Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
K - Kupertino - Kúpfalva - Kúpfarkuak - Kúpfedél - Kúpfelület - Kupfer - Kupffer - Kupica - Kupido - Kupido-tyúk - Kupina - Kupinec - Kupinečki Kraljevec - Kupinovo - Kupirovo - Kupjanszk - Kuplé - Kupljenovo - Kupljensko - Kúpmetszet - Kupola - Kupolaboltozat - Kupoladob - Kupola-kemence - Kupolasír
Kupertino — 355 — Kupertino (Copertino) József, szent, szül. Copertinóban 1603 jún. 17., megh. Osmóban 1663 szept. 18. Előbb kapucinus laikus testvér volt, később, mint ferencrendit 1628. pappá szentelték. Legérdekesebb alakja a keresztény misztikának, amelynek legfeltűnőbb jelenségei oly korűn fordultak elő K. mindennapos életében, hogy az egyházi inkviziciós törvényszék Nápolyba és Rómába idézte és félreeső kolostorokba (Assisi, Pietrarossa, Fossombrone és Osmo) internálta. Boldoggá avatták 1753. szentté 1767. Ünnepe szept. 18. Kúpfalva, kisk. Vas vm. kőszegi j.-ban, (1910) 196 német lak., u. p. Pörgölény, u. t. Borostyánkő. Kúpfarkuak (Gonurinae, állat) vagy Ékfarkú papagályok, a Papagály-félék egyik alcsaládja. Hosszú, ékalakú, lépcsőzetes farkuk jellemzi őket. Amerika forró övének lakói: L. Papagályfélék. Kúpfedél, 1. Fedél. Kúpfelület, 1. Felület. Kupfer, Johann Michael, bécsi festő, szül. Schwabachban 1859 jún. 4. Tanulmányait a nürnbergi iparművészeti iskolában kezdte meg, majd Münchenben és a bécsi akadémián (Hellmernél és Wurzingernél) folytatta. Eleinte szobrásznak készült s csak később fordult egészen a festészet felé. Többnyire genreképeket fest az osztrák főváros életéből, melyeket hamisítatlan bécsi kedélyesség jellemez: Tánc a Hangstatton (a bécsi városi múzeumban); A nussdorf «heuriger» ; A vén lump (Der alte Drahrer); Szünet a mosólányok bálján stb. Kupferdreh, község Düsseldorf porosz kerületben, a Ruhr és vasút mellett, (1910) 9552 lak., vasmüvel, rézkohóval és kőszénbányával. Kupffer, 1. Adolf Theodor, fizikus, született Mitauban 1799 jan. 18., megh. Szent-Péterváron 1865 jún. 4. A kazáni egyetem tanára, a szentpétervári tud. akadémia tagja, majd az 1843. létesített mágnesi-meteorológiai központi intézet igazgatója volt. A meteorológiára és földmágnességre vonatkozó számos vizsgálatot végzett; az orosz partokon viharjelző-állomásokat létesített. 2. K., Karl, német anatómus, szül. Lestenben (Kurland) 1829 nov. 14., megh. Münchenben 1902 dec. 16. 1866-ban Kielben, 1876. Königsbergben, 1880. Münchenben az anatómia tanára. K. nagyszámú összehasonlító bonctani, hisztológiai és embriológiai tanulmányt tett közzé. Főműve: Studien zur vergleichenden Entwickelungsgeschichte des Kopfes der Kranioten (1893—1900). Kupica a. m. pálinkás pohár. Kupido, 1. Cupido. Kupido-tyúk (állat), 1. Prairie-fajd. Kupina, adók. Pozsega vm. bródi j.-ban, (1910) 351 horvát lak., u. p. Velika Kopanica, u. t. Andrijevci. Kupinec, adók. és pk. Zágráb vm. pisarovinai j.-ban, (1910) 2072 horvát lakossal, u. p. és u. t. Zdencina. Kupinecki Kraljevec, adók. Zágráb vm. pisarovinai j.-ban, (1910) 982 horvát lak., u. p. és u. t. Stupnicki Leskovec. Kupinovo, adók. és pk. Szerém várm. zimonyij.