Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)
J - Jük - Jülep - Jülg - Jülich - Jülicher - Jülich-klevei örökösödési per - Jü-mönn - Jüngken - Jüngling - Jünho - Jün-kvei - Jün-nan - Jün-nan-fu - Jürgensen
Jük — 93 - Jük (török), kerekszámban 1000 piaszter (1. o.). Mint súlyegység 140 oka (1. o.). Jülep a. m. szirup, gyümölcslé, 1. Gyülep. Jürg. Bernhard, német orientalista, szül. Ringelbachban (Baden) 1825 aug. 20., megh. Innsbruckban 1886 aug. 14.1851. Lembergben, 1853. Krakóban, 1863. Innsbruckban volt egyetemi tanár. A keletázsiai nyelvek és az összehasonlító nyelvészet és mondagyűjtés terén nevezetesebb művei: Die Märchen des Siddhi-Kar (1866); Mongolische Märchensammlung (1868); Die griechische Heldensage im Wiederschein bei den Mongolen (1869); On the present state of Mongolian researches (1882). Jülich, az ugyanilyen nevű járás székhelye Aachen porosz kerületben, (1910) 6633 lak., papir-, esernyő- és cukorgyártással, nagy kórházzal. Erődítményeit, amelyeket a spanyol örökösödési háborúban a franciák siker nélkül ostromoltak, 1860. lerombolták. Az egykori 1. hercegségben (4130 km 2 terület) mintegy 400,000 ember lakott. Jülicher, Adolf, német prot. teológus, szül. Falkenbergben (Berlin mellett) 1857 jan. 26. 1888-ban Marburgban rendkívüli, 1889. pedig rendes tanár lett. Művei: Die Quellen des Exodus 1—7 (Berlin 1880); Die Gleichnissreden Jesu (Freiburg 2. kiad. 1899); Einleit in das Neue Testament (u. o. 3. és 4. kiadás 1901); Moderne Meinungsverschiedenheiten über Methode, Aufgaben und Ziele der Kirchengeschichte (Marburg 1901). Jülich-klevei örökösödési per. János Vilmos hercegben kihalt 1609. a jülich-klevei hercegek férfiága s az örökségre az elhalt herceg nővéreinek leszármazottjai: a brandenburgi és szász vár.fejedelmek, azonkívül a pfalz-neuburgi és pfalz-zweibrückeni palotagrófok tartottak igényt. A brandenburgi választó és a pfalz-neuburgi palotagróf azonnal meg is szállották az igényelt területet, azonban II. Rudolf császár a vita eldöntéséig császári és spanyol csapatokat küldött a hercegségek elfoglalására. A két fejedelem ekkor IV. Henrik francia király és a német protestáns Unió segítségéhez folyamodott. A nagy háború kitörését csak IV. Henrik meggyilkoltatása akadályozta meg. Ekkor a pfalz-neuburgi palotagrófja, Wolfgang Vámos, hogy az egész örökséget megszerezze, kat. hitre tért és a kat. liga fejének, Miksa bajor hercegnek leányát vette nőül; János Zsigmond, brandenburgi vál.fejedelem pedig kálvinista lett, hogy a hollandiak segítségét megnyerje. Az újabb háború kitörésének azonban elejét vette a xanteni egyezség 1614., mely szerint a közös birtokjog fentartása mellett Pfalz-Neuburg kapja Jülichet és Berget, Brandenburg pedig Klevet, Markot, Ravensberget és Ravensteint. Ezen osztozkodás végleges megerősítése volt az 1666-i szerződés, melyet a Nagy Választó és Fülöp Vilmos herceg kötöttek egymással. Jü-menn, a Kínai fal (1. o.) legfontosabb kapuja, Kanszu tartományban, a kelet-turkesztáni nagy karavánuton, ahol a kínaiak is bejöttek Kinába. Jüngken, Johann Christian, német orvostanár, szül. a Magdeburg melletti Burgban 1794 jun. 12., megh. Hannoverben 1875 szept. 