Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
N - Natura abhorret vacuum - Naturalia - Naturáliák - Naturalia negotii - Naturalia non sunt turpia - Naturalisatio - Naturális kötelem - Naturalis obligatio - Naturalista - Naturalizálás - Naturalizmus - Natural selection - Naturam expellas furca, tamen usque recurret - Natura naturans - Natura non facit saltum - Naturbursch - Naturel
Natura abhorret vacuum — 292 — Natura abhorret vacuum (lat.) a. m. a természet irtózik az ürességtől. Rabelais Gargantua et Pantagruel-jéből vett szállóige, melyet rövidebben így is mondanak: horror vacui (ürességtől való irtózás). Naturalia (lat.), 1. Accidentalia. Naturáliák (lat.), a természeti tárgyak, amelyek jóllehet az emberi tevékenység hozzájárulásával állíttattak elő, de anyagukban semmiféle technikai változást nem szenvedtek, pl. gabonafélék, állatok, ásványi termékek stb. Naturalia negotii (lat.), a jogügyletnek természetes folyománya, ami külön kikötés nélkül is magától értetődik, ha ellenkezője kikötve nincs. L. Accidentalia. Naturalia non sant turpia (lat.) a. m. ami természetes, az nem rút; a cinikusok iskolájának egyik tanítása; a cinikusok ezzel az elvvel az illendőség és szemérem követelményeit akarták mellőzni, holott valami lehet nagyon természetes, de mégsem a nyilvánosság elé való. A szemérem és illendőség is «természetes», t. i. az ember természetében gyökerező, különben nem fejlődött volna ki bennünk. Naturalisatio (új lat.), jogi értelemben a. m. honosítás, 1. Állampolgárság és Honfiúsítás; állattani értelemben 1. Akklimatizáció; botanikai értelemben 1. Honosítás. Naturális kötelem, 1. Naturalis obligatio. Naturalia obligatio (lat.) a. m. természetes, nem perelhető kötelem, azaz oly kötelem, melyből kifolyólag a hitelezőt kereseti jog nem illeti meg, ellentétben a kereseti jogot nyújtó civilis obligatio ved. Kereseti jogot nem ad ugyan, de azért számos vonatkozásában a civilis obligatio joghatásával jár, így érvényes alapja lehet kezességnek, zálogjognak, újításnak; a beszámítás kifogása (exceptio compensationis) érvényesíthető általa; kifizetés esetében a hitelező a soluti retentio jogával élhet, azaz nem tekinthető tartozatlan fizetésének s Így a condictio indebiti se nyerhet alkalmazást. A II. tipikus esetei voltak a római jogban: rabszolgák kötelmei harmadik személyekkel szemben, a filius familias kölcsönügylete apai beleegyezés nélkül (Sc. Macedonianum óta). Az osztrák polg. tk. egészben véve a római jog álláspontját követi. A II. tipikus esetei ma: a szerencseszerződések; fogadás; játékból származó, valamint az elévült kötelmek. A Ptk. javaslata szerint csak ez utóbbiak sorozhatók ide; a fogadás, játék még NI.-t se hoz létre. Naturalista az, aki alapos iskolázottság s a szabályok ismerete nélkül pusztán természeti képességei, hajlama és ízlése által vezetve tesz és alkot. Az is, aki a naturalizmusnak (1. o.), mint művészi iránynak követője. Naturalizálás, azaz állatoknak természethűen való kitömése a szűcsiparnak egyik mellékága, sőt vannak egyenesen oly specialisták, akik szűcs létükre is kizárólag szőrmegereznák, madarak, hüllők stb. kitömésével foglalkoznak. Sokszor csak az állatok fejét tömik ki, pl. mikor különösen rókát, medvét, hiúzt, leopárdot, tigrist stb. szőnyegcélokra használnak. Ugyancsak a fej természethű kitömése válik szükségessé, amikor nyakbavetőkre, karmantyúkra vagy kalapdíszre használják fel a gereznát. E célra már kész papirmachéfejeket gyártanak. Az állatokat egészen természethűen, sokszor sziklákon, fán v. más természethü állásban, v. iskolai szemléltető célokra, v. pedig vadászkastélyok v. szobák díszítése céljából tömik ki. A szemeket üvegből készítik, az orrcimpái pedig e célra használatos pecsét viaszból. — N. jogi stb. értelemben 1. Naturedisatio. Naturalizmus (lat.), a filozófiában hasonló jelentésű, mint a materializmus; a különbség legfölebb az, hogy a materializmus egyedüli valóságnak az anyagot ismeri el, míg a N. általánosabban csak a természetben, amint érzékeink fölfogják, látja az egyedüli valóságot s minden ú. n. természetfölötti elvet elutasít. N. esztétikai értelemben az a művészi irány, mely a természetnek lehetőleg hű követésében látja kizárólagos feladatát. Kifejlődése a természettudományi gondolkozás térfoglalásával függ össze s a megfigyelés élességében találja fel alapját. A realizmussal (1. o.) bizonyos közeli rokonságban van, úgy hogy néha nem is különböztetik meg tőle. Szélsőségig hajtott realizmusnak is mondható, mely a természeti tárgyak ábrázolása közben a mintáktól való minden eltérést, mindennemű átalakító és változtató munkát kizár. (Ami különben szigorú értelemben véve lehetetlenség). A NI. a valóság visszaadására irányuló törekvésében könnyen aprólékosságba esik. A mindennapi, a közönséges, sőt az aljas és a rút terére szívesen tér ki. Társadalmi törekvéseket szeret szolgálni s ezért előszeretettel a jelenből és főkép az alsóbb társadalmi osztályok életéből meríti anyagát. A festő Courbet s a regényíró Zola a francia N. nagy mesterei. Elég hosszú ideig ez az irány az összes európai nemzetek irodalmában és művészetében uralkodott. Egy idő óta azonban mindenfelé határozott jelek hirdetik hanyatlását. Natural selection (ang.), a. m. természetes kiválogatódás, 1. Darwinizmus. Naturam expellas furca, tameu usque recurret (lat.), a. m. a természet mindig visszatér, ha vasvillával űzöd is el. Horatius epistoláiból (I. 10, 24) vett idézet. A magyarban hasonló: botból nem lesz beretva; kutyából nem lesz szalonna. Natura naturans (lat.), a skolasztikusok filozófiájában a természet mint teremtő princípium, vagyis isten, ellentétben a natura naturata-val, ami a teremtett világnak felelt meg; még Spinoza is ezt a megkülönböztetést használja. L. Spinoza: Natura non facit saltum (lat.) a. m. a természetben nincs ugrás, t. i. minden fokozatosan történik benne. Főleg Leibniz filozófiájában fontos, aki ez elv alapján a végtelen kicsiny fogalmát korszakosan alkalmazta a matematikában és lélektanban (differenciálszámítás, petites perceptions, 1. Leibniz). Naturbursch (ném.), a fiatal, faragatlan és széles fickók szerepkörét jelölő színészi kifejezés. E szerepkör egyfelől a vígjátéki szerelmes, másfelől a komikus szerepkörét érinti. Naturel (franc., ejtsd: naturei), jelenti az egyén mindazon testi tulajdonságainak összegét, melyek Natúréi