Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
L - Lorenzelli - Lorenzetti - Lorenzo - Lorenz-puska - Loretin - Loreto - Loretói litánia - Lorette - Lorettom - Lórév
Lorenzelli 1854 — 1895 márc. 26.1861-ben francia állampolgár lett, könyvüzletet alapított s mint bibliográfusnak híres műve a Catalogue général de librairie française, mely 1845—85-ig terjed s folytatása Quérard, Lénandre és Bourquelot hasonló műveinek. Említett nagy művéből három sorozatban 11 kötetet adott ki, folytatója D. Jordell a XII— XXIV. kötetig (1886—1912). Kiadta továbbá 1876—84. a Catalogue mensuel de la littérature française-t, melyet K. Nilsson folytat. 4. L., Ottokár, német történetíró, szül. Iglauban (Morvaország) 1832 szept. 17.,megh. Jenában 1904 máj. 13. Először a bécsi levéltárban és egyetemen működött, melynek 1862. rendes tanára lett. 1865-ben kilépett az osztrák államszolgálatból s 1885-től haláláig a jenai egyetem tanára volt. Nevezetesebb művei: Geschichte König Ottokars II. von Böhmen und seiner Zeit (Wien 1866); Deutsche Geschichte im 13. und 14. Jahrhundert (u. o. 1863—67, 2 köt., befejezetlen); Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter (Berlin 1886—87, 2 köt., 3. kiad.); Lehrbuch der gesamten wissenschaftlichen Genealogie (u. o. 1898); Kaiser Wilhelm und die Begründung des Reichs 1866—71 (Jena 1902); Genealogisches Handbuch der europäischen Staatengeschichte (Stuttgart u. Berlin 1908, 3. kiad.). Lorenzelli, Benedetto, bibornok, szül. Radiban (Bologna mellett) 1853 máj. 11. 1876-ban pappá szentelték. 1884—89-ig több külföldi követségnél alkalmazták, így Bécsben is volt; 1893. internuncius lett a németalföldi udvarnál; 1896. Münchenbe helyezték át és egyúttal Sardes címzetes érsekévé tették; 1899. Párisba nevezték ki nunciusnak. Innen 1904. lucai érsek lett és 1907 ápr. 15. bibornok. Lorenzetti, Ambrogio és Pietro, testvérek, olasz festők Sienában, a XIV. sz. első felében (talán az 1348-iki pestis alkalmával haltak meg). A trecento sienai festészetét mintegy tetőpontján képviselik. Pietrótól, az idősbiktől, néhány oltárképet ismerünk (az arezzói plébániatemplomban, a sienai akadémiában) és talán tőle valók a Krisztus kínszenvedését ábrázoló freskók az assisi alsó templomban. A budapesti Szépművészeti Múzeumban levő trónoló Madonna tőle vagy öccsétől, Ambrogiótól való, akinek oltárképeinél (a sienai és firenzei gyűjteményekben) nevezetesebb, a sienai monumentális festés legkiválóbb alkotásai az 1337—39. a sienai Palazzo Pubblico nagytermében festett nagy falfestmények, amelyek a jó és rossz kormányzatot, valamint azok következményeit allegóriák formájában, de figyelemreméltó realisztikus részletekkel szemléltetik. Lorenzo (olasz, ejtsd: lorenco) a. m. Lőrinc. Lorenz-puska, a közös hadsereg által 1856— 1868. használt vontcsövű, elültöltő puska, melyet 1868—69-ben Wanzl rendszere szerint hátultöltő puskává alakítottak át. Loretin, jódoxikinolinnzulfosav: C6H4N1(OH)SO40H, sárga, kristályos, csaknem szagtalan por. Víz, alkohol alig oldja. A sebészetben, a kellemetlen szagú jodoform helyett, hintőpor, kenőcs és garé alakjában használatos antiszeptikum. Narancsvörös színű, oldható nátrium-sóját is használják. Loreto, 1. departemento Peru ÉK.-i részében Brazília, Ecuador, Kolumbia, továbbá Amazonas, Libertad, Huanuco és Cuzco közt, területe 747,296 km 2, lak. 100,596 és még kb. 350,000 független indiánus. A Cordillera orientál és a Cordillera central takarják, jó része sík. Az Amazon és fő mellékvizei, a Huallaga 03 Ucayali öntözik. Éghajlata forró és nedves, talaja termékeny. Nagy részét óriási erdők takarják. Kiviteli tárgyai : pamut, kávé, balzsam, szalmakalapok, besózott halak, mindezeket az Amazonon szállítják az Atlanti-óceánra. Fővárosa Moyobamba (1. o.), tartományai Bajo és Alto-Amazonas, Moyobamba, Huallaga és San Martino. 2. L., olasz város Ancona tartományban, közel a Musono torkolatához, (1911) 7066 lak., püspökséggel, gimnáziummal és technikai iskolával. L. középpontjában áll várszerű temploma, melyet 1465— 1587. Majano és Bramanto építettek. A templom kupolája alatt áll a szentház (Casasanta),amelyik a legenda szerint azonos azzal a názáreti házzal, amelyikben Szűz Mária lakott; belsejében, mely csak 501 m. magas, áll egy díszes, cédrusfából készült, arannyal és elefántcsonttal gazdagon ékesített fekete Madonna-kép, állítólag Lukács apostol készítette. Kincstárát 1798. a franciák kirabolták, de ismét megtelt, évente kb. 50,000 ember fordul itt meg. V. O. Leopardi, La santa casa (Lugano 1841); Trede, Das heilige Haus in L. (Barmen 1889); Eschbach, La vérité sur le fait de L. (1909); Kresser, Loretos Feuerprobe (1914); Loretói litánia. Neve a b. Szűz Mária tiszteletét szolgáló litániának, Loretóinak mondják, mert legrégibb idő óta Loretóban (Olaszország) imádkozták és énekelték; valószínűleg onnan is származik. L. litánia. Lorette (franc., ejtsd: lorett), régebben a. m. cocotte (u. o.). Lorettom (Loretto), kisk. Sopron vm. kismartoni j.-ban, a Lajta-hegység északi tövében, (1910) 281 német lakossal, postaügynökséggel, u. p. Szarvkő. Híres búcsújáróhely, melyet Stotzíngen János Rudolf lovag alapított, ki itt 1644. egy régi kápolna helyén új kápolnát építtetett, a bécsi udvari templom loretói háza mintájára. E kápolna hire gyorsan terjedvén, az alapító a kápolna mellé a szervita-rend részére kolostort is építtetett. 1651-ben Nádasdy Ferenc gróf új templomot építtetett, mely 1659. évben hét püspök jelenlétében felszenteltetett. 1683. a törökök felgyújtották, de Esterházy Pál nádor újból felépíttető. 1787-ben II. József eltörölte a kolostort. L. temploma ma is látogatott búcsú járóhely. A régi kolostor ma züllött gyermekek menedékháza. V. ö. Mohi Adolf, L. búcsújáróhely története (Budapest 1909); Der Gnadenort L. in Ungarn (Kismarton 1894); Századok (1894. évfolyam, 836. 1.) Lórév, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. ráczkevei alsó j.-ban, (1910) 692 szerb és magyar lak., u. p. és u. t. Ráczkeve. Bél Mátyás szerint hajdan itt szokták átvinni a királyi lovakat a folyam másik partjára s itt szokták itatni őket. A török uralom alatt elpusztult, később részint Szerbiából, részint a környékről, főleg Becséről jöttel. Lórév