Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
K - Kossuth-emlékérmek - Kossuthfalva - Kossuth Hirlapja - Kossuth-induló - Kossuth-kalap - Kossuth-könyvtár - Kossuth-mauzoleum - Kossuth-nóta
Kossuth-emlékérmek uralkodó egy részüknek vissza nem adta szabadságát. Kossuth-emlékérmek. Az emigráció idejéből kétféle német és egy angol szövegű K.-emlékérmet ismerünk. Németek: 1 .Ludwig Kossuth, geb. d. 27. April 1806. Szembenéző mellképe. Rev. Gott beschütze Ungarn. 1849. Magyarország koronátlan címere cartouche-ban damaszkozott mezőben. Ezüst és ón. — 2. Lud. Kossuth, Jos. Bem. Vereint i. Kampf für Ungarns heil'ge Freiheit; két szembe néző mellkép, alul 1849. Rev. Des Ruhmes unwelkbaren Lorbeer windet d. Geschichte euch beiden (babérkoszorúban); en. — Angol: Louis Kossuth the Washington of Hungary; balra néző mellképe. Rev. Now in the name of eternal truth, and by all that is sacred and doar to man; since the history of mankind is recorded, there has been no cause more just Iftian the cause of Hungary! — ezüst és bronz. Veretett Amerikában. Halála alkalmából három magyar feliratú bronz és ón emlékérem készült: 1. Kossuth Lajos. Dicső korszak lánglelkű alkotója. Született 1802 szept. 16. Meghalt 1894 márc. 20 — 2. U. a. kisebb. — 3. Kossuth Lajos. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. 1848. Kossuthfalva, 1. (Bácskossuthfalva, azelőtt: Omoravicza), nagyk. Bács-Bodrog vm. topolyai j.-ban, (1910) 710,5 magyar és német lak., vasútállomás, posta-és táviróhivatal. — 2. K., Erzsébetfalvához tartozó népes telep Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. kispesti j.-ban, u. p. és u. t. Erzsébetfalva. Kossuth Hírlapja, politikai napilap, melyet Kossuth Lajos pénzügyminiszter korában saját orgánumául alapított és saját programmjával indított meg 1848 júl. 1. Bajza József volt a szerkesztője ; közreműködtek a lapnál, Kossuth vezércikkeivel, továbbá Ábrányi (Eördögh) Emil, Garay János, Hunfalvy Pál, Szabó Károly, Szathmáry Károly, Szeberényi Lajos, b. Wesselényi Miklós stb. Megjelent dec. 31-ig, összesen 156 szám. Kossuth-induló címen hatásos magyar indulót írt Müller József, a Turszky-ezred volt jeles katonakarmestere 1848 tavaszán Kossuth Lajos tiszteletére. Kossuth-kalap, gömbölyű kupakú, felhajló karimájú pörge kalap, magyaros viselet; a mult század 50-es éveinek elején tüntetés számba ment, a 70-es évek elején ismét divatban volt. Kossuth-könyvtár. Kossuth Lajos könyvtárát az 1894 febr. 12-iki, Turinban kelt szerződés szerint a nagy hazafi tisztelői 32,130 frankon vették meg s 1894 márc. 15-én a Nemzeti Muzeumnak ajándékozták Kossuth Lajos könyvtára címen külön kezelés feltételével. A Nemzeti Muzeum 1894 máj. havában vette át Turinban leltár mellett; áll 4303 kötetből és füzetből. Június havában u. o. a Széchenyi-teremben állították föl. A könyvtár nem szorosan bibliofil-gyűjtemény, nagy része ajándékokból áll autogrammokkal ellátva, mi a könyvek becsét növeli. Majdnem teljes a forradalom és emigráció irodalma (1848—66) s az ezzel kapcsolatos röpiratirodalom. Sok a természettudományi mű, így megvan benne a Natural history of New York 16 k.-ben, melyet Kossuth nemzeti ajándékul kapott. Becsessé teszik a könyveket Kossuth széljegyzetei, hírlapi cikkeinek fölragasztott gyűjteménye, sok magyar prima editio és az, hogy a cím- és leltározás az ő felügyelete és felvilágosító jegyzetei mellett történt. V. ö. Magyar Könyvszemle (1894). Kossuth-mauzóleum, Kossuth Lajos hamvainak művészi és monumentális síremléke, amelyet közadakozásból Gerster Kálmán és Stróbl Alajos tervei után állítottak fel és 1909 nov. 24. fényes nemzeti kegyeletes ünnepségek keretében lepleztek le. Kossuth régi sírhelyéről nov. 23. fiai jelenlétében exhumálták a hamvakat s miután hivatalosan agnoszkálták, elhelyezték az új és nagyszerű K.-ba, a Kerepesi-temetőben. A K.-ban helyezték el 1914. Kossuth Ferenc hamvait is. Kossuth-nóta, a legnépszerűbb dal Magyarországon. A dallama igen régi, a Rákóczi-kor zenéjének egyik szép maradványa, amelyről időnként más-más szöveget énekeltek. A legrégibb ismert szöveg, melyet erre a később nagyhírű dallamra énekeltek, 1711-ből való: Szaladj kuruc, jő a német, Lásd mely okos, tudós féreg; Hidd el, ha elér, majd megcsap, Félre bogzott hajadba kap, Nyalka kuruc! A napoleoni harcok alatt, 1809 körül, huszárnóta lett belőle: Beállottam katonának, Ferenc császár huszárjának; Tiz esztendő nem a világ, Enyém lesz a legszebb virág. Éljen a huszár ! 1848. e nóta dallamára verbuváltak, s Szegeden Damjanich János újoncai e verssel énekelték : Magyarország édes hazám, Neked szült és nevelt anyám, Négy esztendő nem a világ, Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! Később, mikor az országgyűlés a 200.000 újonc toborzását elrendelte és Szegeden felállították a 33. zászlóaljat is, következőleg dalolták: Kossuth Lajos azt szente, Hogy kevés a regementje . Ha még egyszer azt izeni, Mindnyájunknak el kell menni. Éljen a haza ! Midőn az országgyűlés újból 60 zászlóalj felállítását határozta el, így énekelték: Kossuth Lajos azt szente, Elfogyott a regementje. Ha elfogyott kettő, három. Lesz helyébe harminchárom. Éljen a haza! A szabadságharc alatt még számtalan verset alkalmaztak dallamára, legismertebb a következő : Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára; Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája. Éljen a haza! A K.-át még a világosi fegyverletétel után is újabb meg újabb szövegekkel énekelték, a legutolsó akkor keletkezett, mikor a sok magyar küldöttség Olaszországban fölkereste nagy száműzöttünket. Ott voltam én mostanában. Kossuth Lajos szobájában, Áldott kezét megfoghattam Élő szavát halgathattam l'üjen a Suusa, 80 -Kossuth-nóta