Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
K - Közkölcsön - Közlegelő - Közlegelő-felosztás - Közlekedés - Közlekedési muzeum - Közlekedési tanfolyamok - Közlekedési tartam - Közlekedő edények
Közkölcsön — 234 — lak és a társaság kötelezettségeiért egész vagyonukkal felelősek. A társaság keletkezéséhez sem okirat, sem más alakszerűség nem kívántatik. Az üzlet megkezdésekor bejelentendő az illetékes törvényszéknél a cégjegyzékbe való bevezetés végett. A bejelentésnek magában kell foglalnia: 1. a társasági tagok nevét, polgári állását és lakhelyét ; 2. a társaság cégét és székhelyét; 3. a társaság keletkezésének időpontját; 4. azt, hogy ki vagy kik vannak a társaság képviseletére felhatalmazva. A társasági tagok egymás közötti jogviszonyaira a társas szerződés irányadó. Ilyennek nem létében fő elv, hogy a társasági tagok valamennyien egyformán vannak a társaság képviseletére és az üzletvezetésre jogosítva és valamenynyien a társaságnak kötelesek szentelni összes tevékenységöket és a társaság üzletkörébe nem eső ügyletekkel nem foglalkozhatnak. A társaság érdekében tett kiadások megtérítését követelhetik, de viszont ők is tartoznak megtéríteni a társaságnak okozott károkat. Ha csak egyes tagok vannak az üzletvezetésre feljogosítva, a többieknek is jogukban áll a társasági ügyek menetéről meggyőződni és a társasági könyvekbe betekinteni. Az üzleti év végével a tagok betétei után kamatok számíttatnak, az olyan tagoknak pedig, akik csak munkájukkal járultak a társasághoz, megfelelő munkadíj számíttatik. Harmadik személyekkel szemben a társasági viszony joghatálya a cégjegyzésbe történt bevezetéssel kezdődik, de előbb is, mihelyt a társaság üzletét tényleg megkezdette. Aki valamely fennálló társaságba lép, a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagokkal egyenlően felelős. A képviseleti jogosultság korlátozása harmadik személyekkel szemben joghatállyal nem bír. Az egyes tagok magánhitelezői a társaság vagyonát igénybe nem vehetik, hanem csupán az illető tagoknak a társaságtól járó illetőségét, mely reájuk felszámolás esetén jut és e végből a hitelező felmondhatja a társas szerződést. A társaság feloszlása bejegyzés végett az illetékes törvényszéknél bejelentendő. A társaság feloszlása után, csőd esetét kivéve, felszámolásnak van helye, mely abból áll, hogy az evégből kirendelt felszámolók a folyó ügyeket befejezik, a társaság kötelezettségeit teljesítik, a társasági vagyont készpénzzé teszik. Erre nézve a felszámolók korlátlan meghatalmazással bírnak. A felszámolás befejezése után a társaság könyvei s egyéb iratai a tagok közös megbízottjának, ilyennek hiányában az illetékes törvényszéknek adatnak át megőrzés végett. Az egyes tagok ellen a társaságot terhelő igények alapján támadható keresetek a társaság felosztásától, az illető tag kilépésétől v. kizárásától számított öt év alatt évülnek el, kivéve, ha a társaságnak felosztatlan vagyona marad, akkor ezen vagyonból az öt éven túl is követelhetnek a hitelezők kielégítést. Közkölcsön alatt értik általában az állam, a községek (városok) és más nyilvános testületek által felvett hosszúlejáratú kölcsönöket. L. még Államadósság és Államhitel. Közlegelő v. közös legelő, oly legelőterület, mely v. egy község magántulajdonát, v. több birtokos közös tulajdonát képezi és közös használat alatt áll. A K.-k sorába számítandók tehát egyrészt a községi legelők, másrészt a közbirtokossági legelők, mint állandó legelőterületek, de azonkívül ideiglenes legelők is, mint nevezetesen az ugar-, tarló- és rétlegelők is lehetnek közös legelők, ha közösen használtatnak. A közlegelő azon régi birtokrendszer maradványa, melynél az összes földbirtok közös tulajdont képezett. L. még Legelőkezelés. Közlegelő-felosztás. Közlegelők: a volt úrbéresek közös legelői, a közbirtokosságok közös legelői, a tagosítás alkalmával kihasított legelők, az államsegéllyel szerzett közbirtokossági legelők, vagy azok a legelők, amelyeket a közös legelő helyébe vagy kiegészítésükre szereztek. Felosztásukról, amihez a földmívelésügyi miniszter engedélye szükséges, részletesen az osztatlan közös legelőkről szóló 1913. X. t.-c. rendelkezik. Közlekedés, azon intézmények és eszközök összessége, melyek személyek, javak és hírek szállítására szolgálnak; céljuk az üzleti érdekben, művelődési vagy politikai tekintetből szükséges érintkezést lehetővé tenni. Hogy a K. rendeltetésének megfelelhessen, szükséges K.-i eszközöket (utak, hajók, vasutak stb.) létesíteni és K.-i intézeteket (posta, táviró, vasút, hajózás stb.) felállítani. Mindez a K.-i minisztérium (1. Kereskedelmi minisztérium) hatáskörébe tartozik. Közlekedési múzeum, 1. Magyar kir. közlekedési múzeum. Közlekedési tanfolyamok. Vasúti hivatalnokokat, posta-távirdai tisztviselőket és hajózási alkalmazottakat képző intézet Budapesten, mely a kereskedelemügyi minisztérium főhatósága alatt áll. Három külön szakosztálya van: vasúti, ahova csak érettségi vizsgát tett, valamely hazai vasútnál tényleg már alkalmazásban álló fiatal emberek vétetnek fel, kiket az illető vasút rendel be; a tanidő tartalma egy év; posta-távirdai osztály, amely tulajdonképen továbbképző jelleggel bír, ide a posta-távirda-vezérigazgatóság rendeli be a fiatalabb tisztviselőket különböző tartamú időre; végül hajózási osztály, melynek szervezete változó a mindenkori tényleges szükséghez képest. Az intézet egész önállóan van szervezve, élén a fentartók képviselőiből álló felügyelő bizottsággal. Közlekedési tartam (vasút): Egyes vonatok nem közlekednek egy-egy időszakos (nyári, illetve téli) menetrend egész tartama alatt, hanem rendeltetésükhöz képest megszabott rövidebb időn át, így pl. vannak fürdővonatok, melyek csak az illető vidék fürdőidénye alatt közlekednek, vannak a téli sport idényére rendszeresített vonatok stb. Ehhez képest egyes időszaki vonatok közlekedési tartama 4, a másiké 1s/a hónap stb. Közlekedő edények. Két vagy több, fölül nyitott esőalakú edény, melynek alsó része egymással összeköttetésben áll, úgy, hogy az egyikbe öntött folyadék mind a többibe átfolyhatik. Ha a folyadék egynemű, akkor a folyadék felszíne minden csőben egy vízszintes síkba esik, bármilyen legyen különben a csöveknek alakja és tágassága. Ha kétágú közlekedő edénybe két különböző fajsúlyú, nem keveredő folyadékot öntünk. Közlekedő edények