Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

L - Legenda aurea - Legenda maior - Legendarium - Legendre - Legény - Légeny - Legenye - Legényegyesület - Legényotthon - Légenysav - Legénység - Legényvirág - Legényvizsga - Leger - Léger - Leger-stakes - Leges agrariae - Leges barbarorum - Leges cannonisatae

Legenda aurea - 580 — formáció idejével nagyot csökken a L.-k divata. Később, a XIX. sz. vége felé a német költők újra fölelevenítették, mint költői műfajt. Azóta művelik nálunk is, Kazinczy már fordította Pyr­ker L.-it prózában, majd eredeti L.-kat írtak (Ga­ray J., Arany J. stb.). Magyar legendáink legala­posabb búvára Katona Lajos volt. L. néven értik továbbá az érmek, városrajzok, térképek feliratait, valamint a XV. sz. végéig a rézmetszeteken előforduló mondatokat, melyek az alakok szájából kifutó szalagokra vannak írva. Az érmeken a L. a középkorban rendesen kereszttel kezdődött, később e helyen pont, levél, rózsa vagy más alak állt. Legenda aurea (lat.), 1. Legenda. Legenda maior (lat.), 1. Nagyobb legenda. Legendárium (lat.) a. m. legendás könyv. Legendre (ejtsd: rózsafidr), Adrien Marié, francia matematikus, szül. Párisban 1752 szept. 18., megh. u. o. 1833 jan. 10. A Collège Mazarin jeles növendéke volt és mindjárt kilépése után részt vett a Traité de Mécanique c. folyóirat szer­kesztésében. Ebben Forces accélératrices címen írt cikkei magukra vonták a tudósok figyelmét és L. d'Alembert ajánlatára az École militaire ta­nára lett. 1783-ban az akadémia tagja lett és 1787. Cassinivel és Méchainnel együtt végezte a fokmérést Dunkerque és Boulogne között; 1808. az Université élethossziglani igazgatója és 1816. az Ecole politechnique examinátora lett. Gausstól függetlenül állapította meg a legkisebb négyzetek elméletét, önálló kutatásai vannak az elliptikus integrálok és a számelmélet terén. Üstököspálya-számítása annak idején feltűnést keltett. Legnevezetesebb művei: Élémenta de préometrie (1794 óta sok kiadásban); Essai sur la théorie des nombres (1798); Nouvelle théorie des parallèles (1803); Nouv. théorie pour la détermi­nation des orbites des cométes (1805); Exercices de calcul intégral (1807); Traité des fonctions élliptiques (1827); Théorie des nombres (1830). Legény, az iparos-tanuló, ha bizonyos számú éven át választott mesterségét tanulta, L. lesz. A mi i­partörvényünk segédnek nevezi a céhkor­szakbeli L.-eket. A kézműves mesterségekben a régi L.-szövetkezeteknek jelentősége volt s a L.-nyé avatás körülményes szertartásokkal járt, melyek egyes iparágaknál a mesterség hagyomá­nyai szerint váltakoztak. Ma a törvényesen kitöl­tött idő után a mester kívánságára az ipartestü­let, v. más elsőfokú iparhatóság egyszerű kijelen­téssel avatja L.-nyé és erről bizonyítványt állít ki. Légeny, 1. Nitrogén. Legenye, kisk. Zemplén várm. sátoraljaújhelyi j.-ban, (1910) 473 magyar lak., posta- és távíró­hivatallal, telefonállomással. L. fontos vasúti csomópont, ahol a m. kir. államvasutak Sátoralja­újhely— mezőlaborczi vonalából a kassai szárny­vonal ágazik ki; az állomás neve Legenye-Mi­h­ályi. Van táviróállomása. Legényegyesület, 1. Katolikus legényegyesület. Legényotthon, oly intézmény, mely olcsó áron, kedvező egészségügyi és erkölcsi viszonyok közt biztosít egyedülálló férfiaknak otthont. Lakáson és élelmen kívül rendszerint olvasótermet, fürdőt és egyéb kényelmi és művelési alkalmat is nyújt. Az első L.