Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)
J - Jójáchin - Jojáda - Jójákim - Jóka - Jókai
Jókai — 28 — E kiadás 1898-ig teljesen megjelent. —1899 szept. 16. nőül vette Nagy Bellát, a Vígszínház művésznőjét, aki ettől fogva lelépett a színpadról. Emiatt J. családjával is szakított s ettőlfogva általán visszavonultan élt. 1900-iki párisi útja alkalmával, ahol a kiállítás magyar osztályában művei ki voltak állítva, írói és művészi körök Clarette elnöklésével ünneplésben részesítették. Az 1903—4-iki telet Nizzában töltötte nejével és neje hozzátartozóival. Áprilisban érkezett haza, itthon meghalt, lázt és tüdőgyuladást kapott, melybe belehalt. A nemzet nagyszerű pompával adta meg nagy költőjének a végtisztességet. A Múzeum csarnokából temették államköltségen s ravatalánál a király képviselőjén kívül a kormány, a törvényhozás és tömérdek küldöttség által úgyszólván a nemzet minden rétege megjelent. A gyászban a külföld is osztozott. Halála után mindjárt megindult az adakozás szobrára, kiadója, a Révai Testvérek irodalmi intézet nyitotta meg ezer koronával. 1914 ápr.-ig 113,422 korona gyűlt össze. Egy kisebb szobrát (Jankovich Gyulától) a Svábhegyen már 1906 szept. 8-án felállította a svábhegyi turista egyesület. Emléktárgyai, kéziratai vétel útján a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába kerültek, mely azokat a Petőfi-házban külön osztályban helyezte el. J. azok közé a nagy íróink közé tartozik, akiknek nagysága kettőben áll: saját költői egyéniségük kivételes erejében és abban, hogy népük lelkét is leggazdagabban kifejezésre juttatták. Egyéniségét a képzelet buja gazdagsága, kifogyhatatlan mesélő kedv és ügyesség, hangulatainak nagy terjedelme, változatossága és frissesége, apáthosz, mélabú, derült vidámság, humor könnyű átmeneteivel és vegyületeivel, s mindebben személyiségének varázslatos szeretetreméltósága jellemzi, de a magyar nép lelki tartalmát is oly terjedelemben tolmácsolta s művészetébe a nemzeti stílust oly mértékben vitte be, mint csak legnagyobb költőink, a prózában pedig senki más. Idegenszerűségei, pongyolaságai ellenére is ő a leggazdagabb és legbájosabb nyelvű prózaírónk; nyelve és stílusa igen nagy és állandó érték a magyarság szellemi tárházában. A középosztályból eredt s elsősorban annak a képzelmi és érzésvilágát tolmácsolta, de megismerkedett a néppel és szélesebb alapot vetett nyelvkincsének, mint közéleti ember és nagy író megismerkedett a legfelső körökkel is s mintegy a nemzeti társadalom minden rétegéből szívta magába a lelki hatásokat és a nyelvhasználat sajátosságait. Korának is, különösen fejlődése két első szakában minden hatását felfogta, mindegyiket transzponálta költői hatássá s lelkes vagy humoros, vagy szatirikus módon reagált rájuk műveiben. Nincs magyar író, aki annyi ideig oly népszerű lett volna s aki annyi olvasó lelkével közölte volna a maga lelkét, mint J. Táplálta a nemzet lelkesedését, önérzetét, eszményi, gyakran túleszményi alakjaival eszményiségét, leleményével mulattatott, humorával vigasztalt s a legválságosabb időkben erősítette a nemzet lelkét. Az 50-es évektől fejlődő magyar nemzedék nagyon sok erkölcsi hatást vett műveiből. Idealizmusában a lelkesítő elem mellett némi kábító elem is van s e tekintetben hatása nem csupán üdvös, de fajunk, multunk, földünk szeretetét és a jövő iránti bizalmunkat művei roppant mértékben fokozták. Csodálatos mértékben megvolt az az adománya, hogy szeretettel írt és szeretetét át tudta árasztani olvasóira is. Egész irányára nézve romantikus, koránál, egyéniségénél fogva is, talán az utolsó nagy romantikus költő. Szereti a végletességet mesében, helyzetekben, eszményítésben és torzításban. Sokszor megjegyezték kritikusai, hogy személyei vagy angyalok, vagy ördögök. Pedig tud pompás életszerű alakokat is teremteni