9. J. Grafé és Helmholtz előtt rendkívül becses szolgálatokat tett a szemészeti modern tudomány megalapozásában. Főbb művei: Die Lehre von den Augenoperationen (Berlin 1829); Die Lehre von Augenkrankheiten (3. kiad., 1842); Augendiotetik (1870); Jüngling, Frederick, német származású amerikai fametsző és festő, szül. Lipcsében 1846 okt. 18., megh. New Yorkban 1889 dec. 31. Igen kiváló képviselője volt az Amerikában felvirágzott,festői hatásokra törekvő ú.n. tónusos fametszésnek.Lapjait különböző amerikai festők művei után készítette. Saját festményei kevés jelentőséggel birnak. Jünho, 1. Császár-csatorna. Jün-kvei, kínai főkormányzóság, amelybe Jünnan és Kvei-csou kormányzóságok tartoznak. Székhelye Jün-nan város. Jün-nan, a kínai birodalom legdélnyugatibb tartománya, Tibet, Kvei-csou és Szecsuan határolják, területe 396,700 km 2, kb. 12 millió lakossal. Ny.-on a hátsó indiai hegyláncok határolják be; ez a tartomány Kínának ércekben leggazdagabb területe, ahol rezet, ezüstöt, ónt, vasat, szenet, sót, ólmot bányásznak, továbbá rubint, topázt, zafírt, nefritet és márványt is. Jóllehet a közélet teljesen kínai típusú, a magánéletben mégis indiai szokások és erkölcsök érvényesek, amennyiben a nőnek sokkal nagyobb szabadsága van, mint Kína egyéb részeiben. Az éghajlat a fekvés szerint különböző, az alacsonyabb részeken trópusi,másutt mérsékelt égalji. Erdeiben tigrisek, leopárdok s nagy ragadozók tanyáznak. V. ö. Lóczy, Rhina (1886); Bocher, La province Chinoise de Yün-nan (2 köt., Paris 1880); Colquhoun, Quer durch Chryse (2 köt., Leipzig 1884); Pichon, Un voyage au Jun-nan (Paris 1893); Courtellemont, Voyage au Yünnan (u. o. 1904). Jün-nan-fu, a hasonló nevű kínai tartomány székhelye, a Tien-si tó partján, 1960 m. magasságban. Lakói híres selyem- és szőnyegárusok, valamint a tea-, réz-, higany-, festék- és drogkereskedés is igen élénk. Tong-king-gal is élénk kereskedelmi összeköttetései vannak. Lakosságának száma kb. 200,000. Jürgensen, 1. (Jörgensen) Jörgen, dán kalandor, szül. Kopenhágában 1780 ápr. 7., megh. Hobartownban (Ausztrália) 1845. A kalózéletre adta magát s 1809. sikerült neki Londonból Izlandba jutnia, hol a dán kormányzót elfogatta s magát Izland királyának kiálttatta ki. De uralma csak pár hónapig tartott, mert az angolok elfogták és Londonban fogságba vetették. Azután ,mint kém tartotta fenn magát, 1825-ben csalásért Taszmániába deportálták. Több útirajzot és közgazdasági értekezést írt. 2.., Theodor von, német orvostanár, szül. Flensburgban 1840 ápr. 11., megh. Tübingenben 1907 máj. 8. 1873-tól haláláig rendes tanár és a poliklinika vezetője volt Tübingenben. A belgyógyászat körébe vágó több eredeti munkájával gazdagította az irodalmat, több nagyobb tankönyvet írt, ezek közül nevezetes a Lehrbuch der speciellen Pathologie u. Therapie (Leipzig, 4. kiad. 1902); ezenkívül Ziemssen nagy belgyógyászatában és Nottmagel nagy gyűjtő munkájában több fejezetet írt. Jürgensen