Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
L - Lavatera - Lavatio - La Vaulx - Lavaur - Lávaüveg - Lavaveix-les-Mines - Lavedan - Laveld - Laveleye
Lavatera 546 hosszú szenvedés után sebébe belehalt. L. hírét , nagy népszerűségét Physiognomische Fragmente zur Beförderung der Menschenkenntniss u. Menschenliebe (Winterthur 1775—78, 4 kötet) c. művével szerezte meg, melyben megfigyelései alapján azt igyekezett bebizonyítani, hogy az arc vonásaiból és sajátos alakulásából biztos következtetést lehet vonni az egyén jellemére. Egyéb műveit: Vermischte Schriften (Winterthur 1774-1781) és Samtl. klein. pros. Schriften (u. t.1784— 1785) L. maga adta ki, ellenben L.'s nachgelassene Schriften-t (Zürich 1801—2) Gessner és L.'s ausgew. Schriften-t (u. o. 1844) Orelli adta ki. Költeményei közt nevezetes a több kiadást ért 200 christl. Lieder c. gyűjtemény. Irodalom. Goethes Briefe an L., Leipzig 1833; Bodemann, L., Gotha 1877 ; Muncker, J. K. L. Eine Skizze seinee Lebens n. Wirkens, Stuttgart 1883 ; Walser H., L., Zürich 1895; Ed. v. d. Hellen, Goethes Auteil an Lavatera physiogn. Fragmenten, Frankfurt a/M 1888 ; H. Funk, Goethe u. L. 1901 ; Petersen, J. K. Lavaters liv. 1903. 2. L., Louis, írói álnév, 1. Spach. Lavatera L. (pajzssajt, növ.), a Malvaceae (Mályva-félék) család génusza . 20 faja legnagyobbrészt a mediterrán vidék növénye. Egyéves v. évelő füvek, mások félcserjék és fák. Levelük szögletes v. karélyos, viráguk külső csészéje 3—6 hasábú, főkép erről lehet megkülönböztetni a mályváétól, melynek külső csészéje 3 szabad levélből áll. A L. thuringiaca L. (nagy virágú papsajt) erdőszélen, ligetekben, parlagokon hazánkban is előfordul, de különben Középeurópától a Kaukázusig van elterjedve. Szereti a kissé sós helyeket. Szirmai szívalakúak, 3 cm. hoszszúak, halvány rózsaszínűek és sötétebben erezettek. Itt-ott kertbe ültetik. Gyakori kertben a mediterrán vidéki L. trimestris L., virága rózsaszínű v,fehér; levele alul lekerekítetten szív alakú, fent szögletes. Könnyen nevelhető nyári növény. Csinos, 2—25 m, magas félcserje vagy cserje a déleurópai L. olbia L., virága nagy, bíborpiros. Franciaországban kerti sövénynek ültetik. Lavatio (lat.) a. m. mosdás, mosakodás, lavatorium, mosdótál. L. Lavato, La Vaulx (ejtsd: lavó), Henri, gróf, francia aviatikus, szül. 1870. Biervile-ben. Tudományos kutatásokat végzett Francia Hátsó-Indiában, Kínában, Koreában, Szibériában Amerikában. Ő és barátja, Castillon de St. Victor avatták a légjárást a sportok egyik fontos ágává. Számos rekordszámba menő léghajó útja közül a legnevezetesebbek: 1900-ban Páris—Wlodawek (Oroszorsz.) 1237 km. 22 óra alatt, majd ugyanazon évben 36 óra alatt 1925 km.-t téve meg Kievig. 1901-ben átszállt a Földközi-tenger felett és 1903. az Északi-tenger felett Páristól a Hullig. Ő szervezte 1900-ban a párisi világkiállítás léghajóosztályát, alelnöke a Fédération Aéronautique Internationale-nak (Nemzetközi léghajós-szövetség, l.o.), amelynek létesítésével ő igyekezett az egyes nemzetek aerosportfőhatóságait egy nemzetközi szervezetben egyesíteni. Lavaur (ejtsd: lavór), város, L. járás székhelye Tara francia départementban, az Agout és vasút mellett, (1911) 6130 lak., selyemtermeléssel és iparral , Las Cases szobrával. 