Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)

J - Jük - Jülep - Jülg - Jülich - Jülicher - Jülich-klevei örökösödési per - Jü-mönn - Jüngken - Jüngling - Jünho - Jün-kvei - Jün-nan - Jün-nan-fu - Jürgensen

Jük — 93 - Jük (török), kerekszámban 1000 piaszter (1. o.). Mint súlyegység 1­40 oka (1. o.). Jülep a. m. szirup, gyümölcslé, 1. Gyülep. Jürg. Bernhard, német orientalista, szül. Rin­gelbachban (Baden) 1825 aug. 20., megh. Inns­bruckban 1886 aug. 14.1851. Lembergben, 1853. Krakóban, 1863. Innsbruckban volt egyetemi tanár. A keletázsiai nyelvek és az összehason­lító nyelvészet és mondagyűjtés terén nevezete­sebb művei: Die Märchen des Siddhi-Kar (1866); Mongolische Märchensammlung (1868); Die griechische Heldensage im Wiederschein bei den Mongolen (1869); On the present state of Mon­golian researches (1882). Jülich, az ugyanilyen nevű járás székhelye Aachen porosz kerületben, (1910) 6633 lak., papir-, esernyő- és cukorgyártással, nagy kórházzal. Erődítményeit, amelyeket a spanyol örökösödési háborúban a franciák siker nélkül ostromoltak, 1860. lerombolták. Az egykori 1. hercegségben (4130 km 2 terület) mintegy 400,000 ember lakott. Jülicher, Adolf, német prot. teológus, szül. Fal­kenbergben (Berlin mellett) 1857 jan. 26. 1888-ban Marburgban rendkívüli, 1889. pedig rendes tanár lett. Művei: Die Quellen des Exodus 1—7 (Berlin 1880); Die Gleichnissreden Jesu (Freiburg 2. kiad. 1899); Einleit­ in das Neue Testament (u. o. 3. és 4. kiadás 1901); Moderne Meinungsver­schiedenheiten über Methode, Aufgaben und Ziele der Kirchengeschichte (Marburg 1901). Jülich-klevei örökösödési per. János Vilmos hercegben kihalt 1609. a jülich-klevei hercegek férfiága s az örökségre az elhalt herceg nővérei­nek leszármazottjai: a brandenburgi és szász vár.­fejedelmek, azonkívül a pfalz-neuburgi és pfal­z-zweibrückeni palotagrófok tartottak igényt. A brandenburgi választó és a pfalz-neuburgi pa­lotagróf azonnal meg is szállották az igényelt területet, azonban II. Rudolf császár a vita eldön­téséig császári és spanyol csapatokat küldött a hercegségek elfoglalására. A két fejedelem ekkor IV. Henrik francia király és a német protestáns Unió segítségéhez folyamodott. A nagy háború kitörését csak IV. Henrik meggyilkoltatása aka­dályozta meg. Ekkor a pfalz-neuburgi palota­gróf­ja, Wolfgang Vámos, hogy az egész örök­séget megszerezze, kat. hitre tért és a kat. liga fejének, Miksa bajor hercegnek leányát vette nőül; János Zsigmond, brandenburgi vál.­fejede­lem pedig kálvinista lett, hogy a hollandiak se­gítségét megnyerje. Az újabb háború kitörésének azonban elejét vette a xanteni egyezség 1614., mely szerint a közös birtokjog fentartása mellett Pfalz-Neuburg kapja Jülichet és Berget, Bran­denburg pedig Klevet, Markot, Ravensberget és Ravensteint. Ezen osztozkodás végleges megerő­sítése volt az 1666-i szerződés, melyet a Nagy Választó és Fülöp Vilmos herceg kötöttek egy­mással. Jü-menn, a Kínai fal (1. o.) legfontosabb ka­puja, Kan­szu tartományban, a kelet-turkesztáni nagy karavánuton, ahol a kínaiak is bejöttek Kinába. Jüngken, Johann Christian, német orvosta­nár, szül. a Magdeburg melletti Burgban 1794 jun. 12., megh. Hannoverben 1875 szept. 