Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Gréc-Herold (1913)
H - Harántfejtés - Harántfekvés - Harántgát - Harántgyalugép - Harántmetszet - Harántmű - Harántnyúlvány közötti izmok - Harántolás - Harántos csatarend - Harántrezgés - Harátnvágat - Harap - Harapás - Harapégés gomba - Harapkó - Harapócs - Harapófogó - Harapott seb
Harántfejtés — 506 — Harapott seb levegőben legyen. A szülész a nő lábai között áll, segédei pedig két oldalt. Harántfejtés (bány.), keresztben járó pásztafejtés, csak nagy vastagsággal bíró, meredeken dűlő erek vagy telepek lefejtésére alkalmas. A telep fekvőjén vagy fedőjén hajtott (1. az ábrát) a folyosóból kiinduló, a csapással keresztbemenő, rendes munkahelymagassággal bíró, a telep egész vastagságát átszelő vágatokból áll, melyek a lefejtés után azonnal berakatnak; ha így a fejtés egy szintben megtörtént, az első harántvágatnál a nyitvamaradó a folyosóból kiemelkedő vágatot hajtanak és mihelyt elérik vele a munkahelyek rendes magasságát (3 m.), legelőbb a fekvő mellett indítanak egy vágatot (b) és ha ez némileg előrehaladt, megkezdik ebben a szintben is a harántvágatokat (c), melyek a fedőig kivágatván, berakatnak, így mívelik le azután egyik szintet a másik után alulról fölfelé. L. Bányamívelés. Harántfekvés, 1. Magzatfekvések. Harántgát (franc, traverse), sáncokban és várakban a fővédőgáthoz merőleges irányban épített gát, mellyel a védőket és a főgát mögött felállított lövegeket (ágyúk, mozsarak) oldalról jövő lövedékek ellen biztosítják. Ha a H.-akban nincsenek barlangszerű üregek, akkor azokat tömör H.-aknak, ha pedig üregek vannak bennök, melyekben emberek, lövegek v. lőszerek az ellenség részéről hajított lövedékek ellen is biztonságba helyezhetők, akkor üreges H.-aknak nevezik. Harántgyalugép, 1. Gyalugép. • Harántmetszet, 1. Keresztmetszet. Harántmű (franc. caponniére), a vár- és sáncárkok aljára épített, bombamentesen befödött folyosó, melyből az árok fenekére jutott ellenségre lődözni lehet; ha a H. mindkét oldalán vannak lőrések, akkor kettős, vagyis egész H.-nek, ha csak egyik oldalán lehet kilőni, akkor fél H.-nek nevezik. A H.-vekbe gyalogságot és többnyire szórólövegeket v. régi nagyöblű tarackágyukat (vagy kartácshatásuk végett) állítanak fel. A H.-vek végre az árok két oldalán álló védők között a biztos közlekedést is lehetővé teszik. Harántnyúlvány közötti izmok (musculi Intertransversaris), a hátizomzat és tarkóizomzat mély rétegében vannak s a szomszédos csigolyák harántnyúlványait kötik össze. Működésük jelentéktelen oldalhajlítás. Harántolás (irány.), az érkőzet v. a mellékkőzet megvizsgálására szolgáló vágat, melyet a csapásra merőleges irányban hajtanak a fedő v. fekvő kőzetben, v. csak az ér vastagságában. Harántos csatarend (ném. schläge Schlachtordnung, franc. attaque oblique). Ha az ellenség aránylag igen hosszú csatarendben (hadállásban) várta be megtámadtatását, akkor több nagy hadvezér (Epaminondas, Nagy Sándor, mind a két Scipio, Julius Caesar és Nagy Frigyes), számítva arra, hogy az ellenfél nem lesz képes seregével kellő időben arcváltoztatást végrehajtani, egyik szárnyát, többnyire azt, amelynek erejét az ellenfél jól ki nem vehette, visszatartotta, az előretört szárnnyal heves ütközetet indított meg s ha az ellenfél főerőit csatarendjének komolyan megtámadottnak vélt részéhez indította, akkor az addig visszatartott szárny hirtelen oldalvást nyomult előre s oldaltámadást intézett az ellenség ellen. Harántrezgés, olyan rezgés, mely a tovaterjedés irányára merőlegesen történik. Ilyen rezest végez a kifeszített húr, ha egy helyen megpengetik, v. vonóval hangzásra bírják; ilyen a pálcák, lemezek, harangok, kifeszített hártyák rezgése, ha ütéssel v. hajlítással alakváltozás áll be és rezgések keletkeznek. Légnemű testekben és folyadékok belsejében H.-ek nem lehetségesek. Harántszájúak (Plagiostomata, állat), 1.%. halak. Harántvágat, 1. Harántfejtés. Harap, v. harap égés, erdőben, nádasban odábbodább harapódzó tűz. Harapás (azelőtt: Ruszin), kisk. Ung vm. szobránczi j.-ban, (1910) 411 rutén lak., u. p. Jásza, u. t. Remetevasgyár. Harapégés gomba (Polyporus ovinus [Schaeff.] Fries, növ.). Kalapja 6—8 cm. széles, többnyire kerek, néha szabálytalan alakú, boltozott, vastag húsú. Színe fehér vagy halványsárgás. Felülete eleinte sima, később cserepesen repedezett. A kalap alján rövid csövek vannak, ezek nyílása finom kerekded, eleinte fehér, később sárgás. Tönkje 2—4 cm. magas, egyenlőtlenül vastag, tömött. A gomba húsa fehér. Különösen fenyvesben terem, rendesen nagyobb mennyiségben, nyártól őszig. Szép és ízletes húsa miatt nagyon kedvelik. Harapkó (azelőtt: Hrabkó), kisk. Sáros vm. kisszebeni j.-ban, (1910) 565 tót lak., u. p. Szinyeújfalu, u. t. Margitfalu. Hajdan Szt. Ágoston-rendi remeteség volt itt, melyet 1334 körül gróf Perényi Miklós alapított; a mohácsi vész után elpusztult. Harapócs, a tó felső szegletmetszőfogainak (18) külső alsó szegletén két ízben, bizonyos határozott életkorban fellépő csúcs, mely körülbelül egy évig marad meg. Az első kilenc éves korban, a második tizenötéves korban jelentkezik; a metszőfogak rágó lapja az első H. idején harántul tojásdad, a második H. idején pedig kerek. A H. keletkezése az alsó metszőfogsornak ezen korban bekövetkező előrenyomulására vezethető vissza. L. még Fog. Harapófogó, 1. Szerszámok. Harapott seb (vulnus morsum), a sebeknek külön csoportja; alakjuk, súlyosságuk és gyógytartamia, rendkívül változó a harapás ereje Harántfejtés.