Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)

J - Jójáchin - Jojáda - Jójákim - Jóka - Jókai

Jókai — 28 — E kiadás 1898-ig teljesen megjelent. —1899 szept. 16. nőül vette Nagy Bellát, a Vígszínház művész­nőjét, aki ettől fogva lelépett a színpadról. Emiatt J. családjával is szakított s ettőlfogva általán vissza­vonultan élt. 1900-iki párisi útja alkalmával, ahol a kiállítás magyar osztályában művei ki voltak ál­lítva, írói és művészi körök Clarette elnöklésével ünneplésben részesítették. Az 1903—4-iki telet Nizzában töltötte nejével és neje hozzátartozóival. Áprilisban érkezett haza, itthon meghalt, lázt és tüdőgyuladást kapott, melybe belehalt. A nem­zet nagyszerű pompával adta meg nagy költő­jének a végtisztességet. A Múzeum csarnoká­ból temették államköltségen s ravatalánál a király képviselőjén kívül a kormány, a tör­vényhozás és tömérdek küldöttség által úgyszól­ván a nemzet minden rétege megjelent. A gyász­ban a külföld is osztozott. Halála után mind­járt megindult az adakozás szobrára, kiadója, a Révai Testvérek irodalmi intézet nyitotta meg ezer koronával. 1914 ápr.-ig 113,422 korona gyűlt össze. Egy kisebb szobrát (Jankovich Gyulá­tól) a Svábhegyen már 1906 szept. 8-án felállította a svábhegyi turista egyesület. Emléktárgyai, kéz­iratai vétel útján a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába kerültek, mely azokat a Petőfi-házban külön osztályban helyezte el. J. azok közé a nagy íróink közé tartozik, akik­nek nagysága kettőben áll: saját költői egyéni­ségük kivételes erejében és abban, hogy népük lelkét is leggazdagabban kifejezésre juttatták. Egyéniségét a képzelet buja gazdagsága, kifogy­hatatlan mesélő kedv és ügyesség, hangulatai­nak nagy terjedelme, változatossága és frissesége, apáthosz, mélabú, derült vidámság, humor könnyű átmeneteivel és vegyületeivel, s mindebben sze­mélyiségének varázslatos szeretetreméltósága jel­lemzi, de a magyar nép lelki tartalmát is oly ter­jedelemben tolmácsolta s művészetébe a nemzeti stílust oly mértékben vitte be, mint csak legna­gyobb költőink, a prózában pedig senki más. Ide­genszerűségei, pongyolaságai ellenére is ő a leg­gazdagabb és legbájosabb nyelvű prózaírónk; nyelve és stílusa igen nagy és állandó érték a magyarság szellemi tárházában. A középosztály­ból eredt s első­sorban annak a képzelmi és érzés­világát tolmácsolta, de megismerkedett a néppel és szélesebb alapot vetett nyelvkincsének, mint közéleti ember és nagy író megismerkedett a leg­felső körökkel is s mintegy a nemzeti társada­lom minden rétegéből szívta magába a lelki hatá­sokat és a nyelvhasználat sajátosságait. Korának is, különösen fejlődése két első szakában minden hatását felfogta, mindegyiket transzponálta költői hatássá s lelkes vagy humoros, vagy szatirikus módon reagált rájuk műveiben. Nincs magyar író, aki annyi ideig oly népszerű lett volna s aki annyi olvasó lelkével közölte volna a maga lel­két, mint J. Táplálta a nemzet lelkesedését, ön­érzetét, eszményi, gyakran túleszményi alak­jaival eszményiségét, leleményével mulattatott, humorával vigasztalt s a legválságosabb idők­ben erősítette a nem­zet lelkét. Az 50-es évektől fejlődő magyar nemzedék nagyon sok erkölcsi hatást vett műveiből. Idealizmusában a lelkesítő elem mellett némi kábító elem is van s e tekin­tetben hatása nem csupán üdvös, de fajunk, mul­tunk, földünk szeretetét és a jövő iránti bizal­munkat művei roppant mértékben fokozták. Cso­dálatos mértékben megvolt az az adománya, hogy szeretettel írt és szeretetét át tudta árasztani ol­vasóira is. Egész irányára nézve romantikus, ko­ránál, egyéniségénél fogva is, talán az utolsó nagy romantikus költő. Szereti a végletességet mesében, helyzetekben, eszményítésben és torzí­tásban. Sokszor megjegyezték kritikusai, hogy személyei vagy angyalok, vagy ördögök. Pedig tud pompás életszerű alakokat is