-t Lord Rowton létesítette Vauxhall Rowton House néven 1892-ben 470 szobával. A szobák kezdettől fogva keresettek voltak és az egész vállalat úgy erkölcsi, mint pénzügyi siker­rel járt. Ezidőszerint hat épületben összesen 5182 ágy van. Mindenféle kényelmi intézkedés meg­van, olvasóterem, társalgó, fürdő (szappannal és lepedővel 10 fillér), borbély-, szabó- és cipész­műhely stb.Úgy Londonban, mint egyebütt Angliá­ban számos hasonló intézmény keletkezett. A kontinensen is elterjedtek ezek az intézmények, kivált Németországban. A milanói Albergo popo­lare a Ronton-házak mintájára készült, mintegy 600 ággyal. Bécsben (Franz Josephs Jubiläums-Stiftung) és Párisban is vannak ily L.-ok. Buda­pesten 1911-ben nyílt meg a VI. kerületi Nép­szálló 396 rendes hálófülkével és külön háló­szobákkal igényesebb vendégek számára. Az épület felszereléssel együtt 1.090.000 koronába került. Egy fülke napi ára 60 fillér, heti ára 3.60 korona. Minden 14 évesnél idősebb férfit, akinek évi ke­resete 2000 koronánál nem több, felvesznek. A Népszálló helyiségei a hálófülkéken kívül a kö­vetkezők : mosdóhelyiség, fürdőosztály, ruha- és cipőtisztító helyiség, a ruhaszekrények helyiségei, nappali öltözködő, nappali tartózkodásra szol­gáló közös helyiségek, mint aminek: a dohány­zók és nemdohányzók társalgója, olvasóterem, írószoba, a látogatók szobája, továbbá étterem, kantin és a hálóvendégek főzőhelyiségei; ezek reggel 1­26 órától V29-ig, délben V­212-től V23-ig és este V26-tól éjjel 11 óráig vannak nyitva. Vé­gül orvosi rendelőszoba, mosóhelyiség, borbély-, szabó- és cipészműhely, melyek igénybevételét részletes utasítás szabályozza. Legénysav, 1. Salétromsav. Legénység, a katonaságnál mindazok az egyé­nek, kik mint közvitézek,­ őrvezetők v. altisztek szolgálnak. Legényvilág (növ.), 1. Gladiolus. Legényvizsga az a vizsga, melyet az inasnak (tanoncnak) felszabadulása alkalmával le kell ten­nie, hogy legénnyé (segéddé) lehessen. A régi céhek ide­jén nálunk is megvolt, de azóta megszűnt. Leger (ejtsd: Józsé), Louis, francia szlávista, szül. Toulouseban 1843 jan. 13. Főbb munkái: Le monde slave (1873 és 1902); Histoire de l'Au­triche-Hongrie (1879); La littérature Russe (1899); Souvenirs d'un slavophile (1905); Le mythologie slave (1908) stb. Léger (franc., ejtsd: lezsé) a. m. könnyű, fesz­telen, hanyag. — Légérete a. m. könnyűség, fesz­telenség, hanyagság.­­ Leger-staltes (ang., ejtsd : léddzser-sztéksz), 1.­­ Saint Leger. Leges agrariae (lat.), 1. Agrártörvények : Rómában.­­ Leges barbaronum (lat.), a germán népek­nek jogfeljegyzései, amelyeket másképen germán népjogoknak (Volksrechte) szokás nevezni. Ezek tehát nem szoros értelemben vett törvények (leges), csak a nevek az, ami helyett különben a közép­korban más elnevezéseket is használtak. A leg­nevezetesebbeket 1. Germán népjogok. Leges canonisatae (lat.), a róm. kat. egy­házjogban az egyházi ügyekre vonatkozó s az Leg­es canonisatae

Next