Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
N - Nicephorus - Nicerus - Niceta - Nicetas Akominatos - Nicholson - Nicholson-féle areométer - Nicholson-kék - Nicias - Nick Carter-regények - Nickel - Niclaes - Nicodé - Nicol - Nicol. - Nicolai - Nicolai - Nicolai - Nicolaie - Nicolaier - Nicolas - Nicolaus
Nicephorus — 462 — nálatosabb hitvallási forma, amelyben az első két zsinatnak, a niceainak (325) és a konstantinápolyinak (381) ágazatai egymást kiegészítve vannak összefoglalva. Ez ágazatok közül azok domborodnak ki benne leginkább, amelyek Jézus és a Szentlélek istenségére vonatkoznak és hogy a bűnbocsánat szentségileg történik. A filioque szó I. Miklós pápa idejében lett beleszőve. Nicephorus, 1. Nikephoros-Nicetas, folyó, 1. Neckar. Niceta, 1. Niketas, 3. Nicetas Akominatos, 1. Niketas, 2. Nicholson (ejtsd: nikoisza), mintegy 250 km. hosszú, széles, homokos medrű folyó Queensland ausztráliai gyarmatban, amely DNy. felől jőve, a Karpentaria-öbölbe szakad. A Gregory-ág köti össze az Albert-folyóval. Nicholson-féle areométer: 1. Areométer. Nicholson-kék, 1. Anilinkék-Nicias, görög hadvezér, 1. Nikias. Nick Carter-regények, a ponyvairodalom legrosszabb fajtájú termékei: alantas detektív- és kalandor-regények. Nickel, 1. Nikkel, Niclaes v. Niklaes, 1. Famaisták. Nicodé (ejtsd: nikodé), Jean Louis, német zeneszerző, szül. Jercikben, Posen mellett, 1853 aug. 12. 1878—85-ig a drezdai konzervatórium tanára volt. A Liszt-Wagner irány követője. Művei: Das Meer (szimfónikus óda, 1888), szimfóniás változatok zenekarra, Faschingslieder, Bilder aus dem Süden (suitek), Maria Stuart (szimfóniai költemény), zongora-, cselló-szonáta, dalok. Nicol a. m. Nicol-féle hasáb (1. o.). Nicol., 1. Nic. Nicolai, porosz város, 1. Nikolai. Nicolai Illés, szobrász, a XVII. sz.-ban működött Nagyszebenben. Élete folyásáról kevés pozitív adat maradt, annál több regényes legenda. Eddig nyolc művét ismerjük, így Apaffi György síremlékét (Almakerék 1635), Helfner Györgyét (a segesvári hegyi templomban), Theilesius és Barth Keresztély superintendensét a berethalmi templomban. Neki tulajdonítanak még néhány síremléket a segesvári és nagyszebeni templomban és egy díszítményes emléktáblát a nagyszebeni Nagy-körút 5. sz. házán. V. o. Archaeologiai Értesítő, új folyam, 22. köt. Nicolai, 1. Christopth Friedrich, német könyvkereskedő és író, szül. Berlinben 1733 márc. 18., megh. u. o. 1811 jan. 8. Odera-Frankfurtban könyvkereskedőnek állt, majd visszatért Berlinbe. Első nagyobb műve a Briefe den vorigen Zustand der schönen Wissenschaften betreffend (1755., újra kiadta Ellinger 1894.) volt. Később Mendelssohnnal szerkesztette a Bibliothek der schönen Wissenschaften I-IV. kötetét (1757—60), utóbb Lessing, Mendelssohn és Abbt közreműködésével nagyhatású vállalatát: Briefe die neueste Literatur betreffend (1759—64, 24 köt.), melynek Lessing kritikája adott jelentőséget. Ezt követte az Allgemeine deutsche Bibliothek (1765—92) s a Neue Allg. d. Bibliothek (1793-800). Történeti szempontból figyelemreméltó művei: Beschreibung von Berlin u. Potsdam (1769); különösen pedig