Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)

M - Musaeus - Musagetes - Musah-szigetek - Musaios - Mušaluk - Musard - Musäus - Mus. Bac. - Musca - Muscades de Calabash - Muscardine - Muscardinus - Muscari - Muscarin - Muscat - Muscatine - Muscel - Musci - Muscicapidae - Muscidae

Musaeus — 122 — (1. o.), melynek számos, termesztés folyamán ke­letkezett változata miatt e család fajszáma nem állapítható meg határozottan. A Heliconia L. ame­rikai, a többi pedig a K.-i félgömbön ér el nagy elterjedést, főkép forróövnek. Viráguk 2 oldalas szimmetriájú, füzéresen álló, egymásra boruló, gyakran színes murvalevelek hónaljában többed­magával fejlődik, leple 3 külső és 3 belső levél­ből, egy részük össze is lehet nőve egymással. Fanemű növények; csak egyeseknek van föld­feletti szára, a legtöbbnek csak földalatti szára van. Levelük vastag közép- és párhuzamos oldalereivel és nagy lemezével tűnik ki. Levél­állásuk (jobbra) csavaros. Hatalmas levélhüvelyei alkotják a szárnak látszó törzset. (L. még Musa). A harmadkori rétegekben a M. leveléhez ha­sonlókra többször akadtak. Ilyen hazánkból, a Zsilvölgyből a Schafarzikia olygocaenica Tuzs. (1. Földt. Int. Évk. 1914.). Musaeus, 1. Musaios. Musagetes (gör.) a. m. a múzsák vezetője, Apollon mellékneve. Musah-szigetek, Obok francia gyarmathoz tar­tozó három sziget az Adeni-öböl tadzsurai mel­éköblében a francia Szomáli előtt. Területük 165 km 2.1840-ben Anglia vette meg a tadzsurai szultántól, 1858. birtokba is vette, de 1887. francia kézre került. Musaios (Musaeus), 1. mesés ó-görög költő, a monda szerint Eumolpos fia, Orpheus tanít­ványa. Egész csomó vallásos költemény viselte a nevét, de jórészüket már Herodotos hamisít­ványnak tartotta. Maradványaik: Diels, Vorsok­ratiker II. 179. stb. 2. M., görög költő a Kr. u. V. v. VI. sz.-ban, Nonnos követője. Fenmaradt tőle egy Hero és Leandros c. bájos kis erotikus eposz (340 hexa­meter). Kiadta Dilthey (1874) és Ludwich (1912). Magyarra fordította Tóth Sándor (Selmeczbánya 1879) és Márton Jenő (Pozsony 1903). Musaluk, adók. Lika-Krbava vmegye gospici j.-ban, (1910) 807 horvát lak., u. p. Licki Csik, u. t. Gospic. Musard (ejtsd: mu­zár), Philippe, francia zene­szerző, a «quadrille-király», szül. 1792. valószí­nűleg Párisban, megh. 1859 márc. 31. Auteuil­ben. A champselysée-i Concert Musard-ok alapí­tója. Az Opera Comique, majd a Nagyopera karmestere volt. Négyeseiért rajongott kora. Méthode de composition c. műve töredék maradt. Musaus, Johann Karl August, német író, szül. Jenában 1735 márc. 29., megh. Weimar­ban 1787 okt. 28. Weimarban 1770 óta gimná­ziumi tanár volt. Két főműve: Grandison der Zweite c. regénye (1760—1762, 3 köt.), melyben gúnyolja a Richardson hatása alatt túltengő érzel­mességet; továbbá a Volksmärchen der Deutschen (1782—1786, 5 köt.), melyben a népiességet szin­tén az érzelmesség ellen viszi harcba. Physio­gnomische Reisen (1778) c. kötete a lavateri túl­zások ellen küzd. V. O. M. Müller, J. K. A. M. (Jena 1867); Andrae, Studien zu den Volks­märchen der Deutschen (Marburg 1897). Mus. Bac., Angliában a Bachelor of music (a zene bakkalaureusa), Mus. Doc. pedig a Doc­tor of music (a zene doktora) rövidítése. Musca (állat), 1. Légy. Muscades­ale Calabash (növ.), 1. Macis-bab és Monodora. Muscardine, selyemhernyóbetegség, melyet a Botrytis Bassiana nevű élősdi gomba okoz: 1. Botrytis és Mészkár. Muscardinus (állat), 1. Mogyorós pele és Pele. Muscari Mus. (gyöngyike, kígyóhagyma, növ.), a Liliaceae (Liliomfélék) család génusza; 40 faja a mediterrán és a környező vidéken honos, hagy­más fű. Levelük keskeny, szálas, virágaik für­töt alkotnak, csüngők v. bókolók, leplük göm­bölyű, korsó alakú, fogai kicsinyek, színe a leg­többször sötétkék, porzója 6, a pártá­hoz nőve. Bibéjük 3 karélyú. A fürt leg­felső virágai gyak­ran meddők és üs­tököt alkotnak. Ná­lunk gyakrabban előforduló mezei fű:­ M. racemosum (L.) Mill. (fürtös gyön­gyike, mezei jácint, pézsmabimbó), min­den virága kék, szá­las levelein mély barázda van. M. co­mosum (L.) Mill. (üstökös gyöngyike, madártej v. sárma, 1. az ábrát), fürtje üstökös, az üstök virágai am­etisztszí­nüek. Kerti alakja a M.raoMStrvasum Mill. Ennek egész virágzata fonálszerű, göndör pikkelyekből alakul s együttvéve lila­ v. ametisztszínű tollbok­rétát ábrázol. Virágzatát súlya miatt karóhoz kell kötni. M. botryoides (L.) DC. (eperjácint), sötétkék, némelykor fehér, hússzínű v. piros vi­rágokkal, levele széles, felálló, lefelé keskenyedő. Mindezek kertben is láthatók. Muscarin, 1. Muszkarin. Muscat (franc., ejtsd: mUszká) a. m. muskatály, 1. Muskatályszöllö. — M. Bergamotte, 1. Ber­gamott-szöllö. — M. St.-Laurent, 1. Basilicum. Muscatine (ejtsd: möszketin), székhelye Iowa északamerikai állam­ M. countyjának, a Missis­sippi és vasút mellett, (1910) 16,178 lak., fürész­malmok, gabona-, konzerv- és fakereskedelem. Kikötőváros, Muscel, romániai kerület Muntenia Mare tar­tományban, 3058 km 2 területtel, (1913) 135,226 lak. Musci (növ.), 1. Mohák. Muscicapidae (állat), 1. Légykapók. IMuscidae (állat), a Legyek (Diptera) egyik csa­ládja. Kis termetű legyek tartoznak ide, melyek­nek lárvái rothadó anyagokban élnek vagy más állatokon élősködnek. Bábjaik tonnabábok (puppa coaretata). Fajgazdagság dolgában az összes többi légycsaládokat fölülmúlja. Hazánkban 1174 faj él. Ismertebb fajok: fürkészlégy (Tachina), hús­légy (Sarcophaga), házilégy (Musca), dongólégy (Calliphora), döglégy (Lucilia), szúrólégy (Sto- Muscum­ coniosum, Muscidae

Next