Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
L - Lőgyapotdinamit - Löhe - Löher - Löherer - Lökés - Lökéshárító - Lőkös - Lőkösfalva - Lőkösháza - Lőkupak - Löllingit - Lönhárt - Löning - Lönnrot
Lőgyapotdinamic — 9 — alatt fejlődik, mely a képződött gázoknak óriási feszítő erőt kölcsönöz, megérthetjük a L.-nak rendkívüli robbantó hatását, mely 4—5-ször nagyobb a puskapor robbantó erejénél. E rendkívül erélyes hatása miatt lövőfegyverekben nem használják, mert azoknak anyagát jóval hamarább tönkretenné, mint a puskapor. De annál nagyobb mennyiségben alkalmazzák a sajtolt L.-ortorpedók megtöltésére, robbantó szerül és másféle robbanó anyagok (dualin, robbanó zselatin stb.) készítéséhez. L. gyapotdinamit, 1. Robbanó szerek. Löhe, Wilhehn, német lutheránus teológus, szül. Fürthben 1808 febr. 21., megh. Neudettelsauban 1872 jan. 2. Mint lelkipásztor és egyházi író sokoldalú tevékenységet fejtett ki. 1849 óta belmissziói, 1854-től kezdve női diakonátusi egyleteket alapított. Főbb művei: Drei Bücher von der Kirche (Stuttgart 1845); Rosenmonate heiliger Frauen (1860). Mindkettőben a katolicizmushoz közeledést árul el. V. ö. Wilhelm Löhe's Leben, aus seinem schriftlichen Nachlass zusammengestellt (1874—80, 2 köt.). Löher, Franz von, német történetíró, szül. Paderboornban 1818 okt. 15., megh. Münchenben 1892 márc. 2. A müncheni egyetem tanára lett 1855. és 1865—88-ig a bajor állami levéltár igazgatója volt. Nevezetesebb művei: Jakoban von Bayern (Nördlingen 1862—69, 2 köt.); Archivlehre (Paderborn 1890); Kulturgeschichte der Deutschen im Mittelalter (München 1891—94, 3 köt.). Magyarországon is megfordult s utazását Die Magyaren und andere Ungarn (Leipzig 1874) cím alatt adta ki, melyben az itt észlelt viszonyokat nagy elfogultsággal és rosszakarattal tünteti fel. Hasonló szellemű Das Erwiligen der deutschen Nationalität in Ungarn (München 1874) c. műve. Löderer Andor, közgazdasági író, szül. Budapesten 1846 febr. 14. 1881—83-ig a bodrogközi tiszaszabályozási társulat igazgató-felügyelője volt. 1891-ben Budapesten a Magyar Föld c. lapot szerkesztette s a közgazdasági irodalomban a napi- és a szaklapok terén fejtett ki élénk tevékenységet. önálló művei: Gazdasági válság és a búza árhanyatlása Magyarországon stb. (Budapest 1896); A Ilik Königgratz. A német vámszerződés bírálata stb. (1905); Az amerikai kivándorlás és visszavándorlás (1908). Magyarország szerepe és hivatása a világgazdaságban, hitele és jelzáloglevelei (1913). Lökés, 1. Ütközés,. Lökéshárító, 1. Ütköző készülékek. Lőkös (azelőtt: Lőkösháza), kisk. Gömör- és Kishont vmegye tornaijai 1.-ban, (1910) 249 magyar lak., u. p. és u. t. Harkács. Lőkösfalva (azelőtt: Levkosest), kisk. Krassó-Szörény vm. bégai j.-ban, (1910) 784 oláh lak., u. p. Bégamonostor, u. t. Bethlenháza. Lökösháza, Elek községhez tartozó puszta Arad vm. eleki j.