Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
K - Krotonmag - Krotoschin - Krotta - Krottendorf - Kroyer - Kröger - Kröner - Krönig - Krönlein - Kröyer - Krőzus - Kršinci - Krško - Kršnjavi - Krstinja - Krstijnska Svinica - Kru
Krotonmag — 320 — Krotonmag, 1. Groton. Krotoschin (Krotoszyn), az ugyanily nevű járás székhelye Posen porosz kerületben. U9io 13,064 lak., posztó- és vászonszövéssel, gimnáziummal és felsőbb leányiskolával. K. hercegségnek középpontja, amelyet 1819. a Thurn és Taxis hercegi család kapott Poroszországtól a Rajna jobbpartján fekvő birtokaiért kárpótlásul. Krotta, kelta eredetű vonós hangszer, 1. Chrotta-Krottendorf (Crottendorf), község és klimatikus gyógyhely a szászországi chemnitzi közigazgatási kerületben, (1910) 5050 lak., jelentéktelen iparral. Kroyer (Kröyer), Peter Severin, dán festő, szül. Stavangerben 1851 jún. 24, megh. 1909 nov. 21. Párisban Bonnat tanítványa volt. Művei többnyire egyes v. genneszerűleg felfogott csoportképmások, jelenetek a dán nép életéből, szabadvitágítású tájképek, főleg a skageni partvidékről: Vonósnégyes a műteremben (a kristianiai nemzeti képtárban); A kopenhágai francia kiállítás bizottságának ülése; A dán királyi tudományos akadémia ülése; Holger Drachmann költő képmása ; A művész felesége kutyával; Fürdő fiúk a skageni parton; Halászok éjjeli halászatra indulnak; A skageni tengerpart (a müncheni modern képtárban) stb. Kröger, Timm, német író, szül. 1844 nov. 29. Haaleban (Holstein). Mint a holsteini népélet költője, elbeszélő műveivel lett ismeretessé: Eine stüle Welt (4. kiadás 1906); Der Schulmeister Handewitt (4. kiadás 1906); Die Wohnung des Glücks (2. kiad. 1906); Leute eigener Art (4. kiad. 1908); Das Buch der guten Leute (1908); Aus alter Truhe (1908); Des Reiches Kommen (1909). V. O. G. Fedke, T. K. (Hamburg 1908). Kröner, J. Adolf, német könyvkereskedő, szül. Stuttgartban 1836 máj. 26., megh. 1911 jan. 29. Stuttgartban 1859. kiadóüzletet alapított, társa lett 1877. testvére, K. Paul (szül. 1839 nov. 13., megh. 1900 febr. 25.) «Gebrüder K.» cég alatt. Megvette 1883. Keil Ernő, 1889. a Cotta-könyvkereskedést Stuttgartban. Az eredeti üzletből lett az «Union, Deutsche Verlagsgesellschaft» 1890. s a Cotta-féle üzletből lett 1904. «J. G. Cottasche Buchhandlung Nachfolger», melynek fióküzlete van Berlinben is. Híres kivált Bismarck műveinek, ifjúsági és díszműveknek kiadásáról. Jelenlegi tulajdonos, fia, K. Alfréd, szül. 1861. 2. K. Christian, német festő, szül. Rintelnben 1838 febr. 3., megh. Düsseldorfban 1911 okt. 16. Münchenben és Düsseldorfban tanult. Állatképei, de kivált a rajzai után készített fametszetű illusztrációk világszerte ismeretesek, finom megfigyeléssel, jellegzetes módon ábrázolta a német erdők állatvilágát. Krönig, 1. August Karl, német fizikus, szül. Schildeschében 1822 szept. 20., megh. Berlinben 1879 jún. 5. Főérdeme,egy általa fölállított gázelmélet. K. legnevezetesebb munkája, melyben gázelméletét adja elő, Grundzüge einer Theorie der Gase cím alatt jelent meg a Poggendorf's Annalen-ban. 2. K. Bernhard, német nőorvos, szül. Bielefeldben 1863 jan. 27.1903-ban Jenában, 1904 óta Freiburg i. Br.