Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
K - Konyha - Konyhadiákság - Konyhadülő - Konyhahulladékhalmok - Konyhai bárd - Konyhai eszközök és gépek
Konyha így volt a K. elhelyezve. Az alagsorban épült K. rendszerint az egész házat elárasztja bűzével. Nagyúri házakban v. vidéken melegebb téli és szellősebb nyári K. van. — Az ú. n. mosó-K. az, melyben a ruhát mossák, melyben tehát egy vagy több katlan talál elhelyezést. Ezt is célszerű a lakószobáktól elkülönített épületbe helyezni. Nagyobb városok bérházaiban a mosó K. rendszerint a pincében van, újabb épületekben azonban sokszor a padlásra helyezik, ami ha kivihető, jobb, mert a bűz, a párák stb. nem terjednek szét az egész lakosztályban. A K.-edények készülhetnek agyagból (cserépedények törékenységük miatt nem ajánlatosak), vasból és pedig öntött vasból és pléhből; mindkettőt zománcozva használják. Cinezett pléhből v. fekete vaspléhből készítik a sütőtepsiket. Igen szép a rézedény, de a savanyú ételek ecetsavas rezet képezvén a rézzel, használatra csak úgy ajánlatos, ha jól ki van ónozva. Legszebb, de legköltségesebb a nikkel-edény. A K.-gépek közül legpraktikusabb a húsőrlő, zsemlyemorzsoló, kávédaráló, kávépörkölő, zöldbabvágó stb. (L. Konyhai eszközök és gépek). A takaréktűzhelyt újabban gázfőzőkályhákkal egészítik ki, 111. pótolják ; ez tisztább, de költségesebb fűtési mód. Újabb időben az elektromos áramot is felhasználják hőfejlesztésre s így sütésre és főzésre. Előnyei a tisztaság, a kényelmes kezelés és a kellemetlen égési termékek elkerülése, másrészt azonban még oly költséges, hogy csupán ama helyeken alkalmazható, hol a természeti erők szolgáltatják a villamosságot. Hogy pl. 11. vizet forrásba hozzunk, arra körülbelül 1*5 hektowattóra szükséges s ha ez 2 fillér, úgy 11. víz forralása 3 fillérbe kerülne. K. elnevezés alatt még az ételek készítési módját is értjük, így lehet szó magyar, francia, angol és német K.-ról. A magyar K. igen bőséges, túl sok tápláló anyagot halmoz össze s így nehezen emészthető. Disznó- és libazsírt használ és a főzeléket rántással készíti, ritkán behabarja. Legkedveltebb fűszere a paprika. Jellemző magyar ételek a kolozsvári káposzta, a gulyás, a töltöttkáposzta, a tejfeles töpörtüs túrós csusza, a halászlé stb. Zsír- és tejfelbőség jellemzik s ezért annyi a gyomorbajos hazánkban. Leghíresebb s legelterjedtebb a francia K.; az egész föld nagyvárosaiban s híresebb szállóiban ily módon főznek. Jellemzi a francia K.-t az elkészítés gondossága, az ételek könnyűsége és kitűnő zamatja és a sok elő-, utó- és mellékétel. Zsír helyett friss vajjal főz és főzelékeit berántás helyett puhára főzve friss vajjal önti le. Az angol K. a húsokat kultiválja, épen úgy melegen, mint hidegen, erősen fűszerezett lével v. fűszeres mellékételekkel (Mixed Pickles). Nem igaz, hogy az angol K. félig nyers húsokat készít, csak szereti a hirtelen sült marha- és birkahúst, amely kissé rózsaszínű a felvágásnál; a borjú- és disznóhúst éppúgy kisüti teljesen, mint a magyar. A német K.-k közül az északnémet megegyezik az angoléval, a középnémet ellenben a legrosszabb és legízetlenebb mind között. Vízben kifőtt húsok egy általános lével leöntve, rossz levesek jellemzik. Sokkal jobb a dólnámot K. Az olasz K olajjal főz; igen egészséges, mert könnyen emészthető s ha az olaj szagtalan és friss, nagyon ízletes. Konyha, kisk. Pozsony vm. malaczkai j.-ban, (föl6) 1767 tót és német lak., vasútállomás, postahivatal , u. t. Nádasfő. Konyhadiákság, 1. Konyhalatinság. Konyhadülő, Kiskunmajsához tartozó puszta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.kiskunfélegyházi j.-ban, (19.o) 1083 magyar lak., u. p. és u. t. Kiskunmajsa. Konyhahulladékhalmok (dánul: Kjökkenmöddinger, Affaldsdynger). Túlnyomó részben ehető kagylók héjából képződött hatalmas, sokszor egész 300 m hosszú, keskeny lapos halmok, amelyeket először Dániában észleltek. Régebben a tenger árja által összehordott természetes képződményeknek tartották, azonban Steenstrup és Worsaae kutatásai kimutatták róluk, hogy egy kőkorszak a nép ételhulladékaiból keletkeztek. A halmokban osztrigák és egyéb ehető kagylók héjain kívül őz, szarvas, bölény, vaddisznó, medve, farkas, róka, nyest stb. csontjait, halpikkelyeket és csontokat találtak. Helyenként tűzhelyeket is észleltek a kagylórétegekben, hamuval elborított egyszerű kőrakásokat. A K.-ban lelt kőszerszámok durva kinagyolt kova késpengék, vakarók, nyilcsúcsok és átfuratlan fejszék, amelyekkel némelykor csontszerszámokat és durva cserepeket is leltek. A fejsze kinagyolt, de már teljesen kialakult formájának jelenléte arra mutat, hogy a neolitkori kultúra legkezdetén álló néppel állunk szemben a K.-at hátrahagyó népben, amiért is azt jobbára úgy tekintik, mint a régibb kőkori műveltségi fokot az újjal összekötő kultúrfokok egyikét. Ilyen K.-at Dánián kívül Franciaországban, Portugáliában, Nagybritanniában, Brazíliában, Afrika nyugati partjain, Japánban, délkeleti Ausztráliában is észleltek. Tévesen alkalmazzák a konyhahulladékhalom elnevezést a fejlettebb kultúrák emlékeit tartalmazó magyarországi őstelepekre, amelyek tartalmaznak ugyan konyhahulladékokat is, de már inkább épületek romjaiból és törmelékéből keletkeztek. V. ö. Sophus Müller, Nordische Alterthumskunde I. (Strassburg 1897), u. a., Affaldsdynger fra Stewalderen (Kopenhága 1900). Konyhai bárd, 1. Bárd. Konyhai eszközök és gépek. A zománcolt vaslemezből vagy öntött vasból, 111, ónozott vörösrézből, alumíniumból és tiszta nikkelből, sőt gyakran kőagyagból is készíthető különböző háztartási edények, mint fazekak, lábasok, serpenyők stb. mellett a legismertebb K. egyike az 1. ábrán szemlélhető tejfőző edény, amelynek tölcséralakú betétje (1) .A tej odaégését van hivatva mogaka- lábra Tejfőződályozni azáltal, hogy a tejet forrás közben keringésre kényszeríti. A fenékről feltörekvő tej a tölcsér öblében talál felfelé utat, hogy köpenyfelületen újra alulra jusson. A 2. ábra az általánosan ismert hús- és főzelékaprító gépet tünteti fel. Ennek etető tölcsérrel (2) ellátott tokjában (1) csigafelületü test (3) forog s az aprítandó anyagot munka közben a csavar- 4 . Konyhai eszközök és gépek