1211 máj. 3. Montfort Simon elfoglalta és lakóit kardélre hányatta. Lávaüveg, 1. Hialitüveg és Obszidián. Lavaveix-les-Mines (ejtsd: lavavé lé mín), község Creuse francia département Aubusson járásában,1910 2698 lak., nagy szénbányákkal. Lavedan (ejtsdlavdan), 1. Henri, francia író,szül. Orléansban 1859 ápr. 9. A dialogizált novella sanzinmű egyik mestere, aki a gúnyos szatírától a legkomolyabb lelki összeütközések rajzáig emelkedett. Színdarabjait nálunk is előadják. Főművei : Leur beau physique (1894); Le prince d'Aurec (1894); Le nouveau jeu (1898); Le marquis de Priola (1902); Le duel (1905); Baignoire 9 (1905); Sire (1909); Le gout du vice (1911); Servir (1913); Le pétard (1914). Magyarul megjelent: Elbeszélések, ford. Gábor Andor (Budapest 1903); Az ágy, ford. Szőkeszakáll (u. o. 1907) és Zigány Árpád (u. o. 1907); A fiatalok, ford. Benedek Marcell (u. o. 1910); Sire, ford. Szász Zoltán (u. o. 1911); Szemérem kisasszony (elb., Pesti Napló 1905-1906. évf.). V. O. J. Lemaire, Les contemporains VII (Paris 1899). 2. L., Lém, pápai gróf, francia publicista, szül. Toursban 1826., megh. Párisban 1904 jan. 27. A legitimista pártárnyalathoz csatlakozott s a kat. szellemű Le correspondant c. folyóiratot 1877-től haláláig szerkesztette. A Figaróba Philippe de Grandlieu álnéven írt politikai cikkeket. La Vega (Concepcion de la Vega), város Haiti sziget Santo Domingo köztársaságában, a Yuma folyó mellett, kb. 9000 lak 1495-ben Columbus alapította, a régi L. város Magua indus város helyén állott, de az 1564-iki földrengés elpusztította Laveld, belga falu, 1. Lafeld-Laveleye (ejtsd: lavié), Emilé de, belga közgazdasági író, szül. Brüggében 1822 ápr. 5., meghalt Doyonban 1892 jan. 3. Miután Gentben bevégezte tanulmányait, 1864. a lüttichi egyetemen az államtudományok tanszékére nevezték ki tanárrá. Tagja volt a francia akadémiának, a belga akadémiának s a Cobdenklubnak. L. legnevezetesebb munkája, mely nevét Európa határain túl is híressé tette: De la propriété et de ses formes primitives (1874, 5. kiadás 1901), gyönyörű kidolgozásban mutatja be, addig figyelemre nem méltatott gazdasági jelenségekre támaszkodva, hogy a tulajdon első alakja a köztulajdon (kollektív tulajdon), amelyre a szocialisták törekednek, s hogy a magántulajdon csak később alakult ebből. L.-nek különösen azon fejtegetései okoztak nagy örömet a szocialisták közt, amelyekben azt bizonyította, hogy ez a kollektív tulajdon ma is létezik az orosz «mir»-ben, a svájci «allmend»-ben és a jávai «dessza» formájában. Egyéb művei, a következők : Études sur les conséquences de la liberté du commerce internat. (1857); De l'avenir des peuples catholiques (1875); L'agriculture belge (1878); Le bimétallisme International (1881); Le socialisme contemporain (1881,9 kiad. 1894); Éléments d'économie politique (1882); La péninsule des Balkans (1886, 2 köt., németül is); Le luxe (1887); Le gouvernement dans la démocratie (1891, 2 köt.). Magyarul megjelentek: Deák Ferenc. Ford. Szász Károly (Pest 1869); A polgárosult népek vallási jövője. Ford. Feleki József (Budapest 1878); A protestantizmus és katholicizmus a nemzetek szabadságához és jólétéhez való viszonyában. Ford. Laveleye