-ban, (1910) 2372 szerb lak., posta- és távbeszélői hivatal. L. még Kölpény vára. Kupirovo, adók. Lika-Krbava vm. alsólapaczi j.-ban, (1910) 875 szerb lak., u. p. és u. t. Srb. Kupjanszk, kerületi székhely Karkov orosz kormányzóságban. Vasúti gócpont, 6803 lak. Kupic, 1. Couplet. Kupljenovo, adók. Zágráb vm. zágrábi j.-ban, (1910) 1985 horvát lak., u. p. Zapresic, u. t. Pusca-Bistra. Kupljensko, adók. Modrus-Fiume vm. vojnici j.-ban, (1910) 1030 szerb lak., u. p. és u. t. Vojnic. Kúpmetszet, 1. Kúpszelet. Kupola (pl. cupola), félkörnél magasabb bolthajtás valamely centrális tér fölött. Magát a boltozatot K.-boltnak hívjuk, míg a K. név magában foglalja a betetőző szerkezet esetleges egyéb alkotórészeit is (a pendentivokat, a dobot, a lámpást, stb.). A K. épülhet korok, poligonális, quadratikus avagy ellipszis-alakú tér fölött; boltozatának legősibb és manapság is legmegszokottabb formája a gömbboltozat. A gömbboltozatot állékonyságának csorbítása nélkül függélyes síkokkal metszhetjük. Ha ez a sík a tengelyen megy át, fél K. származik. Három vagy több excentrikus függélyes sík metszése folytán származik a poligonális kupola-alaprajz, s ez esetben a K.-t a megmaradó pillérek hordják. Ha a K. süvegét vízszintes síkkal lemetsszük, a megmaradó gömbháromszögeket pendentivoknak, csegelyeknek nevezzük. A K. boltozásánál az összes fekvő hézagok a gömb középpontja, vagy inkább tengelye felé vannak irányítva. A bolthajtás tehát egymáson fekvő gyűrűkből áll. Éppen ezért és mivel a K.-nak csak igen kevés oldalnyomása van, a K. boltozásához külön alakzó állvány nem szükséges és a boltozást bármelyik gyűrűnél félbe lehet hagyni anélkül, hogy az így támadt kerek nyílás szélét alá kellene támasztani. A kupola-bolthajtás tömegének nagy súlyát kisebbítendő, már a rómaiak kaszettákat (1.0.) mélyítettek abba; a ravennai San Vitalé K.-jának szerkezete egymás mellé fektetett üres cserépkorsókból áll; alul nem látható bordás és teherhárító íves szerkezetek is képezhetik a K.-bolt magvát, amelyek közeit kitöltő boltozatnak kisebb vastagságot lehet adni, mint a bordáknak stb. A K.-boltozat lapos, ha az egész gömbboltozat helyett csak egy gömbsüveget szerkesztünk. (L. még Boltozat.) Magyarországban — sajnos — alig mutathatunk fel az architektúrában számottevő K.-t. A régiebbek közül egyik legérdekesebb a budai Rudasfürdő török eredetű lapos K.-ja. Nagyobb K.-s templomaink mind újabb keletűek, mint pl.: a váczi, egri, esztergomi baziikák és az Ybl által újra épített budapest-lipótvárosi Szt. István-bazilika K.-ja. Újabb időben a vas és vasbeton K.-k nagy tért kezdenek hódítani. Kupolaboltozat, 1. Boltozat, Kupoladob, a csegelyekre állított hengeralakú fal. L. Boltozat, Kupola. Kupola-kemence, a vas olvasztására való négyszögletes v. körkeresztmetszetű aknás kemence. L. Öntés. Kupolasír (tholus), az ókori mükenei és görög sírépítkezésnek egyik módja. Rendesen három részből állott: egy nyílt folyosóból (dromos), mely a földalatti kupolához bejáratul szolgált, a 23. Kupolasír