Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914)
H - Hunyad - Hunyadcseres - Hunyadi
Hunyadi 390 — Beatrixben (megh. 1508.) a H.-családnak magva szakadt. Korvin Jánosnak 1504. történt halála után özvegye György brandenburgi őrgrófhoz menvén férjhez, a H. roppant birtokai idegen kézre jutottak. A H. címere V. László királytól 1453. megböttetett. Alakja a következő (1. a két ábrát): A négy részre osztott jobbra dűlő pajzs első és negyedik osztályának kék udvarában van egy fekete holló, mely szárnyait emelgetve, aranygyűrűt tart a csőrében. Ez van az eredeti címerben is. A bővítést teszi a pajzs második és harmadik, ezüstfehér mezejében levő vörös oroszlán, mely felkunkorítja farkát, hátsó lábain áll és aranykoronát tart első bal lábával. A pajzsnak tetején áll a felnyúló, kibontott aranyszárnyakkal ellátott koronás aranysisak, melynek két oldaláról arany-kék foszlányok veszik körül a pajzsot. A címerben foglalt hollótól (corvus) a H. mellékneve Corvinus v. Corvin (Hollós) lett. Maga H. János, a kormányzó, sohasem élt e névvel. Mátyás királyra már gyakran alkalmazták, törvénytelen fia pedig éppen e név alatt ismeretes. A H.család leszármazását a következő táblázat mutatja : Kiváló tagjai a családnak: 1. H. János, Magyarország kormányzója, H. Vojk és Morsina Erzsébet fia. (Az oláhok Szibinyáni Jánk-nak vagy Jariku-nak nevezték.) Születésének helye és ideje nagy homályban van. Némelyek szerint az oláhországi Piatra da Corvo (Hollókő) v. a hunyadvármegyei Hollós nevű várban, mások szerint Hunyadon v. Hátszegen született volna, még pedig, gr. Teleki József szerint, körülbelül 1387. Korán magára vonta Zsigmond király figyelmét (Heltai Gáspár szerint annak a törvénytelen fia lett volna, egy oláh parasztleánytól). 1410-ben a német-római császárrá választott Zsigmondot Frankfurtba kísérte, 1420. részt vett a csehországi husziták elleni háborúban. 1437-ben elűzte Szendrő alól az ostromló török hadat. Zsigmond király ekkor nagy birtokokkal adományozta meg és a kir. tanácsban is helyet adott neki. 1438-ban Albert király öccsével, ifj. Jánossal együtt Szörényi bánná semesi gróffá tette, 1439. pedig többekkel együtt az áldott állapotú Erzsébet királynétól születendő gyermekének gyámjául rendelé ki. Albert halála után (1839) H. egész hatalmát és befolyását fölhasználta Ulászló lengyel király megválasztásának érdekében és Szegszárdnál fényes győzelmet nyert Erzsébet királynénak Garai László vezérlete alatt levő seregén. I. Ulászló király ennek jutalmául Nándorfehérvár kapitányává és Újlaki Miklóssal együtt erdélyi vajdává tette. A mindinkább fenyegetőbben fellépő törökök elleni védelem H. János vállaira nehezedett, ki a beléje helyezett reményeknek dicsőségesen felelt meg. 1441. megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák v. Iszhák béget. 1442. szembeszállt Maros-Szent-Imrénél Mezid bég roppant seregével, mely nagy pusztításokat vitt véghez Erdélyben. Az első összecsapásnál a túlhatalommal szemben kénytelen volt visszavonulni. De másodszor is megütközve, nem messze Szebentől, míg a boszúra sóvárgó törökök csak arra néztek, hogy a H.-val öltözetet, fegyvert és lovat cserélt Kemény Simont megöljék, diadalmaskodott rajtuk. Majd betör Oláhországba, hol az oláh és moldvai vajdákat meghódolásra kényszeríti. Nemsokára pedig a II. Murád szultán parancsából megtorlásra siető ruméliai beglerbéget, Seadeddint a vaskapui szorosnál tökéletesen megveri (1442 júl.). Nyomban ismét Oláhországba ütött, elűzte a törökökhöz szító Drakul vajdát, helyébe téve Dánt. 1443-ban már támadó hadjáratra indult, az ú. n. hosszú vagy bolgár háborúra, mellyel megnyerte egész Európa bámulatát. E hadjárat során, mely H. és I. Ulászló vezérlete alatt ment végbe, H. elfoglalta Nisszát, bevette Szófiát és megverte Murád szultán hadát, Snaim Balkánszoros mellett. E diadalmas hadjárat megrendítette a török hatalmát az egész Balkánon, úgy hogy a siker reményével kerülhetett napirendre H. régi eszméjének megvalósítása, a törököknek Európából való kivezetése. Bár időközben II. Murád szultán 10 évi fegyverszünetet kötött I. Ulászló magyar királlyal, ez mégis engedve Cesarini Julián bíbornok és pápai követ izgatásának és látva H. János hallgatólagos beleegyezését, nyomban megszegte esküjét és hadat indított a törökök ellen. A szerencsétlen háború a várnai csatával (1444 nov. 10.) végződött, melyben a királlyal együtt a sereg nagy része is elpusztult. H. János a sereg romjaival Oláhországba menekült, hol Drakul vajda elfogta, de félve a nyugati hatalmak boszujától, csakhamar szabadon bocsátotta. Miután hazatért, az 1445 febr. havában tartott országgyűlés H. javaslatára öt főkapitányra bízta a kormányzást. H. kapta Erdély és a tiszántúli részek főkapitányságát, ki most betört Oláhországba is, hol a hűtlen Drakult fiával együtt elűzve, helyébe az időközben meghalt III. Dánnak Dán nevű fiát tette N. N. Serb Magas Vojk (Buthi) 1409. Neje : Morsina Erzsébet (utóbb Csolnokosi Jaroszlávné) Radul N. N. id. János ifj. János Férje: Székely N. f 1456. f 1441. kormányzó Szörényi bán Neje : Szilágyi Erzsébet Férje Mária Argyesi Manzilla László Belgrád kapitánya f 1457. Mátyás t 1490. Magyarország királya Feleségei: 1. Podiebrad Katalin 2. Beatrix, Ferdinánd nápolyi kir. leánya. Törvénytelen fia: János (Korvin) Horv.-Szlav. és Dalm. országok bánja oppelni herceg t 1504. Felesége: Frangepán Beatrix Kristóf f 1505. Erzsébet kiskorúan f 1508. Hunyadi