Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Minoritas - Minorka - Minorka-tyúk - Minos - Minos kultúra - Minos művészeet - Minotaurus - Minőleges elemzés - Minőség - Minősítés - Minősített beismrés - Minősített bűncselekmény - Minősített halálbüntetés
Minoritás 1786 - pásztorkodással és tanítással foglalkoznak. Még a közelmúltban sok gimnáziumuk volt, melyek legnagyobb részét a rendtagok csekély száma miatt kénytelenek voltak más tanerőknek átadni. Újabban a nyírbátori és gödöllői gimnáziumok vezetését vették át. L. még Ferencrendiek. minoritás (lat.) a. m. kisebbség. Minorka, spanyol sziget, 1. Menorca. Minorka-tyúk, 1. Andalúziai tyúk. Minos, Kréta szigetének görög mondabeli királya, Zeus isten és Europe királylány fia. Annak bizonyítására, hogy mekkora kegyben áll az isteneknél, Poseidont arra kéri, hogy küldjön a tengerből egy bikát, melyet ő azután hálából az istennek fog áldozni. Poseidon teljesíti a kérést, de M. nem áldozta fel a bikát. Poseidon ezért avval büntette M.-t, hogy ennek feleségében, Pasiphaeban természetellenes gerjedelmet kelt a bika iránt. A szörnyű viszony gyümölcsét, Minotaurost (a. m. M.-bika) egy félig ember, félig bikaalakú szörnyeteget a Chyrinthusba (L Labirint) rejti. Mikor az athéniek egy alkalommal M. fiát, Androgeost megölték, M. azt követelte tőlük, hogy 9 évenként 7 ifjút és 7 leányt küldjenek táplálékul Minotauros számára (az emberáldozat megszüntetéséről 1. Theseus). Ugyanily gonoszul járt el M. Daidalosszal, a labyrinthus építőjével is. Hogy az útvesztő titkát el ne árulhassa, őt is elzárta M. a labyrinthusba. Mikor azután Daidalos szárnyakon elmenekül (1. Daidalos), M. keresésére indul, de Szicíliában Kokalos király leányai forró fürdőbe fojtják. Ezektől a mondai motívumoktól függetlenül mint bölcs és jóságos királyt is emlegeti M.-t a monda (némelyek szerint 2 M. volt: egy gonosz és egy jó) s mint ilyet megteszi Aiakos és Rhadamanthys mellett az alvilágban működő bírónak. Minosi kultúra, így nevezik azt a kultúrát, mely a Kr. e. 3. és 2. évezredben Kréta szigetén és abból kiágazólag az Aegyei-tenger szigetein s annak görögországi partvidékén kifejlődött. Virágkorát Minos (1. o.) uralmához kapcsolva, róla nevezték el különösen az angol kutatók ezt a kultúrát, melyet különben hazájáról krétai kultúrának, földrajzi elterjedése szerint aegyei kultúrának szoktak nevezni s melynek késői, főleg a mikénói leletekről ismeretes szakát mikénéi kultúrának hívják. A M.-t közelebbről nem ismeretes, de nem-görög nép fejlesztette, mely élénk összeköttetésben állott Keletnek, főleg Egyiptomnak népével; a Görögországba bevándorolt görög törzsekre vallási és művészi tekintetben nagy hatást gyakorolt. W. O. Burrows, The discoveries in Creta and their bearing on the hist. of ancient civilisation (London, 2. kiad. 1910); Dussaud, Les civilisations prohelleniques (Paris, 2. kiad. 1914); Fimmen, Zeit u. Dauer der Kretamyken. Kultur (1909); Láng Nándor, Kréta és Hellas. (Akad. Ért. 1913.1.). Minosi művészet (kréta-mikénéi művészet. A Minosi kultúra (1. o.) gazdag hagyatéka között, melyet főleg a knosszoszi és phaistosi ásatások hoztak napfényre, a művészet minden ágában eredeti, fejlett alkotások jutottak ránk, elsősorban nagyterjedelmű palotaépületek, melyeknek falait naturalisztikus stílű falfestmények díszítették, azonkívül főleg az iparművészet, nevezetesen a keramika roppant nagy számú emléke ismertette meg velünk a M., mely a hellén művészetre nagy hatást gyakorolt. W. O. Springer, Handbuch der Kunstgeschichte, I. Das Altertum (P. Wolters, 1915); Beöthy, A műv. tört. I. (128-155. 1. 1906). Minotaurus (Minotauros), 1. Minős. Minőleges elemzés: 1. Kémiai analizis. Minőség (lat. qualitas), a forgalomban az áruk azon tulajdonságainak összesége, melyek az illető áruk értékére hatással vannak. Éppen ezért a vételnél a M. teljesen részletesen kikötendő és pedig aszerint, amint az illető árufajban a M.-nek általában elfogadott jelzései vannak. Ezek a minőségi fokozatok a tőzsdei forgalom tárgyát tevő áraknál a tőzsdei szokásokban vannak megállapítva, amelyek ú. n. szokványminőséget is megállapítanak arra az esetre, ha a vételnél vagy eladásnál minőség megjelölve nem volna. A kereskedelmi törvény az áruk minőségére nézve teljesen részletesen intézkedik és különös részletességgel tárgyalja a M.-beli kifogásokat. Minősítés kifejezést kétféle értelemben használjuk. Először mint a köztisztviselői állásokra alkalmazásnak előfeltételét (képesítés, qualificatio), másodszor mint a tisztviselők hivatali alkalmazhatóságának megállapított mértékét (conduit). Az első értelemben vett M. ismét általános, továbbá elméleti és gyakorlati. Általában köztisztviselő Magyarországon csak magyar állampolgár lehet, aki csőd, gondnokság és szabadságvesztés büntetés alatt nem áll és nyereségvágyból elkövetett bűntette. vétség miatt elítélve nem volt. Az elméleti (iskolai) képzettség minden egyes szakra nézve külön van megállapítva a M.-i törvényben (1883. I.). A gyakorlati képzettséget egyes szakokra, pl. a bírói, ügyészi, ügyvédi szakra külön törvények állapítják meg. (L. Birói vizsga, Ügyvédi vizsga). Ezenkívül több más szakvizsga van az egyes közigazgatási szakokban megállapítva (pl. pénzügyi fogalmazói, pénzügyőri biztosi, telekkönyvvezetői, végrehajtói, kezelői vizsga). A tisztviselők M.-e a második értelemben általában a hivatalfőnökök által történik és rendszerint évenként felterjesztetik a felsőbb (kinevező) hatósághoz. Hasonlóképen a pályázati kérvények mellett is szokásos a pályázó alkalmazhatóságának megvilágítása végett magatartásáról és szorgalmáról a megszabott nyilatkozatot tenni. Egyes szolgálati ágazatban, pl. az igazságügyi, a vasúti, a katonai szolgálatban az alkalmazottnak jogában áll a M. felől tájékozást kérni és kedvezőtlen M. esetében orvoslást keresni. L. még Minősítvény. Minősített beismerés, 1. Beismerés. Minősített bűncselekmény az egyes bűncselekménynek bizonyos, a törvényben meghatározott körülmény fennforgásánál fogva a szabályszerinti büntetésnél súlyosabb vagy enyhébb büntetés alá eső elkövetése. Minősített halálbüntetés a szigorítás végett kínzással alkalmazott halálbüntetés. A minősített halálbüntetést egy modern állam jogrendszere sem ismeri; a közép- és újkorban nagy szerepet játszott. Minősített halálbüntetés