Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914)

H - Hexanitrocellulóz - Hexaoxihexahidrobenzol - Hexapla - Hexapoda - Hexapolis - hexasztichon - hexasztilosz - Hexateuch - Hexenschuss - Hexeris - hexham - Hexil - Hexilacetát - Hexilsavak - Hexonbázisok - Hexyl - Hey - Heyck - Heyde - Heydebrand und der Lasa - Heydemann - Heyden

Hexanitrocellulóz — 47 — porzó van. — Hexandria, az ilyen növények osz­tálya Linné rendszerében. Hexanitrocellulóz, 1. Lógyapot. Hexaoxihexahidrobenzol vagy hexaoxiciklo­h­exán a. m. inozit (1. o.). Hexapla (gör. a. m. hatszoros), címe az Ori­genes által kiadott hatszövegű (ó-szövegű) szent­írásnak. Első a héber szöveg héber betűkkel, má­sodik a héber szöveg görög betűkkel, 3—6. négy különféle görög fordítás. A fenmaradt töredéke­ket kiadták Pfeld (1875), Mercati (1896) stb. Hexapoda (gör.) a. m. hatlábúak. L. Ro­varok. Hexapolis (gör. a. m. hat város szövetsége), a kisázsiai Dorisnak és Rhodus szigetének három­három városából alakult szövetsége volt. V. ö. Doris, 2. Hexasztichon (gör.) a. m. hatsoros költemény. Hexasztilosz (gör.), épület, melynek homlokza­tán hat oszlop van. Hexateuch (gör.) a. m. hat részből álló. H.-nak nevezi az újabb kritika Mózes öt könyvét (vagyis a Pentateuchus-t, 1. o.), együtt Józsué könyvé­vel. V. ö. Holzinger, Einleitung in den H. (Frei­burg 1893). Hexensch­uss (ném.), I. Csúz. Hexeris (lat.), ókori hatevezős hajó. Volta­képpen minden oldalán hat-hat sor evezőt szerel­tek fel. A hajóknak ezt a faját, nehézkes voltuk miatt, ritkán használták. Hexham (ejtsd: hekszem), város Northumberland angol countyban, (1911) 8417 lak., bőrgyártással, kesztyű-, kalapkészítéssel és posztószövéssel, egy szép apátsági templom romjaival, amelyet a skó­tok 1296. fölégettek. IV. Eduárd yorki hercegnek Montague vezérlete alatt álló csapatai 1463. itt Somerset és Anjou Margit hadait megverték. Hexil (hexyl), C6H13, egy­ vegyértékű telített szénhidrogén gyök. Hexilacetát, 1. Ecetsav eszterei. Hexilsavak, 1. Kápronsavak. Hexonbázisok. Az arginint, lizint és hiszti­dint régebben, mikor még nem tudták, hogy e ve­gyületek aminosavak, mivel hat szénatomot tar­talmaznak, H.-nak nevezték, azt gondolva, hogy a cukrokkal (hexozékkal) vannak valamilyen összefüggésben. Hexyl, 1. Hexil. Hey, 1. Julius, német énekpedagógus, szül. 1832 ápr. 29. Irmelshausenben, megh. 1909 ápr. 23. Münchenben. Ő valósította meg a gyakorlat­ban Wagner Richardnak az énekre és az elő­adásra vonatkozó reformeszméit. 1867-ben Bülow igazgatósága alatt a müncheni Musikschule ének­tanára lett, 1906. Stilbildungsschulét nyitott. Pe­dagógiai elveit Deutscher Gesangunterricht c. 4 kötetes művében fejtette ki (1886). Másik mun­kája : R. Wagner als Vortragskünstler, 1908. je­lent meg. 2.H., Wilhelm, német meseköltő, szül. Leiiában Gotha mellett 1789 márc. 26., megh. Ichtershau­senban, mint szuperintendens, 1854 máj. 19. Álta­lánosan ismert Németországban: Fabeln für Kin­ier című műve (2 gyűjtemény 1833—37), mely száznál több kiadást ért. Jelentéktelenek költemé­nyei (1816) és Jézus