Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914)
H - Héron de Villefosse - Heronit - Heron kútja - Heron-labda - Heroologia - Heroon - Heroopolis - Herophile - Herophilos - Heros - Heros eponymos - Herostratos - Héroszok - Herő
3 — Héron de Villefosse (Bonn 1892); Crusius (Leipzig 1892), ki le is fordította németre (Göttingen 1893), valamint Mekler (Wien 1894); W. O. Crusius, Untersuchungen zu den Mimiamben des H. (Leipzig 1892); Haider, Über Sophron, Theokrit und H. (Wien 1894); Héron de Villefosse, Antoine, francia archeológus, a Louvre görög és római régiségtárának őre, az École pratique des Hautes-Études tanára, szül. 1845 dec. 8. Főművei: Rapport sur une mission archéologique en Algérie (1875); Cachets d'oculistes romains (1882); Inscriptions romaines de Fréjus (1885); Le trésor de Boscoreale (1899); L'argenterie et les bijoux d'or du trésor de Boscoreale au Louvre (1903); Les sarcophages peints trouvés à Carthage (1905). Számos értekezést írt a francia szaklapokba. Heronnt, a tinguattekkel rokon telérkezett elegyrészei: földpát, egirin és sok analim, rozsdától rendesen barnára színezett. A Lake Superior É.-i partján fordul elő. Heron kútja, két, egymás fölött elhelyezett légzáró edényből áll. A felső edény tetején tál vagy medence van elhelyezve, melyből cső nyúlik az alsó edénynek majdnem fenekéig. Az ezen csövön lefolyó víz nyomást gyakorol az alsó edény levegőjére, mely ennek következtében egy másik csövön a felső edénybe szorul. Ez a másik cső az alsó edény tetejétől majdnem a felső edény tetejéig ér. A felső edény nem egyéb, mint Heronlabda. Ennek tetején át egy felül szűk cső nyúlik legzárólag az edénybe, majdnem a fenekéig. Ha most a felső tálból lefolyó víz az alsó edény levegőjét sűríti, ez a második csövön a felső edénybe jut, ott a levegőt szintén sűríti s így az ott levő vizet a csövön kihajtja. Kísérlet előtt a felső edénybe víz teendő. Heron-labda, erősfalu edény, mely részben vízzel van megtöltve s melybe mindkét végén nyilt, a víz alá merülő cső van légzárólag illesztve. Ha az edénybeli víz fölött levő levegő nyomása nagyobb, mint a külső levegőé, a víz a csövön át felnyomul és mint többé-kevésbbé erőteljes vízsugár hagyja el a felső szűk nyílást. Heroologia (gör.), a hősökről szóló tudomány. Heroon (gör.), a görögöknél valamely, holta után hérosz gyanánt tisztelt egyén síremléke kis templom alakjában, többnyire epitafiummal ellátott áldozó oltárral. Heroopolis (Heroonpolis), ókori város Egyiptomban, ott ahol a Trajanus csatornája az Arabtengernek egy róla elnevezett öblébe (Sinus Herpopolitanus, ma Suez-öböl) torkolt. Itt volt a keletről érkező karavánoknak gyülekező helye s a Titon-tiszteletnek fő főpontja. E város környékén volt a hagyomány szerint Gosen földje, melyen József utódai közel 400 évig laktak. A csatornát még II. Ramesszu (1348—1280) kezdte, de gyorsan eliszaposodván, sokan fáradoztak rendezésével: Necho, Dárius, I. és II. Ptolemaios és utoljára Trajanus. H. romjai a mai Abu-Keseb mellett látszanak. Herophile, 1. Sibyllák, Herophilos, Hippokrates után a régi kor leghíresebb orvosa, szül. Kr. e. a IV. sz. végén Kalkedonban (Bitinia). Erasistratosszal H. volt az első, ki a boncolástant emberi hullákon tanulmányozta; ő fedezte fel, hogy az idegek az érzés szervei; ő vizsgálta meg először az agyvelőt, annak véredényeit, melyeknek csomópontját utána nevezték el «torcular Herophili»-nek. Ő írta le először az agyburkokat, a szem rétegeit, a bélcsatornát, a férfi-nemiszerveket és sok mást. Számos művéből csak néhány töredék maradt ránk. Ami keveset róla tudunk, csak az, amit Galenus és Celsus róla írnak. Heros (állat), 1. Chanchito. Heros eponymos (gör.) a. m. névadó ős, 1. Héroszok. Herostratos, ephesosi ember, ki attól a vágytól sarkalva, hogy nevét valamely hallatlan tettel megörökítse, Kr. e. 356. (épp Nagy Sándor születése éjjelén) felgyújtotta az ephesosi Artemisnek gyönyörű templomát. Honfitársainak határozata, hogy nevét a feledésnek adják át, nem vált be, mert ma is H.-i tettnek neveznek minden, a közügy rovására elkövetett cselekvényt. Héroszok (gör.), a régi görög világban azok a vallási tiszteletben részesült ősök, kiktől valamely nemzetség v. város magát származtatta. Minden városnak vagy vidéknek megvolt a maga hérosza, kinek emlékét valamely régi építmény őrizte, melyet a hérosz sírjának (heroon) tekintettek. A H. épp úgy segítő v.árta hatalmak, mint az istenek, ezért időnként áldozatokat is mutattak be nekik, csakhogy hatáskörük csak arra az illető vidékre korlátozódott. Minthogy a néphit szerint az említett sírokban, amilyeneket Mykenaeben és egyebütt újabban az ásatások napfényre juttattak, a H. nem holtan feküsznek, hanem földi életüket folytatják, a legtöbb helyen e hérosz-sírok jóslóhelyek voltak, amennyiben a jövendőre kíváncsi hívők az éjszakát ott töltötték s a hérosz álmukban tudtukra adta a jövőt. Betegek viszont álmukban megtudták a hérosztól, hogy mitől gyógyulhatnak meg (v. ö. incubatio). Ezekről a H.-ról a népképzelet mondákat szőtt, melyeket azután az epikus és drámai költészet a maga tárgyaivá tett s művészileg kialakított. Mindazok a hősi cselekedetek, melyeket a görög költészet a trójai háborúról, a Labdakidákról, az Atreidákról stb. regélt, a H. kultuszából eredt. A monda a H. családfáját is megalkotta s többnyire azt mesélte róluk, hogy isteneknek földi nőkkel való szerelmi viszonyából származtak, vagyis félistenek. Igen gyakori volt az az eset is, hogy valamely foglalkozási osztály, rend vagy egyesület a maga eredetének ősi voltát igazolni akarva, mindennemű tényleges kultusz nélkül valamely őst komponált magának, mint alapító héroszt (ilyen a művészek őse Daidalos, az ősi költő Musaios stb.). Végül valamely város, kerület v. törzs nevének megokolásaképen gyakran kerültek forgalomba ú. n. heros eponymosok (a. m. névadó H.) nevei, pl. Byzas a Byzantion város nevének, Ion az ión törzs nevének magyarázatául. A női H.-at heroináknak nevezték. A H.-at többnyire fegyveresen ábrázolták, jelvényük a kígyó (minthogy a föld belsejében tartózkodnak) s többnyire lakomáznak (boldog életet élnek, akárcsak az istenek). Herö (Herrö), Tromsö norvég tartományhoz tartozó két sziget, Bodötől 83 km.-nyire. Az É.-inak területe 600 ha., 130 lak.; a D.-ié 730 ha., 180 lak. Herö