9. J. Grafé és Helmholtz előtt rendkívül becses szolgá­latokat tett a szemészeti modern tudomány meg­alapozásában. Főbb művei: Die Lehre von den Augenoperationen (Berlin 1829); Die Lehre von Augenkrankheiten (3. kiad., 1842); Augendiotetik (1870); Jü­ngling, Frederick, német származású ame­rikai fametsző és festő, szül. Lipcsében 1846 okt. 18., megh. New Yorkban 1889 dec. 31. Igen kiváló képviselője volt az Amerikában felvirágzott,festői hatásokra törekvő ú.n. tónusos fametszésnek.Lap­jait különböző amerikai festők művei után készí­tette. Saját festményei kevés jelentőséggel birnak. Jünho, 1. Császár-csatorna. Jün-kvei, kínai főkormányzóság, amelybe Jün­nan és Kvei-csou kormányzóságok tartoznak. Székhelye Jün-nan város. Jün-nan, a kínai birodalom legdélnyugatibb tartománya, Tibet, Kvei-csou és Szecsuan hatá­rolják, területe 396,700 km 2, kb. 12 millió lakos­sal. Ny.-on a hátsó indiai hegyláncok határolják be; ez a tartomány Kínának ércekben leggazda­gabb területe, ahol rezet, ezüstöt, ónt, vasat, szenet, sót, ólmot bányásznak, továbbá rubint, topázt, zafírt, nefritet és márványt is. Jóllehet a közélet teljesen kínai típusú, a magánéletben mégis indiai szokások és erkölcsök érvényesek, amennyiben a nőnek sokkal nagyobb szabadsága van, mint Kína egyéb részeiben. Az éghajlat a fekvés szerint különböző, az alacsonyabb részeken trópusi,másutt mérsékelt égalji. Erdeiben tigrisek, leopárdok s nagy ragadozók tanyáznak. V. ö. Lóczy, Rhina (1886); Bocher, La province Chi­noise de Yün-nan (2 köt., Paris 1880); Colquhoun, Quer durch Chryse (2 köt., Leipzig 1884); Pichon, Un voyage au Jun-nan (Paris 1893); Courtel­lemont, Voyage au Yünnan (u. o. 1904). Jün-nan-fu, a hasonló nevű kínai tartomány székhelye, a Tien-si tó partján, 1960 m. magasság­ban. Lakói híres selyem- és szőnyegárusok, vala­mint a tea-, réz-, higany-, festék- és drog­keres­kedés is igen élénk. Tong-king-gal is élénk keres­kedelmi összeköttetései vannak. Lakosságának száma kb. 200,000. Jürgensen, 1. (Jörgensen) Jörgen, dán kalan­dor, szül. Kopenhágában 1780 ápr. 7., megh. Hobartownban (Ausztrália) 1845. A kalózéletre adta magát s 1809. sikerült neki Londonból Izlandba jutnia, hol a dán kormányzót elfogatta s magát Izland királyának kiálttatta ki. De uralma csak pár hónapig tartott, mert az angolok elfog­ták és Londonban fogságba vetették. Azután ,mint kém tartotta fenn magát, 1825-ben csalásért Tasz­mániába deportálták. Több útirajzot és közgazda­sági értekezést írt. 2.­­­., Theodor von, német orvostanár, szül. Flensburgban 1840 ápr. 11., megh. Tübingenben 1907 máj. 8. 1873-tól haláláig rendes tanár és a poliklinika vezetője volt Tübingenben. A belgyó­gyászat körébe vágó több eredeti munkájával gaz­dagította az irodalmat, több nagyobb tankönyvet írt, ezek közül nevezetes a Lehrbuch der speciel­len Pathologie u. Therapie (Leipzig, 4. kiad. 1902); ezenkívül Ziemssen nagy belgyógyászatában és Nottmagel nagy gyűjtő munkájában több fejeze­tet írt. Jürgensen

Next