Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914)
H - Hexanitrocellulóz - Hexaoxihexahidrobenzol - Hexapla - Hexapoda - Hexapolis - hexasztichon - hexasztilosz - Hexateuch - Hexenschuss - Hexeris - hexham - Hexil - Hexilacetát - Hexilsavak - Hexonbázisok - Hexyl - Hey - Heyck - Heyde - Heydebrand und der Lasa - Heydemann - Heyden
Hexanitrocellulóz — 47 — porzó van. — Hexandria, az ilyen növények osztálya Linné rendszerében. Hexanitrocellulóz, 1. Lógyapot. Hexaoxihexahidrobenzol vagy hexaoxiciklohexán a. m. inozit (1. o.). Hexapla (gör. a. m. hatszoros), címe az Origenes által kiadott hatszövegű (ó-szövegű) szentírásnak. Első a héber szöveg héber betűkkel, második a héber szöveg görög betűkkel, 3—6. négy különféle görög fordítás. A fenmaradt töredékeket kiadták Pfeld (1875), Mercati (1896) stb. Hexapoda (gör.) a. m. hatlábúak. L. Rovarok. Hexapolis (gör. a. m. hat város szövetsége), a kisázsiai Dorisnak és Rhodus szigetének háromhárom városából alakult szövetsége volt. V. ö. Doris, 2. Hexasztichon (gör.) a. m. hatsoros költemény. Hexasztilosz (gör.), épület, melynek homlokzatán hat oszlop van. Hexateuch (gör.) a. m. hat részből álló. H.-nak nevezi az újabb kritika Mózes öt könyvét (vagyis a Pentateuchus-t, 1. o.), együtt Józsué könyvével. V. ö. Holzinger, Einleitung in den H. (Freiburg 1893). Hexenschuss (ném.), I. Csúz. Hexeris (lat.), ókori hatevezős hajó. Voltaképpen minden oldalán hat-hat sor evezőt szereltek fel. A hajóknak ezt a faját, nehézkes voltuk miatt, ritkán használták. Hexham (ejtsd: hekszem), város Northumberland angol countyban, (1911) 8417 lak., bőrgyártással, kesztyű-, kalapkészítéssel és posztószövéssel, egy szép apátsági templom romjaival, amelyet a skótok 1296. fölégettek. IV. Eduárd yorki hercegnek Montague vezérlete alatt álló csapatai 1463. itt Somerset és Anjou Margit hadait megverték. Hexil (hexyl), C6H13, egy vegyértékű telített szénhidrogén gyök. Hexilacetát, 1. Ecetsav eszterei. Hexilsavak, 1. Kápronsavak. Hexonbázisok. Az arginint, lizint és hisztidint régebben, mikor még nem tudták, hogy e vegyületek aminosavak, mivel hat szénatomot tartalmaznak, H.-nak nevezték, azt gondolva, hogy a cukrokkal (hexozékkal) vannak valamilyen összefüggésben. Hexyl, 1. Hexil. Hey, 1. Julius, német énekpedagógus, szül. 1832 ápr. 29. Irmelshausenben, megh. 1909 ápr. 23. Münchenben. Ő valósította meg a gyakorlatban Wagner Richardnak az énekre és az előadásra vonatkozó reformeszméit. 1867-ben Bülow igazgatósága alatt a müncheni Musikschule énektanára lett, 1906. Stilbildungsschulét nyitott. Pedagógiai elveit Deutscher Gesangunterricht c. 4 kötetes művében fejtette ki (1886). Másik munkája : R. Wagner als Vortragskünstler, 1908. jelent meg. 2.H., Wilhelm, német meseköltő, szül. Leiiában Gotha mellett 1789 márc. 26., megh. Ichtershausenban, mint szuperintendens, 1854 máj. 19. Általánosan ismert Németországban: Fabeln für Kinier című műve (2 gyűjtemény 1833—37), mely száznál több kiadást ért. Jelentéktelenek költeményei (1816) és Jézus