teremteni s ahol nincs alkalma elmosni személyeinek eredeti vonásait, mint a novellákban, ott legerősebb. Meséi nincsenek oly jól alkotva, mint előadva, a lélek­rajz igen sokszor hibás, vagy éppen lehetetlen. De egy műve sincs ragyogó szépségek nélkül. Mindenekfölött elbeszélni oly kedvvel és oly éde­sen tud, mint a világirodalomban is igen kevesen­, a legnagyobb mesemondó. Termékenysége felül­múlja minden magyar íróét s jóformán túlszár­nyalja még a legtermékenyebb francia regény­írókét is. Egészben a nemzeti léleknek nagy továbbépítője volt. Művei: Önállóan megjelent szépirodalmi művek évek sze­rint. 1846: Hétköznapok, regény 2 köt.— 1848 : Vadon virágai, novellák 2 köt. — 1850: Forradalmi és csataképek 1848 és 1819-t­ől. Sajótól, novellák 2 köt. — 1861: Egy bujdosó nap­lója. Novellák a forradalom utáni időkből. Irta Sajó. — 1852 : J. M. újabb novellái. Hangok a vihar után, 3 köt.; A két­szarvú ember, históriai beszély. Erdély aranykora, regény 2 köt. — 1853 : Törökvilág Magyarországon, történeti regény 3 köt.; Egy magyar nábob, regén­y 4 köt., 1853—54. — 1854 : Fehér rózsa; Janicsárok végnapjai, regény 3 köt.; Török mozgalmak 1733., regény 2 köt. ; Erdélyi képek, 2 köt.; Kár­páthy Zoltán, regény 4 köt.; A magyar nemzet története, regényes rajzokban. — 1865: Véres könyv ; Csataképek a jelenkori háborúból, 3 köt.; A magyar előidőkből, novellák; Tarka élet, 2 köt.,— 1856: Oceania, egy elsü­lyedt világrész története, 1 köt. ; Árnyképek, 2 köt.; Szomorú napok, regény 2 köt.; Délvirágok, novellák 2 köt.; A magyar nép adomái 1 köt.; A legvitézebb huszár 1 köt.; A régi jó táblabirák, regény 4 köt. — 1857: Novellák 1 köt.; Népvilág, elbeszé­lések 2 köt.; A nagy tükör, 10 fűz., anekdoták és rövid elbeszélések. — 1858 : Az elátkozott család, regény 2 köt.; 1858—60, J. Mór Dekameronja, száz novella 10 köt. — 1860. Színművek, 3 köt. (I. A szigetvári vértanuk, eredeti szomorú­játék 4 felv.; Könyves Kálmán, szj. 5 felv.; II. Dózsa György, szj. 4 felv.; Manlius Sinister, szj. 6 felv.; III. Dalma, szj. 4 felv.; A murányi hölgy, vígj. 3 felv.); Kakas Márton toll­taraja, összekötve kiválogatott versei, levelei és apróbb elbeszéléseiből 2 köt. ; Szegény gazdagok, regény 4 köt., a 4. köt.-ben függelékül : Az utolsó budai basa, novella ; A magyar néphumorról, székfoglaló, megjelent a M. Akad. Értesítőben 1860, 1 köt. — 1862. Téli zöld; Válogatott el­beszélések az ifjúság számára, régibb gyűjteményeiből össze­állítva ; Kakas Márton politikai költeményei. — 1863: Az új földesúr 3 köt.; Szélcsend alatt, elbeszélések 2 köt.; Felfordult világ, 1 köt. — 1864 : Politikai divatok, regény 4 köt. — 1865 : Milyenek a nők ? elbeszélések 2 köt.; Milye­nek a férfiak? 1 köt.; Mire megvénülünk, regény 4 köt. — 1866: Kakas Márton albuma 2 köt. — 1868 : Virradóra, leg­újabb novellák és genreképek 4 köt. — 1869: A malom alatt 1 köt.; A kőszívű ember fiai, regény 6 köt.; A szere­lem bolondjai, regény 4 köt. — 1870 : Fekete gyémántok, regény 5 köt. — 1872 : A véres kenyér, egy ifjú hős naplója 1 köt. ; Föld, fölött és víz alatt, regény­ek 1 köt.; Eppur si muove. És mégis mozog a föld! regény 6 köt.; A jövő század regénye 9 köt., 1872—74. — 1873 : Az arany ember, regény 5 köt.; Kis Dekameron, a serdülő ifjuság számára 1 köt.; Két menyegző stb. 1 köt.; Chinchilla herceg stb. 1 köt.; A fránya hadnagy stb. 1 köt.; Fekete sereg stb. 1 köt. — 1874: A szegénység útja 1 köt.; Egy ember, aki mindent tud, egy darab regény 1 köt. — 1876 : Enyém, tied, övé, regény 6 köt.; Emlékeim 2 köt.; Forradalom alatt írt művei 1 köt.; Elbeszélő költeményei és satyrái 1 köt. — 1876 : A debreczeni lanatikus, elbeszélés 1 köt.; Egész az északi pólusig! Vagy mi lett tovább a Tegethoffal ? 2 köt.; Az élet komédiásai, regény 7 köt. — 1877: Egy az Isten, regény 6 köt.; A névtelen vár regény 3 köt.; A szép Mikhál Jókai

Next