Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

K - Közkölcsön - Közlegelő - Közlegelő-felosztás - Közlekedés - Közlekedési muzeum - Közlekedési tanfolyamok - Közlekedési tartam - Közlekedő edények

Közkölcsön — 234 — lak és a társaság kötelezettségeiért egész vagyo­nukkal felelősek. A társaság keletkezéséhez sem okirat, sem más alakszerűség nem kívántatik. Az üzlet megkezdésekor bejelentendő az illetékes törvényszéknél a cégjegyzékbe való bevezetés végett. A bejelentésnek magában kell foglalnia: 1. a társasági tagok nevét, polgári állását és lak­helyét ; 2. a társaság cégét és székhelyét; 3. a társaság keletkezésének időpontját; 4. azt, hogy ki vagy kik vannak a társaság képviseletére fel­hatalmazva. A társasági tagok egymás közötti jog­viszonyaira a társas szerződés irányadó. Ilyennek nem létében fő elv, hogy a társasági tagok vala­mennyien egyformán vannak a társaság képvise­letére és az üzletvezetésre jogosítva és valameny­nyien a társaságnak kötelesek szentelni összes tevékenységöket és a társaság üzletkörébe nem eső ügyletekkel nem foglalkozhatnak. A társa­ság érdekében tett kiadások megtérítését köve­telhetik, de viszont ők is tartoznak megtéríteni a társaságnak okozott károkat. Ha csak egyes ta­gok vannak az üzletvezetésre feljogosítva, a töb­bieknek is jogukban áll a társasági ügyek mene­téről meggyőződni és a társasági könyvekbe betekinteni. Az üzleti év végével a tagok betétei után kamatok számíttatnak, az olyan tagoknak pedig, akik csak munkájukkal járultak a társa­sághoz, megfelelő munkadíj számíttatik. Harma­dik személyekkel szemben a társasági viszony joghatálya a cégjegyzésbe történt bevezetéssel kezdődik, de előbb is, mihelyt a társaság üzletét tényleg megkezdette. Aki valamely fennálló tár­saságba lép, a belépése előtt keletkezett társa­sági kötelezettségekért a többi tagokkal egyen­lően felelős. A képviseleti jogosultság korlátozása harmadik személyekkel szemben joghatállyal nem bír. Az egyes tagok magánhitelezői a társaság vagyonát igénybe nem vehetik, hanem csupán az illető tagoknak a társaságtól járó illetőségét, mely reájuk felszámolás esetén jut és e végből a hitelező felmondhatja a társas szerződést. A társa­ság feloszlása bejegyzés végett az illetékes tör­vényszéknél bejelentendő. A társaság feloszlása után, csőd esetét kivéve, felszámolásnak van he­lye, mely abból áll, hogy az evégből kirendelt fel­számolók a folyó ügyeket befejezik, a társaság kötelezettségeit teljesítik, a társasági vagyont készpénzzé teszik. Erre nézve a felszámolók kor­látlan meghatalmazással bírnak. A felszámolás befejezése után a társaság könyvei s egyéb iratai a tagok közös megbízottjának, ilyennek hiányá­ban az illetékes törvényszéknek adatnak át meg­őrzés végett. Az egyes tagok ellen a társaságot terhelő igények alapján támadható keresetek a társaság felosztásától, az illető tag kilépésétől v. kizárásától számított öt év alatt évülnek el, ki­véve, ha a társaságnak felosztatlan vagyona marad, akkor ezen vagyonból az öt éven túl is kö­vetelhetnek a hitelezők kielégítést. Közkölcsön alatt értik általában az állam, a községek (városok) és más nyilvános testületek által felvett hosszúlejáratú kölcsönöket. L. még Államadósság és Államhitel. Közlegelő v. közös legelő, oly legelőterület, mely v. egy község magántulajdonát, v. több birtokos közös tulajdonát képezi és közös használat alatt áll. A K.-k sorába számítandók tehát egyrészt a községi legelők, másrészt a közbirtokossági lege­lők, mint állandó legelő­területek, de azonkívül ideiglenes legelők is, mint nevezetesen az ugar-, tarló- és rétlegelők is lehetnek közös legelők, ha közösen használtatnak. A közlegelő azon régi bir­tokrendszer maradványa, melynél az összes föld­birtok közös tulajdont képezett. L. még Legelő­kezelés. Közlegelő-felosztás. Közlegelők: a volt úrbé­resek közös legelői, a közbirtokosságok közös legelői, a tagosítás alkalmával kihasított legelők, az államsegéllyel szerzett közbirtokossági lege­lők, vagy azok a legelők, amelyeket a közös legelő helyébe vagy kiegészítésükre szereztek. Felosztásukról, amihez a földmívelésügyi mi­niszter engedélye szükséges, részletesen az osz­tatlan közös legelőkről szóló 1913. X. t.-c. rendel­kezik. Közlekedés, azon intézmények és eszközök összessége, melyek személyek, javak és hírek szál­lítására szolgálnak; céljuk az üzleti érdekben, művelődési vagy politikai tekintetből szükséges érintkezést lehetővé tenni. Hogy a K. rendelteté­sének megfelelhessen, szükséges K.-i eszközöket (utak, hajók, vasutak stb.) létesíteni és K.-i inté­zeteket (posta, táviró, vasút, hajózás stb.) felállí­tani. Mindez a K.-i minisztérium (1. Kereskedelmi minisztérium) hatáskörébe tartozik. Közlekedési múzeum, 1. Magyar kir. közle­kedési múzeum. Közlekedési tanfolyamok. Vasúti hivatalno­kokat, posta-távirdai tisztviselőket és hajózási alkalmazottakat képző intézet Budapesten, mely a kereskedelemügyi minisztérium főhatósága alatt áll. Három külön szakosztálya van: vasúti, ahova csak érettségi vizsgát tett, valamely hazai vasútnál tényleg már alkalmazásban álló fiatal emberek vétetnek fel, kiket az illető vasút rendel be; a tanidő tartalma egy év; posta-távirdai osz­tály, amely tulaj­donképen továbbképző jelleg­gel bír, ide a posta-távirda-vezérigazgatóság ren­deli be a fiatalabb tisztviselőket különböző tar­tamú időre; végül hajózási osztály, melynek szervezete változó a mindenkori tényleges szük­séghez képest. Az intézet egész önállóan van szervezve, élén a fentartók képviselőiből álló fel­ügyelő bizottsággal. Közlekedési tartam (vasút): Egyes vonatok nem közlekednek egy-egy időszakos (nyári, illetve téli) menetrend egész tartama alatt, hanem rendelte­tésükhöz képest megszabott rövidebb időn át, így pl. vannak fürdővonatok, melyek csak az illető vidék fürdő­idénye alatt közlekednek, van­nak a téli sport idényére rendszeresített vonatok stb. Ehhez képest egyes időszaki vonatok közlekedési tartama 4, a másiké 1s/a hónap stb. Közlekedő edények. Két vagy több, fölül nyi­tott esőalakú edény, melynek alsó része egymás­sal összeköttetésben áll, úgy, hogy az egyikbe öntött folyadék mind a többibe átfolyhatik. Ha a folyadék egynemű, akkor a folyadék felszíne minden csőben egy vízszintes síkba esik, bár­milyen legyen különben a csöveknek alakja és tá­gassága. Ha kétágú közlekedő edénybe két külön­böző fajsúlyú, nem keveredő folyadékot öntünk. Közlekedő edények

Next