s ahol nincs alkalma elmosni személyeinek eredeti vonásait, mint a novellákban, ott legerősebb. Meséi nincsenek oly jól alkotva, mint előadva, a lélekrajz igen sokszor hibás, vagy éppen lehetetlen. De egy műve sincs ragyogó szépségek nélkül. Mindenekfölött elbeszélni oly kedvvel és oly édesen tud, mint a világirodalomban is igen kevesen, a legnagyobb mesemondó. Termékenysége felülmúlja minden magyar íróét s jóformán túlszárnyalja még a legtermékenyebb francia regényírókét is. Egészben a nemzeti léleknek nagy továbbépítője volt. Művei: Önállóan megjelent szépirodalmi művek évek szerint. 1846: Hétköznapok, regény 2 köt.— 1848 : Vadon virágai, novellák 2 köt. — 1850: Forradalmi és csataképek 1848 és 1819-től. Sajótól, novellák 2 köt. — 1861: Egy bujdosó naplója. Novellák a forradalom utáni időkből. Irta Sajó. — 1852 : J. M. újabb novellái. Hangok a vihar után, 3 köt.; A kétszarvú ember, históriai beszély. Erdély aranykora, regény 2 köt. — 1853 : Törökvilág Magyarországon, történeti regény 3 köt.; Egy magyar nábob, regény 4 köt., 1853—54. — 1854 : Fehér rózsa; Janicsárok végnapjai, regény 3 köt.; Török mozgalmak 1733., regény 2 köt. ; Erdélyi képek, 2 köt.; Kárpáthy Zoltán, regény 4 köt.; A magyar nemzet története, regényes rajzokban. — 1865: Véres könyv ; Csataképek a jelenkori háborúból, 3 köt.; A magyar előidőkből, novellák; Tarka élet, 2 köt.,— 1856: Oceania, egy elsülyedt világrész története, 1 köt. ; Árnyképek, 2 köt.; Szomorú napok, regény 2 köt.; Délvirágok, novellák 2 köt.; A magyar nép adomái 1 köt.; A legvitézebb huszár 1 köt.; A régi jó táblabirák, regény 4 köt. — 1857: Novellák 1 köt.; Népvilág, elbeszélések 2 köt.; A nagy tükör, 10 fűz., anekdoták és rövid elbeszélések. — 1858 : Az elátkozott család, regény 2 köt.; 1858—60, J. Mór Dekameronja, száz novella 10 köt. — 1860. Színművek, 3 köt. (I. A szigetvári vértanuk, eredeti szomorújáték 4 felv.; Könyves Kálmán, szj. 5 felv.; II. Dózsa György, szj. 4 felv.; Manlius Sinister, szj. 6 felv.; III. Dalma, szj. 4 felv.; A murányi hölgy, vígj. 3 felv.); Kakas Márton tolltaraja, összekötve kiválogatott versei, levelei és apróbb elbeszéléseiből 2 köt. ; Szegény gazdagok, regény 4 köt., a 4. köt.-ben függelékül : Az utolsó budai basa, novella ; A magyar néphumorról, székfoglaló, megjelent a M. Akad. Értesítőben 1860, 1 köt. — 1862. Téli zöld; Válogatott elbeszélések az ifjúság számára, régibb gyűjteményeiből összeállítva ; Kakas Márton politikai költeményei. — 1863: Az új földesúr 3 köt.; Szélcsend alatt, elbeszélések 2 köt.; Felfordult világ, 1 köt. — 1864 : Politikai divatok, regény 4 köt. — 1865 : Milyenek a nők ? elbeszélések 2 köt.; Milyenek a férfiak? 1 köt.; Mire megvénülünk, regény 4 köt. — 1866: Kakas Márton albuma 2 köt. — 1868 : Virradóra, legújabb novellák és genreképek 4 köt. — 1869: A malom alatt 1 köt.; A kőszívű ember fiai, regény 6 köt.; A szerelem bolondjai, regény 4 köt. — 1870 : Fekete gyémántok, regény 5 köt. — 1872 : A véres kenyér, egy ifjú hős naplója 1 köt. ; Föld, fölött és víz alatt, regények 1 köt.; Eppur si muove. És mégis mozog a föld! regény 6 köt.; A jövő század regénye 9 köt., 1872—74. — 1873 : Az arany ember, regény 5 köt.; Kis Dekameron, a serdülő ifjuság számára 1 köt.; Két menyegző stb. 1 köt.; Chinchilla herceg stb. 1 köt.; A fránya hadnagy stb. 1 köt.; Fekete sereg stb. 1 köt. — 1874: A szegénység útja 1 köt.; Egy ember, aki mindent tud, egy darab regény 1 köt. — 1876 : Enyém, tied, övé, regény 6 köt.; Emlékeim 2 köt.; Forradalom alatt írt művei 1 köt.; Elbeszélő költeményei és satyrái 1 köt. — 1876 : A debreczeni lanatikus, elbeszélés 1 köt.; Egész az északi pólusig! Vagy mi lett tovább a Tegethoffal ? 2 köt.; Az élet komédiásai, regény 7 köt. — 1877: Egy az Isten, regény 6 köt.; A névtelen vár regény 3 köt.; A szép Mikhál Jókai