj; virága skarlátpiros, sarkantyúja hosszú; más északamerikai fajokkal együtt kultiválják. Az Aquilegia-fajok mind kertbe illők. A fiatal sarjak a spárga módjára táplálékul használatosak. A gyökér és a magvak mérgesek és officinálisak. A kék virág leve savak és alkáliák érzékeny kémlőszere. Harangláb, kisk. Kisküküllő vm. dicsőszentmártoni j.-ban, (1910) 1003 magyar és oláh lak., u. p. és u. t. Abosfalva-Vámosgálfalva. Harangmadár (Cyphorhinus musicus Bodd., állat), az Éneklők (Passeriformes) rendjébe és a Bujkáló-félék (Timeliidae) családjába tartozó madárfaj, amely hasonlít a mi ökörszemünkhöz. Hazája Amerika forró égövi tájai. A legjobb énekesek közé tartozik, hangját kis üvegharangok csengéséhez hasonlítják. Harangmágnes, érzékeny galvanométerekhez használt formája a mágnesnek. Fölül zárt, alul nyitott kis acélhenger oldalfelületén két szembenálló hasadék van, úgy hogy az egész hengerfelületből csak két szemben levő sáv van meg. Az egész finom sodratlan selyemszálon függ s vagy mutatóval, vagy kis tükörrel van ellátva. A H. rendesen vastagfalú rézhengerrel van körülvéve, hogy a forgó mágnes keltette indukciós áramok a mágnes mozgását tompítsák s így gyors megállásra birják. Harangmező, kisk. Bihar vm. központi j.-ban, (1910) 954 oláh lak., u. p. Nyárló, u. t. Félixfürdő. Harangmü, 1. Csengetyümüvek. Harangod, 1. Zemplén vm. D.-i részében a Hernád legalsó folyása, a Tisza és a Hegyalja közt elterülő sík neve, melynek kitűnő, könnyű, fekete földje van, itt-ott szikes, É.-i része pedig mészköves és mésztuffos részletekkel. Nevét a hagyomány szerint onnan vette, hogy a török uralom korában a Rákócziak e vidéknek, mint katonailag és gazdaságitag fontos birtoknak védelmezésére Gesztely, Hernádnémeti, Hidvég, Kesznyéten és Tiszalucz mellett, melyek fontos hadi pontok voltak s a XVII. sz.-beli háborúkban nevezetes szerepet játszottak, erős földvárakat s azok mindegyikébe magas őrtornyokat emeltettek fából, ezekbe pedig messzire elhangzó harangokat tétettek, melyek a népnek jelt adtak, ha akármely oldalról ellenség látszott közeledni. A H.-on sok jeles uradalom és gazdaság van s lakóinak főfoglalkozása a gazdálkodás és baromtenyésztés. V. ö. Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben, Magyarország H. kötete 270—280. 1. — 2. Az Aranka folyó régi neve Torontál vmegyében. Harangok törés elleni biztosítása, 1. Biztosítás. Harangos állatocskák, 1. Tintinnidae. Harangozás, az isteni tiszteletre való egybehiváson (ú. n. be-H.-on) kívül használják: jelül a reggeli, déli s esti Úrangyalára, körmeneteknél, a püspök v. fejedelem érkezésénél, tűzvészkor és vízáradásoknál, az égiháború közeledtekor és a temetéseknél. A kisebb alakú harangot, melynek lélekharang a neve, a haldoklóknak húzzák meg. Harangozó, a templomnál a harangozást végző egyén, akinek ezt a tisztségét nagyobbrészt az egyházfi (1.0.) teendőihez csatolják. Harangozó baja, 1. Hajózási jelek. Harangozó madár, 1. Chasmorhynchus. Harangöntés: 1. Harang. Harangrojt (növ.), 1. Soldanella. Harangszelep, 1. Szelep. Harangszentelés, az a szertartás, amellyel a kat. egyházban a harangokat felavatják. Eredete egykorú a harangok behozatalával, amint ez Egbert yorki érsek VII. sz.-beli pontifikálójából is kitűnik. A H.-t a püspök eszközli olyformán, hogy a harangot előbb kívül és belül szentelt vízzel, az ú. n. Gergely-vízzel megmossa, reá a betegek olajával és krizmával több keresztet von, valamely szentnek a nevét adja neki s tömjént gyújt alája. Helytelenül harangkeresztelésnek is mondják. Harangtorony, harangláb (campanile), neve a templomok mellett külön épült tornyoknak, melyek kizárólag harangok elhelyezésére szolgálnak. Ilyen tornyokat találunk Olaszországban és hazánkban a szepesi városokban, Lőcsén, Iglón, Késmárkon stb. Ezen tornyok a XVI. és XVII. sz.-ban épültek, a Velencéből származó felsőmagyarországi renaissance stílusában, többnyire szabályos négyszögben. V. ö. Henszlmann I., Lőcsének régiségei (Bpest 1878); Myskovszky V., Magyarország középkori és renaissancekori műemlékei (1889); Harangue (fr., ejtsd: arány), ünnepélyes v. szenvedélyes beszéd, szónoklat; harangnev(ítsd: arangör), szóvivő, szószátyár, fecsegő. Harang verője v. szive, 1. Harang. Harangvirág (növ.), főkép a Campanula 00., csengetyűke) neve. Harangvirág-serleg (ném. Agley- v. Ackleyserleg), nevét a harangláb (1.0., Aquilegia) virágának formájától nyerte (1. az ábrát). A XVI. és XVII. sz.-ban Drezda, főleg pedig Nürnberg ötvösei ilyenre formálták mesterremekbe készített munkáikat. A serleg kelyhe hatos osztású hólyagdíszes. V. ö. Badisics, Arch. Értesítő, VII. köt. Harántágy, különböző szülészeti műtéteknél használt helyzet, amidőn a műtét elvégzése céljából a szülőnőt kórházba szállítani nem lehet, v. felesleges. Az ágy közepét néhány matraccal magasabbra emelve, a szülő nőt keresztbe fektetik rá, úgy, hogy a hátán fekvő nő alteste már" a Harangvirág-serleg. (A XVI. században Nürnbergben készült ezüistserleg, a bristoli muzeum van.) - 505 .