Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
M - Münster - Münster - Münsterberg - Münserbilsen - Münsteri béke - Münstertal - Münter - Müntz - Műnyelv - Műnyelvek
Münster — 150 — cegséggé. 1719 óta a kölni érsekek voltak egyszersmind a M.-i püspökök. 1803-ban szekularizálták. V. ö. Bahlmann, M. in Wort und seine Lebenswürdigkeiten (1902); Brückmann, Altes und Neues aus dem Münsterlande (1863). 3. M. im Elsass (v. M. im Gregoriental), város Felső-Elszász Kolmar nevű járásában, a Münstertalban, (1916) 5974 lak., nagy fonó- és szövőgyárakkal. Az 1914—15-iki háború folyamán M. környékén heves harcok folytak s a város a franciák bombázásától sokat szenvedett. 4. M. am Stein, falu és fürdő Koblenz porosz kerületben, (1910) 973 lak., jód-, bróm- és sótartalmú ásványvízforrással, fürdőkkel. Münster, régi német nemesi család, amely a IX. sz.-ig viszi fel eredetét és 1792. birodalmi grófságot kapott. E családból származnak: 1. M-Ledenburg, Ernst Friedrich Herbert, gróf, hannoveri államférfiú, szül. Osnabrückben 1766 márc. 1., megh. 1839 máj. 20. 1801-04-ig az orosz udvarnál volt Hannover követe, azután Londonba ment s itt az angol kormányt harcra buzdította Napoleon ellen. Az ő műve volt Hannovernek királyságra való emelése. 1815—27-ig Károly braunschweigi herceg gyámja volt. 2. M.Ledenburg, Georg Herbert, gróf, Derneburg hercege, német diplomata, M. 1. fia, szül. Londonban 1820 dec. 23., megh. Hannoverben 1902 márc. 28. Hannover követe volt Szent-Pétervárott 1857—65-ig; innen visszatérve V. György királynak a Poroszországhoz való közeledést tanácsolta. Hannover annexiója után 1867. a porosz urak házának tagja lett, 1871. pedig a német birodalmi gyűlésbe választották. 1873-ban londoni, 1885. párisi nagykövetté nevezték ki, hol 1900-ig működött. Érdemeiért 1899-ben a Derneburg hercegi címet kapta. Nevezetesebb történeti műve: Politische Skizzen über die Lage Europas vom Wiener Kongress bis zur Gegenwart (Leipzig 1867) és Mein Anteil anden Ereignissen des Jahres 1866 in Hannover (Hannover 1868, 2. kiad.). Münster, Sebastian, német teológus, matematikus és geográfus, született Ingelheimban 1489., megh. Baselben 1552 máj. 23. Ferencrendi szerzetesből lett a reformáció egyik buzgó híve. Ő adta ki Németországban először a biblia zsidó szövegét (1534—35). Fő műve a Cosmographia universa (Basel 1544), mely 24 kiadást ért. 1550-ik évi kiadása ívrétben 1162 oldalra terjed. Magyarországot is ismerteti. Münsterberg, az ugyanily nevű járás székhelye Boroszló porosz kerületben, (1910) 8632 lak., agyagcső- és agyagkályhakészítéssel, cukor- és sörgyártással, szárított főzelékkészítéssel és asztalosiparral , közelében grafitteleppel. M. alsó-sziléziai hercegség 1454. Csehországhoz került. 1654: III. Ferdinánd császár az Auersperg hercegi családnak adományozta, amely megtartotta még akkor is, midőn II. Frigyes Sziléziát elfoglalta. 1791-ben Auersperg Károly József Antal herceg 450,000 forintért Poroszország javára lemondott róla. Münsterberg, Hugó, német filozófus, szül. Danzigban 1863 jún. 1.1891-ben a filozófia rendkívüli tanára lett Freiburgban (Breisgau), 1892. az amerikai Harvard-egyetemen a lélektan tanára. Amerikában élénken részt vett a közéletben, ő szervezte a st.-louisi nemzetközi kiállítás alkalmával a nagy nemzetközi tudományos kongresszust. Egy évig mint cseretanár a berlini egyetemen tanított. 1914-ben kénytelen volt egyetemi állásáról az Amerikában kitört németgyűlölet miatt lemondani. Művei közt fontosak : Die Willenshandlung(1888); Beiträge zur experimentellen Psychologie (1888—89, 4 füzet); Grundzüge der Psychologie I. k. Die Principien der Psychologie (1900); Die Amerikaner (2 köt., 4. kiad. 1912); Philosophie der Werthe (1908); Psychologie und Wirtschaftsleben (1912); Grundzüge der Psychotechnik (1913). Terberg név alatt verseket is adott ki (1897) s megjelent még tőle: Der Krieg und Amerika (1914). A Philosophie der Werthe c. művében Fichte hatása alatt kialakult világnézetét adja elő nagy írói tehetséggel és erős filozófiai dialektikával. Münsterbilsen, apátság, 1. Bilsen. Münsteri béke v. más nevén vesztfáliai béke, 1. Harmincéves háború. Münstertal, 1. M. v. St. Gregoriental, a Vosgoshegységben, egyike a legszebb völgyeknek, amelyben M. városa van. — 2. M. (Val Mustair, Val Monastero), 16 km. hosszú völgy Graubünden svájci kantonban. Az Ofenpasstól DK.-i, azután ÉK.-i irányban húzódik el Tirolig. A Rammbach folyik rajta keresztül. Három oldalról 2-3000 m. magas dolomit-hegyek fogják körül. — 3 M. (Val, Moutier), szűk, meredek mészkőfalaktól körülfogott völgy a Jurában, Bern svájci kantonban ; a Birs folyik át rajta. Münter, Balthasar, német egyházi szónok és dalköltő, szül. Lübeckben 1735 márc. 24., megh. Kopenhágában 1793 okt. 5.1765-ben Kopenhágában főegyházi szónok lett. Számos beszédgyüjteményen kívül kiadta : Geistliche Lieder (Leipzig 1773). 1772-ben M. készítette elő a halálra Struensee (1.0.) grófot s kiadta annak Bekehrungsgeschichte (2. kiad. Kopenhága 1773) c. művét. Müntz, Eugéne, francia művészettörténetíró, szül. Sulzban (Elszász) 1845., megh. Párisban 1902 okt. 30. Nagyrészt az olasz és francia renaissance művészetre vonatkozó művei közül a legfontosabbak : Les arts á la cour des papes pendant le XV. et le XVI. siècles (Paris 1878-98); Raphael, sa vie, son oeuvre et son temps (u. 0., 3. kiad. 1899); La tapisserie (u. 0., 5. kiadás 1903); Donatello (u. 0. 1885); La renaissance en Italie et en France á l'époque de Charles VIII. (u. 0.1885); Histoire de l'art pendant la renaissance (u. o. 1889—95); Léonard de Vinci (u. 0. 1898); Les précurseurs de la renaissance (u. 0. 1881); Les collections des Médicis (u. o. 1887); Les historiens et les critiques de Raphael (u. o. 1884); Etudes sur l'histoire de la peinture et de l'iconographie (2. kiad. u. o. 1885). A Gazette des Beaux Arts-ba 1894. és 1895. a magyarországi renaissanceről írt cikkeiért a Kisfaludy-Társaság tagjává választotta. Műnyelv a. m. terminológia (1. 0.). Műnyelvek a mesterségesen gyártott nyelvek, amilyen pl. az eszperantó, volapük L. még Világnyelvek. Műnyelvek