Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

K - Költségvetési vita - Költségvisszatérítési biztosítás - Kölykezés - Kőlyuk - Kölyü - Kőmag - Kőmagzat - Kömény - Köménymag - Köménymagolaj - Köménymák - Köménymoly - Köményszesz - Kőmeteorit - Kőmetszés - Kőmíves - Kömlő - Kömlőd - Kőmorzsolás - Kőmorzsoló - Kőmöge - Kömörő - Kőműves

Költségvetési vita — 132 — Költségvetési vita, 1. Állami költségvetés. Költségvisszatérítési biztosítás, 1. Bizto­sítás. Kölykezés, főleg a kutya- és macskafajhoz tar­tozó házi és vadállatok szaporodása. Kőlyuk, barlang, 1. Homoródalmás. Kölyv, 1. Betűkölyü. Kőmag (növ.), 1. Lithospermum. Kőmagzat (lithopaedion), rendesen a méhen kívül, a szabad hasüregben fejlődő, ott elhalt s elmeszesedő magzat. Néha az anya minden jel nélkül viseli haláláig, rendszerint azonban gyu­ladások, gennyedések kiinduló pontját képezi. Kömény, köményfü v. köménymag (Carum L., növ.), az Ernyősvirágúak génusza, 22 faja egy-két éves vagy évelő fa Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában. Legnevezetesebb a hasznos K. (konyha-K., Carum c­arvi L.). Kétéves. Levele kétszer, majdnem háromszor szárnyas, keskeny sallangokkal. Szára barázdás, Le ernyőjének, se ernyőcskéjének nincs gallérja, vagy csak 1—3 serteszerü levélke. Virága fehér, néha piros. Má­jus-júniusi termése a K.-mag vagy népiesen kö­ménymag (semen v. fructus carvi). fűszeres ízű és szagú, hosszas; kenyérbe, sajtba, levesbe (ke­ménymagos leves) v. süteménybe stb. teszik. A K.-magot különösen cukorral K.-likőrnek vagy K.-szesznek (spiritus carvi) használják. Magva meg ennek illanó olaja (oleum carvi), valamint a K.-víz és K.-szesz emésztést elősegítő, a felfúvó­dást gátló gyomor- és idegerősítő, leggyakrabban pedig házi orvosság kólika ellen. Olajával illat­szert is készítenek. Fekete K., 1. Nigella; édes K., 1. Ánizskapor; római v. egyiptomi K., 1. Cunli­num. A Carum ajowan Bent.­et Hook-ot, mely az ajowa-olajat és a cymen-t szolgáltatja, 1. Ptychotis alatt. A K. nálunk vadon is előfordul, bizonyítja ezzel, hogy a mi viszonyaink között jól megtöröm. Ta­laj iránt nem igényes. Meszes vályogban legjob­ban díszlik. Termeszthető védőnövénnyel tavasz­szal vagy valamely korán lekerülő növény után nyáron kipalántázható; hazánkban jobb az első mód. Védő növény lehet az árpa vagy bármely korán lekerülő takarmánynövény. A trágyát meg­hálálja. Chilisalétromot fejtrágyaként jól lehet alkalmazni. Porhanyóan elkészített földbe 32—40 cm. sortávolra holdanként 5—6 kg. vetőmag szükséges, akkor júliusban kell kiültetni és pedig 32—50 cm. sor- és 10—15 cm. növény­távolság szerint. Az ápolás többszörös kapálásból áll. A második évben szárba indul és július elején meg­érik. Aratni akkor kell, ha a mag még nem ke­mény, mert akkor már pereg. A K. magtermése kat. holdanként 6—10 g. lehet. Magja ismeretes házi és konyhai fűszer és a K.