-ban, (1910) 1391 német, oláh és magyar lak., vasútállomás, posta-, távíró- és telefonhivatal. Lökupak, 1. Robbanószerek: Lellingit (ásv.), vasarzenid, képlete FeAs,2, többnyire kevés ként is tartalmaz. Rombos rendszerbeli kristályai a markazittal izomorfak. Ezüstfehér vagy acélszürke, karca fekete, fémes fényű; többnyire csak rostos vagy szemcsés, sugaras tömegekben terem. Lelőhelyei: Reichenstein Sziléziában (szerpentinben fénylő tűk), Brettenbrunn, Lölling Karintiában (vaspárban), Schladning Stájerországban, Andreasberg a Harz-hegységben. Az arzén előállítására használják. A leukopirit kevesebb arzént tartalmaz, képlete Fe8As4 vagy Fe2As3, lelőhelye: Reichenstein Sziléziában, ahol aranyat is tartalmaz. L. még Glaukopirit. Lönhárt Ferenc, erdélyi püspök, szül. Nagyágon (Hunyad vm.) 1819 okt. 3., megh. Gyulafehérvárott 1897 jún. 28- Pappá szentelték 1844 júl. 28. Előbb a püspöki udvarban működött mint iktató; 1848. teol. tanár, majd püspöki titkár, 1854. irodaigazgató, 1858. kanonok, 1864. kolozsvári plébános, 1881. gratianopoli felszentelt és erdélyi segédpüspök, 1882 márc. 30. erdélyi püspök lett. Számos templomot építtetett és felszerelt, az erdélyi státus gimnáziumainak, elemi iskoláinak ügyét rendezte, egyes iskoláknak díszes palotákat emelt stb., úgy hogy egyházi, iskolai és jótékonysági célokra tett adományai meghaladják a 400,000 koronát. V. ö. Dr. Bilinszky és Prokupek, L. F. élete (Nagyszeben 1894). Löning, J. Edgár, német közjogász, szül. Párisban 1843 jún. 14.1869-ben magántanár lett Heidelbergben, 1872. rendkívüli tanár Strassburgban, 1877. rendes tanár Dorpatban, 1883. Rostockban, 1886. Halléban. Főbb művei: Geschichte des deutschen Kirchenrechts (Strassburg 1878, 2 köt.); Lehrbuch des deutschen Verwaltungsrechts (Leipzig 1884); Die Repräsentativverfassung im 19. Jahrhundert (Halle 1888); Grundzüge der Verfassung des Deutschen Reichs (Leipzig 1901, 3. kiad. 1909)); Gerichtsbarkeit über fremde Staaten und Souverane (Halle 1903); Kaiser und Reich (1913). Másokkal együtt kiadta a Handwörterbuch der Staatswissenhaften c. művet (2. kiad. 1898-1901, 7 köt.). A Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik című gyűjtemény egyik szerkesztője. 2. L., Richárd, német jogász, L. 1. öccse, szül. Majna-Frankfurtban 1848 aug.17.,megh. Jenában 1913 szept. 19.1875-ben magán-, 1878. rendkívüli tanár lett Heidelbergben; 1882. rendes tanár Jenában. Főbb művei: Der Vertragsbruch im deutschen Recht (Strassburg 1876); Die Widerklage im Reichszivilprozess (Berlin 1881); Grundriss zu Vorlesungen über deutsches Strafrecht (Frankfurt 1885); Die strafrechtliche Haftung des verantwortlichen Redakteurs (Jena 1889); Geschichte der strafrechtlichen Zurechnungslehre (1. köt., u. o.1903). Lönnrot, Elias, népköltésgyűjtő, nyelvtudós és a modern finn irodalmi nyelv egyik megalkotója, szül. Sammattiban 1802 ápr. 9., megh. u. 0. 1884 márc. 19. 1853—62-ig a helsingforsi egyetemen a finn nyelv és irodalom tanára volt. 1828 ban beutazta Finnországot, Lappföldet, Ingermanlandot és ÉNy.-t Oroszországot filológiai kutatások céljából. Kutatásainak első eredménye volt a Kantele (4 füzet, 1829—1831), melyben régi és újabb finn néphagyományokat adott ki Lönnrot