Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
L - Legenda aurea - Legenda maior - Legendarium - Legendre - Legény - Légeny - Legenye - Legényegyesület - Legényotthon - Légenysav - Legénység - Legényvirág - Legényvizsga - Leger - Léger - Leger-stakes - Leges agrariae - Leges barbarorum - Leges cannonisatae
Legenda aurea - 580 — formáció idejével nagyot csökken a L.-k divata. Később, a XIX. sz. vége felé a német költők újra fölelevenítették, mint költői műfajt. Azóta művelik nálunk is, Kazinczy már fordította Pyrker L.-it prózában, majd eredeti L.-kat írtak (Garay J., Arany J. stb.). Magyar legendáink legalaposabb búvára Katona Lajos volt. L. néven értik továbbá az érmek, városrajzok, térképek feliratait, valamint a XV. sz. végéig a rézmetszeteken előforduló mondatokat, melyek az alakok szájából kifutó szalagokra vannak írva. Az érmeken a L. a középkorban rendesen kereszttel kezdődött, később e helyen pont, levél, rózsa vagy más alak állt. Legenda aurea (lat.), 1. Legenda. Legenda maior (lat.), 1. Nagyobb legenda. Legendárium (lat.) a. m. legendás könyv. Legendre (ejtsd: rózsafidr), Adrien Marié, francia matematikus, szül. Párisban 1752 szept. 18., megh. u. o. 1833 jan. 10. A Collège Mazarin jeles növendéke volt és mindjárt kilépése után részt vett a Traité de Mécanique c. folyóirat szerkesztésében. Ebben Forces accélératrices címen írt cikkei magukra vonták a tudósok figyelmét és L. d'Alembert ajánlatára az École militaire tanára lett. 1783-ban az akadémia tagja lett és 1787. Cassinivel és Méchainnel együtt végezte a fokmérést Dunkerque és Boulogne között; 1808. az Université élethossziglani igazgatója és 1816. az Ecole politechnique examinátora lett. Gausstól függetlenül állapította meg a legkisebb négyzetek elméletét, önálló kutatásai vannak az elliptikus integrálok és a számelmélet terén. Üstököspálya-számítása annak idején feltűnést keltett. Legnevezetesebb művei: Élémenta de préometrie (1794 óta sok kiadásban); Essai sur la théorie des nombres (1798); Nouvelle théorie des parallèles (1803); Nouv. théorie pour la détermination des orbites des cométes (1805); Exercices de calcul intégral (1807); Traité des fonctions élliptiques (1827); Théorie des nombres (1830). Legény, az iparos-tanuló, ha bizonyos számú éven át választott mesterségét tanulta, L. lesz. A mi ipartörvényünk segédnek nevezi a céhkorszakbeli L.-eket. A kézműves mesterségekben a régi L.-szövetkezeteknek jelentősége volt s a L.-nyé avatás körülményes szertartásokkal járt, melyek egyes iparágaknál a mesterség hagyományai szerint váltakoztak. Ma a törvényesen kitöltött idő után a mester kívánságára az ipartestület, v. más elsőfokú iparhatóság egyszerű kijelentéssel avatja L.-nyé és erről bizonyítványt állít ki. Légeny, 1. Nitrogén. Legenye, kisk. Zemplén várm. sátoraljaújhelyi j.-ban, (1910) 473 magyar lak., posta- és távíróhivatallal, telefonállomással. L. fontos vasúti csomópont, ahol a m. kir. államvasutak Sátoraljaújhely— mezőlaborczi vonalából a kassai szárnyvonal ágazik ki; az állomás neve Legenye-Mihályi. Van táviróállomása. Legényegyesület, 1. Katolikus legényegyesület. Legényotthon, oly intézmény, mely olcsó áron, kedvező egészségügyi és erkölcsi viszonyok közt biztosít egyedülálló férfiaknak otthont. Lakáson és élelmen kívül rendszerint olvasótermet, fürdőt és egyéb kényelmi és művelési alkalmat is nyújt. Az első L.-t Lord Rowton létesítette Vauxhall Rowton House néven 1892-ben 470 szobával. A szobák kezdettől fogva keresettek voltak és az egész vállalat úgy erkölcsi, mint pénzügyi sikerrel járt. Ezidőszerint hat épületben összesen 5182 ágy van. Mindenféle kényelmi intézkedés megvan, olvasóterem, társalgó, fürdő (szappannal és lepedővel 10 fillér), borbély-, szabó- és cipészműhely stb.Úgy Londonban, mint egyebütt Angliában számos hasonló intézmény keletkezett. A kontinensen is elterjedtek ezek az intézmények, kivált Németországban. A milanói Albergo popolare a Ronton-házak mintájára készült, mintegy 600 ággyal. Bécsben (Franz Josephs Jubiläums-Stiftung) és Párisban is vannak ily L.-ok. Budapesten 1911-ben nyílt meg a VI. kerületi Népszálló 396 rendes hálófülkével és külön hálószobákkal igényesebb vendégek számára. Az épület felszereléssel együtt 1.090.000 koronába került. Egy fülke napi ára 60 fillér, heti ára 3.60 korona. Minden 14 évesnél idősebb férfit, akinek évi keresete 2000 koronánál nem több, felvesznek. A Népszálló helyiségei a hálófülkéken kívül a következők : mosdóhelyiség, fürdőosztály, ruha- és cipőtisztító helyiség, a ruhaszekrények helyiségei, nappali öltözködő, nappali tartózkodásra szolgáló közös helyiségek, mint aminek: a dohányzók és nemdohányzók társalgója, olvasóterem, írószoba, a látogatók szobája, továbbá étterem, kantin és a hálóvendégek főzőhelyiségei; ezek reggel 126 órától V29-ig, délben V212-től V23-ig és este V26-tól éjjel 11 óráig vannak nyitva. Végül orvosi rendelőszoba, mosóhelyiség, borbély-, szabó- és cipészműhely, melyek igénybevételét részletes utasítás szabályozza. Legénysav, 1. Salétromsav. Legénység, a katonaságnál mindazok az egyének, kik mint közvitézek, őrvezetők v. altisztek szolgálnak. Legényvilág (növ.), 1. Gladiolus. Legényvizsga az a vizsga, melyet az inasnak (tanoncnak) felszabadulása alkalmával le kell tennie, hogy legénnyé (segéddé) lehessen. A régi céhek idején nálunk is megvolt, de azóta megszűnt. Leger (ejtsd: Józsé), Louis, francia szlávista, szül. Toulouseban 1843 jan. 13. Főbb munkái: Le monde slave (1873 és 1902); Histoire de l'Autriche-Hongrie (1879); La littérature Russe (1899); Souvenirs d'un slavophile (1905); Le mythologie slave (1908) stb. Léger (franc., ejtsd: lezsé) a. m. könnyű, fesztelen, hanyag. — Légérete a. m. könnyűség, fesztelenség, hanyagság. Leger-staltes (ang., ejtsd : léddzser-sztéksz), 1. Saint Leger. Leges agrariae (lat.), 1. Agrártörvények : Rómában. Leges barbaronum (lat.), a germán népeknek jogfeljegyzései, amelyeket másképen germán népjogoknak (Volksrechte) szokás nevezni. Ezek tehát nem szoros értelemben vett törvények (leges), csak a nevek az, ami helyett különben a középkorban más elnevezéseket is használtak. A legnevezetesebbeket 1. Germán népjogok. Leges canonisatae (lat.), a róm. kat. egyházjogban az egyházi ügyekre vonatkozó s az Leges canonisatae