életéből vett elbeszélései (1838). Magyarul megjelent: Ötven mese. Átdolg. Györy Ilona (Bpest 1892). W. O. Knauf, Der Fabeldichter W. H. mid seine Bedeutung für die Schule (2. kiad. Minden 1897). Heyck, Eduárd, német történetíró, szül. 1862 máj. 30. Doberauban (Mecklenburg). Történeti, filológiai és művészettörténeti tanulmányai befejeztével előbb Freiburgban, majd Heidelbergben lett egyetemi tanár. Számos nagy utazást tett a Keleten és Braziliában. Főbb munkái: Genua und seine Marine im Zeitalter der Kreuzzüge(Innsbruck 1886); Geschichte der Herzöge von Zähringen (Freiburg i. Br. 1891); Die Allgemeine Zeitung 1798—1898 (München 1898); Die geschichtliche Berechtigung des deutschen Nationalbewusstseins (1898); Heidelberger Studentenleben am Anfang des XIX. Jahrhunderts (1894); a tőle szerkesztett Monographien zur Weltgeschichte (Bielefeld) c. vállalatban Die Modiceer (2. kiad. 1901); Bismarck (3. kiad., 1904); Kaiser Maximilian I.; Der Grosse Kurfürst; Friedrich I. und die Begründung des preussischen Königtums; Die Kreuzzüge c. köteteket, továbbá a Künstlermonographien c. vállalatban Hans von Bartels (Bielefeld 1903) c. művet írta. Egyéb munkái: Frauenschönheit nach Wandel von Kunst u. Geschmack (Bielefeld 1902); Luther (1909). Heyde, Jan van der, 1. Heyden, 4. Heydebrand und der Lasa, Tassilo von, német diplomata, kitűnő sakkozó és sakkíró, szül. Berlinben 1818 okt. 17., megh. 1899 júl. 27. storchmesti birtokán. Kiváló szakmunkái: a négy kiadást ért Handbuch d. Schachspiels (1843), melyet Bilguer-rel kezdett meg, de egymaga fejezett be; továbbá Leitfaden für Schachspieler (1843., 6 kiadás), az R. Franc társaságában szerkesztett Die Schachpartien und Endspiele des Portugiesen Damiano (1857). Legutolsó jelentősebb munkája volt: Zur Geschichte u. Literatur des Schachspiels (1897). Heydemann, Heinrich, német régiségbuvár, szül. Greifswaldban 1842 aug. 28., megh. Halléban 1889 okt. 10.1869. Herlinben magán-, 1874. Halléban rendkívüli tanár lett és az ottani régiségmuzeumot jelentékenyen gyarapította. Főművei: Griechische Vasenbilder(Berlin 1870); Die Vasensammlungen des Museo Nazionale zu Neapel (u. o. 1872); Die antiken Marmorbildwerke in der sog. Ston des Hadrian (u. o. 1874); Terrakotten aus dem Museo Nazionale zu Neapel (Berlin 1882); Dionysos Geburt und Kindheit (Halle 1885); Pariser Antiken (u. o. 1887). Heyden, J. Adolf, német építész, szül. Krefeldben 1838., megh. Berlinben 1902 jún. 11. Számos épületet épített német és francia renaissance-stilben Berlinben és Poroszország keleti és nyugati részén. Kullmann Walterrel (1. o.) dolgozott együtt. Főbb műveik: a Kaiser Wilhelm-Gallerie Berlinben, az Admiralsgartenbach stb. 2. 22., August von, német festő, szül. Boroszlóban 1827 jún. 13., megh. 1897 jún. 1. Berlinben Stefreck, Párisban Couture és Gleyre vezetése alatt tanult. Több nagy méretű történeti és mitológiai képe annak idején szép sikert aratott. Említendők: Luther és Frundsberg György a wormsi országgyűlésen (1866. Nürnberg, Germa- Heyden