-pálinka (Allasch) készítésére is használják. Illó­olajtartalma a mag­vaknak 3*5—6%. Szántóföldi termesztésre ha­zánkban is érdemes. Köménymag vagy népiesen keménymag (növ.): 1. Kömény. Köménymagolaj, 1. Kömény. Köménymák (növ.), 1. Nigella. Köménymoly v. sárgarépamoly (Depressaria nervosa Hw.), az aprópillék Gelechiidae nagy családjába tartozó lepkefaj. Mellső szárnyai vö­röses szürkebarnák, az ereken feketések, a szárny­csúcson fehér kampó alakú rajzzal; a hátsó szár­nyak szürkésbarnák. Szárnyterjedelme 21 mm. Az áttelelt molyok tavasszal petéiket a kömény-, sárgarépá­­s vadon növő ernyősökre (Umbellifera) rakják le. A hernyók kifejlődve 15 mm. hosszúak, olajzöldek, széles narancssárga oldalsávval, há­tukon fehér gyűrűbe foglalt fekete szemölcsökkel, a virágzatot összefonják és azt pusztítják; má­justól aug.-ig találhatók. Majd a szárakba fura­kodnak, egybe néha 30 is, s itt bebábozódnak. Védekezés: a fertőzött részek leszedése, esetleg erős nyomású permetezőgéppel petroleumemul­zióval, t­anatonoldattal stb. való permetezés. Köményszesz: 1. Kömény. Kőmeteorit, főleg szilikátokból v. széntar­talmú anyagokból álló meteorkő. Kőmetszés, a faragottkő-homlokzatokon lát­ható kőhézagok kiosztása, elrendezése. Az ékszer­iparban a nemes kövek csiszolását nevezik így. L. még Kőfaragás. — Orvosi szempontból I. frügykőmetszés. Kőmíves 1. Kőműves. Kömlő, nagyk. Heves vm. hevesi j.-ban. (1910) 3028 magyar lak.; postahivatallal, u. t. Tarna­szentmiklós. Kömlőd, nagyk. Komárom vm. gesztesi j.-ban. (1916) 693 magyar lak.; postahivatallal, u. t. Bokod-Dad. A Pázmándy-család ősi fészke. Számos régiség került itt napfényre. Kőmorzsolás, 1. Húgykőmorzsolás. Kőmorzsoló, 1. Erdei szellemek és Hegygör­gető. Kőmozsár, a XVIII. sz. elejéig használt nagy­öblü mozsár, melyből 40—60 cm. átmérőjű kő­golyókat hajítottak az ostromlott várakba. Ha a kőmozsárat ellenséges csapatok ellen működtették, akkor két félgömb alakú, rőzsekből font s kavi­csokkal stb.-vel megtöltött kosarat kötöttek össze golyóalakú testté s ezt hajították az ellenségre. Kőmege, 1. Dupapiatra hunyadvmegyei kis­községnek a törzskönyvi bizottság által javas­latba hozott ifj neve. A brádi j.-ban fekvő község lélekszáma 2240 s valamennyien oláhok; u. p. Kristyóf, u. t. Abrudbánya. — 2. K. a Dupa­piatra nevű himnyadvármegyei hegység magya­ros elnevezése. Kömörő, kisk. Szatmár vm. fehérgyarmati j.-ban, (1910) 794 magyar lak.; u. p. Túristvándi, u. t. Penyige. Kőműves, képesítéshez kötött, az építő­ipar körébe tartozó iparos, akinek iparűzéséhez külön szakvizsgát kell a K.-, ács- és kőfaragó meste­reket vizsgáló bizottságok előtt letenni, míg ön­álló iparűzésre engedélyt nyerhet. Ez a bizottság rendesen az államépítészeti hivatalokkal kapcso­latosan van szervezve, melyeknek főnökei egyút­tal elnökei ezeknek is. Ily bizottságok vannak: Aradon, Budapesten (ez építőmestereket is képe­sít), Brassóban, Debreczenben, Kolozsvárt, Mára­marosszigeten, Nagy-Váradon, Pécsett, Sopron­ban, Szegeden, Temesvárt, Veszprémben, Zala­egerszegen és Zomborban. A K.-ipar természet­szerűleg Budapesten fejlődött ki leginkább, ahol igen magas fokon áll, míg a vidéki városokban most van inkább fejlődés alatt. Kőműves

Next