a Beschreibung einer Reise durch Deutschland u. die Schweitz (1783—96). Ez útján Pozsonyban is megfordult (v. ö. Heinrich G., N. Fr. hazánkról 1781., Pesti Napló 1878). Regényei: Leben u. Meinungen des Magisters Sebaldus Nothanker (1773—76); Freuden d. jungen Werthers, Leiden u. Freuden Werthers des Mannes (1775) és Leben u. Meinungen Sempronius Gundiberts (1798). Érdekesek önéletrajzi művei: Über meine gelehrte Bildung (1799) s önéletrajza (kiadta M. S. Löwe 1806). Életét megírta Göckingk (Berlin 1820.; Herderrel való levelezését Hoffmann (1887), válogatott műveit J. Minor adta ki (Lessings Jugendfreunde, Kürschners Nationalliteratur, 72. köt.). 2. N., Ottó, német zeneszerző, szül. Königsbergben 1810 jún. 9., megh. Berlinben 1849 máj. 11. Zelter tanítványa volt. 1841 —47-ig a bécsi Hofoper karnagya volt s ő alapította a bécsi filharmóniai hangversenyeket. 1847-ben IV. Frigyes Vilmos hívására Berlinbe ment udvari karnagynak. Operákat írt. Legkiválóbb A windsori víg nők c. vígoperája ; ezt közvetlenül halála előtt mutatták be. V. ö. Mendel, O. N. (1866); Schröder, D. N. Tagebücher nebst biogr.Erganzungen (1892). 3. N., Philipp, német egyházi dalköltő, szül. Mengeringhausenben (Waldeck) 1556 aug. 10., megh. Hamburgban 1608 okt. 26., mint a Szt. Katalin-templom főlelkésze. Egyházi dalai közül nem egy ma is él az ev. egyházban (Wachet auf, ruft uns die Stimme; Wie schön leuchtet der Morgenstern). Nicolaie, francia drámaíró, 1. Clairville. Nicolaier, Artúr, német orvos, szül. Koselben 1862 febr. 4. 1890-ben magántanár, 1894. rendes tanár, 1897. főorvos a göttingeni belgyógyászati klinikán. Bakteriológiai vizsgálatai közben egy bizonyos formáját állapította meg a sebretanusnak . Ebsteinnal együtt kutatta a húgykő keletkezését és megállapította, hogy az oxaminnal való táplálással a húgykőképződést mesterségesen lehet előidézni. 1894-ben ő vezette be az urotropint a terápiába. Nevezetesebb munkái: Über die experimentelle Erzeugung von Harnsteinen(1891); Über Zoonosen und Tetanus (Ebstein—Schwalbe: Handbuch d. prakt. Medizin, 1901); Nicolas (ejtsd: nikolá), Auguste, francia apologéta, szül. Bordeauxban 1867 jan. 6., megh. Versaillesban 1888 jan. 27. Ügyvéd és békebíró volt Bordeauxban, azután kultuszminiszteri osztályfőnök,majd törvényszéki biró PárisbanMűvei: Études philos. sur le Christianisme (4 köt., 1842—45); Du Protestantisme etc. (1852—53); La Vierge Marie (4 köt., 1856—60); Divinité de Jésus-Christ (1864); L'art de eroire (2 köt., 1866—71); L'état sans Dieu (1872). Magyarul megjelent: A kereszténység bölcsészeti tanulmányozása (ford. Majer Károly, Pest 1860—62); A francia forradalom fő elve és ennek eredményei (ford. Erdélyi Ferenc, Nagykanizsa 1873); A hit mestersége (fordította Bernátsky Ferenc, Budapest 1876); Krisztus (ford. gróf Bethlen Emil, u. o. 1888); Nicolaus, 1. Cusanus, 1. Cusa, 2. N. Damascenus, a későbbi peripatetikusok közül való, született Damaszkusban Kr. u. az 1. sz.-ban. Heródes zsidó király udvarában élt, később Rómában Augustus császár alatt, ki nagyon becsülte. Főleg mint Aristoteles műveinek magja- Nicolaus