-ban a nőgyógyászat rendes tanára. A nőorvoslás körébe vágó számos dolgozatot és könyvet írt; Handbuch der Geburtshilfe és Kurzee Lehrbuch der Gynaekologie című könyvei több kiadást értek. 3. II. Georg, német orvos, szül. Potsdamban 1856 ápr. 22., megh. Berlinben 1911 jún. Frerichs, Waldeyer és Gerhardt tanároknak volt tanítványa. 1888-ban magántanár, 1894 óta a a friedrichshaini kórház egyik belgyógyász főorvosa, 1895 óta professzori címe van. K. sok katurtikus közleményén kívül a belorvoslás körébe vágó dolgozatokkal gyarapította az irodalmat, több mikroszkópiai eszközt is szerkesztett, mégis különösen a tüdőgümőkór korai diagnózisának felismerésére inaugurált módszerével,a Krönig- féle kopogtatással szerzett világhírű nevet. Krönlein, Rudolf, svájci sebész, szül. Steinban, Schaffhausen kantonban 1847 febr. 19., megh. Zürichben 1910 okt. 26.1879-ben a sebészet rendkívüli, 1881. pedig rendes tanára Zürichben. Főbb művei: Die Lehre von den Luxationen (Stuttg. 1882); Verletzungen des Gehirns (2. Aufl. 1903). Kröyer, Peter Severin, dán festő, 1. Kroyer. Krőzus, 1. Kroisos, Krovici, adók. Verőcze vm. nasici j.-ban, (1910) 359 horvát és magyar lak., u. p. és u. t. Podgorac. Krsko, város Krajnában, 1. Gurkfeld. Kranjavi Izidor, horvát tudós, szül. Nasicén 1845 ápr. 21.1877-ben a zágrábi egyetemre hívták meg a műtörténelem és régiségtan tanárául. Megalapította a zágrábi művészeti és iparművészeti egyesületet s a zágrábi országos ipariskolát átszervezte. 1891—1896-ig a horvát országos kormány közoktatásügyi osztályának főnöke volt. A tanügy terén nagy reformokat létesített. Tudományos munkái közül nevezetesebbek: Oblici graditeljstva u staro doba (Az építészet ókori emlékei) ; Dvije radnje 0 umjetnosti (két dolgozat a művészetről, Zágráb 1876); Znamenovanje povijesti i archeologije 0 umjetnosti (A történelem és régészet jelentősége a művészetben, u. 0.1878); Zur Historia Salonitana (u. 0. 1900); Ein Nachwort zu den Studien über die Hist.Sal. (u. 0. 1902); Dvadeset i pet godina hrv. umjetnosti (25 év a horvát művészet köréből, u. 0. 1905); Dante Poklának horvát fordítása prózában (u. 0. 1909). Krstinja, adók. és pk. Modrus-Fiume vm. vojnici j.-ban, (1910) 1650 szerb lak., postahivatal, u. t. Vojnic. Krstijnska Svinica, adók. Modrus-Fiume vm. vojnici j.-ban, (1910) 1168 szerb lak., u. p. Kratinja, u. t. Vojnic. Kru (kroos), guineaparti néger törzs (neve az angol crew-men szóból); a fülke nép szorította ki Afrika belsejéből mostani területére, a Meszurado és Palmasz előfok vidékére és az egész Borspartra. A kruk két csoportra oszlanak: a grebók és a tulajdonképeni kruk. A grebók (gedebo) magas, erős termetűek, kékesfekete színűek, nagyon tevékenyek és értelmesek. Mint munkásokat kitartásuk és józanságuk miatt becsülik. A Sierra Leone ÉNy.-i partvidékén a kiskereskedést ők bírják. A tulajdonképeni K.-k pedig (kroomen, krooboys) mint merész, ügyes hajósok ismeretesek; a Panama-csatorna építésénél alkalmazott néger munkások javarésze K. volt. Kru