életéből vett elbeszélései (1838). Magyarul megjelent: Ötven mese. Átdolg. Györy Ilona (Bpest 1892). W. O. Knauf, Der Fa­beldichter W. H. mid seine Bedeutung für die­ Schule (2. kiad. Minden 1897). Heyck, Eduárd, német történetíró, szül. 1862 máj. 30. Doberauban (Mecklenburg). Történeti, filológiai és művészettörténeti tanulmányai befe­jeztével előbb Freiburgban, majd Heidelberg­ben lett egyetemi tanár. Számos nagy utazást tett a Keleten és Braziliában. Főbb munkái: Ge­nua und seine Marine im Zeitalter der Kreuzzüge­(Innsbruck 1886); Geschichte der Herzöge von Zähringen (Freiburg i. Br. 1891); Die Allgemeine Zeitung 1798—1898 (München 1898); Die ge­schichtliche Berechtigung des deutschen National­bewusstseins (1898); Heidelberger Studentenleben am Anfang des XIX. Jahrhunderts (1894); a tőle szerkesztett Monographien zur Weltgeschichte (Bielefeld) c. vállalatban Die Modiceer (2. kiad. 1901); Bismarck (3. kiad., 1904); Kaiser Maxi­milian I.; Der Grosse Kurfürst; Friedrich I. und die Begründung des preussischen Königtums; Die Kreuzzüge c. köteteket, továbbá a Künstlermono­graphien c. vállalatban Hans von Bartels (Biele­feld 1903) c. művet írta. Egyéb munkái: Frauen­schönheit nach Wandel von Kunst u. Geschmack (Bielefeld 1902); Luther (1909). Heyde, Jan van der, 1. Heyden, 4. Heydebrand und der Lasa, Tassilo von, né­met diplomata, kitűnő sakkozó és sakkíró, szül. Berlinben 1818 okt. 17., megh. 1899 júl. 27. storchmesti birtokán. Kiváló szakmunkái: a négy kiadást ért Handbuch d. Sch­achspiels (1843), me­lyet Bilguer-rel kezdett meg, de egymaga fejezett be; továbbá Leitfaden für Schachspieler (1843., 6 kiadás), az R. Franc társaságában szerkesztett Die Schachpartien und Endspiele des Portugiesen Damiano (1857). Legutolsó jelentősebb munkája volt: Zur Geschichte u. Literatur des Schachspiels (1897). Heydemann, Heinrich, német régiségbuvár, szül. Greifswaldban 1842 aug. 28., megh. Halléban 1889 okt. 10.1869. Herlinben magán-, 1874. Hallé­ban rendkívüli tanár lett és az ottani régiségmu­zeumot jelentékenyen gyarapította. Főművei: Grie­chische Vasenbilder(Berlin 1870); Die Vasensamm­lungen des Museo Nazionale zu Neapel (u. o. 1872); Die antiken Marmorbildwerke in der sog. Ston des Hadrian (u. o. 1874); Terrakotten aus dem Museo Nazionale zu Neapel (Berlin 1882); Dionysos­ Ge­burt und Kindheit (Halle 1885); Pariser Antiken (u. o. 1887). Heyden, J. Adolf, német építész, szül. Krefeld­ben 1838., megh. Berlinben 1902 jún. 11. Számos épületet épített német és francia renaissance-stil­ben Berlinben és Poroszország keleti és nyugati részén. Kullmann Walterrel (1. o.) dolgozott együtt. Főbb műveik: a Kaiser Wilhelm-Gallerie Berlinben, az Admiralsgartenbach stb. 2. 22., Augu­st von, német festő, szül. Boroszló­ban 1827 jún. 13., megh. 1897 jún. 1. Berlinben Stefreck, Párisban Couture és Gleyre vezetése alatt tanult. Több nagy méretű történeti és mito­lógiai képe annak idején szép sikert aratott. Említendők: Luther és Frundsberg György a wormsi országgyűlésen (1866. Nürnberg, Germa- Heyden

Next