Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

L - Lawn-tennis

Lawn-tennis — 550 — kereskedelmi tanács felállítását javasolta, amely különböző közgazdasági kérdésekkel foglalkozna. Öt évvel később újabb javaslattal lépett a parla­ment elé, hogy értékében állandóan változó érc­pénz helyett hiteljegyeket (papírpénzt) kell pénzzé tenni és hogy a kis tőkéket nagy pénzügyi hata­lommá kell egyesíteni. Eszméjét Franciországban sikerült megvalósítani. 1716-ban magán jegybank alapítására kapott engedélyt. Nagy sikerei 1717. kezdődnek, mikor a louisianai kereskedés és a kanadai hódkereskedés szabadalmát elnyerte. Az időközben Banque Royal-ra keresztelt bank üzletét hihetetlenül megnövesztette: elnyerte az állam jövedelmek bérletét, átvállalta hitelezőként az állam 1500 milliónyi adósságát. A spekuláció is rendkívüli mérvet öltött, mindenki spekulált, a Rue Quincampoix, a spekulánsok (Mississip­piens) gyülekező helye, állandóan népes volt. 1719. év végén a társaság osztalékul a részvények névértékének 40%-át űzette,de ez a 900 livre-es ár­folyamnak csak 2*lg°/o-a volt. Mikor Lawt 1720. a pénzügyek főellenőrének (pénzügyminiszter) ne­vezték ki, hatalmának tetőpontján volt, de bukása csakhamar bekövetkezett. Eleinte csak az üzérek bizalmatlankodtak, majd a Louisianából jövő rossz hírek hatása alatt mások is. A bukást különböző rendszabályok, a bankjegyek kényszerforgalmá­nak kimondása, a bank egyesítése a Mississippi­társasággal stb. nem tudták feltartóztatni. Mikor a bank a 10 livre-es bankjegyek beváltását kimon­dotta, a tolongás a bank előtt oly nagy volt, hogy három embert agyonnyomtak. Végre a bankje­gyeket forgalmon kívül helyezték, a részvények árfolyama pedig 1 lours d'or­ ra sülyedt le. Law a nép dühe elől 1720 dec.-ben kénytelen volt Fran­ciaországból, ahová nagy vagyont hozott, minden nélkül külföldre menekülni. Állandóan pénzügyi tervekkel foglalkozva szegényül élt Velencében. Műveit először Oeuvres de L. cím alatt de Leno­vert adta ki (Paris 1790), azután E. Daire az Écono­mistes Françaises du XVIIIe siècle (u. o. 1843) c. műben. Irodalom: Hautchamp, Hist. du systéme des Hnances sous la minorité de Louis XV., 6 köt. 1739; Thiers, Law et son systéme des finances, Paris 1826; Coc­ent, Law, son systéme et son époche, u. o. 1853; Levasseur, Recherches historique sur le systéme de L., u. o. 1854 ; Horn, Jean L., Leipzig, 1858; Alexi, John L. u. sein System, Berlin 1885; Wood, Memoirs of the life of John L., Edinburgh 1828. h­awn-tennis (ang., ejtsd: faantennisz). 1. Ős­régi játék. Már a XIII. sz.-ban játszották, de még ütők nélkül; itt is az volt a feladat, — a többi labdajátéktól eltérőleg, — hogy a játékosok a labdát át- és visszaütötték. A játék olasz eredetű. Francia-, Olasz- és Németországban «Paume»­nek nevezték. A XIV. sz.-ban már szabadban és zárt helyiségben játszották. A paume-ből ala­kult ki lassan a mai tennisz, miben legtöbbet az angoloknak köszönhetünk, kik a XIV. sz.-ban már tennisz néven játszották. Első szabályait Julián Marshall állította össze 1878, s a szabá­lyok nagyrészt mai napig is érvényben vannak. A tennisz az egész világon elterjedt játék. Nálunk a 80-as években kezdett ismert lenni, de azután gyorsan terjedt s lett népszerű. A magyar tennisz­bajnokságot 1894. írta ki először a balatoni Ste­fánia Yacht-Egylet s rendezte 1898-ig. 1899-1906-ig a Budapesti Lawn-tennis Club, s azóta az 1907. megalakult Magyar Országos Lawn-tennis Szövetség rendezi. A tenniszjátékhoz 2377 m. hosszú és 1097 m. széles terület szükséges, mely lehet gyepes vagy útkaparékkal borított. A gyepes pályák fentartása, gondozása igen körülményes, ezért nálunk nem igen használják. Az útkaparék­pályák is nagy gonddal s szakértelemmel készül­nek. Az alapréteg kőtörmelék v. kavics, erre terí­tenek széjjel szénsalakot, melyre az útkaparékot hengerelik rá. Főkelléke, hogy teljesen sima, ru­ganyosan kemény legyen. A pálya beosztását ábránk mutatja. Az ábrán látható L. játékhely egy belső kisebb (a b c d) és egy külső nagyobb (A B C D) udvarból áll; ezeket az e—e vonalban mintegy 75—80 cm. magasságban átfeszített háló két teljesen egyenlő részre osztja fel. A játszó párto­kat a háló választja el egymástól és mindegyik pártnak az a feladata, hogy az ellenpárt által hozzá átütött labdákat visszaüsse. A játék esz­közei 6—6­5 cm. átmérőjű és 53—56 g. súlyú, posztóval bevont ruganyos labdák, melyeket az ú. n. ütőkkel, rakettekkel ütnek át és vissza. A já­ték sora a következő: az A és B-nél felállított ját­szók a rakettel átütik a labdákat a C és D-nél álló ellenfelekhez, még­pedig úgy, hogy az A a D-hez és a Ba C-hez üti a labdáját; az átütött labdákat a C és JD nem repülés közben, hanem felugrásul­: után igyekszik visszakergetni a háló fölött a tá­madó ellenfélhez. Minden hiba az ellenfél javára esik. Az első ízben áthajtott labdákat nem sza­bad repülésük közben visszahajtani, hanem csak ha a földről felugrottak, különben hibát követ el a játszó; hasonlóan hiba az is, ha a kisebb négy­szögön túl ment a labda, valamint ha a hálót súrolta. Az első és második hiba egyenként 15-öt számít az ellenfél javára, a harmadik és a negyed 10.97 m Lawn-tennis

Next