Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)

N - Nyírpazony - Nyírpilis - Nyírrák - Nyírrothadás - Nyírség - Nyírsid - Nyírsör - Nyírtass - nyírtét - nyírtura - Nyírvasvári - Nyírvíz - Nyírvíz-szabályozó társulat - Nyirvölgy - Nyiry - Nyitány - Nyitódás

Nyírpazony Nyírpazony (azelőtt: Pazony), nagyk. Sza­bolcs vmegye nyírbogdányi j.-ban, (1910) 1837 magyar lak., postaügynökség, telefonhivatal. Nyírpilis (azelőtt: Pilis), kisk. Szabolcs vm. nyírbátori j.-ban, (1910) 1356 magyar lak., u. p. Piricse, u. t. Nyírbátor. Nyírrák, a pata húsos nyírjának és gyakran többi lágy részének idült gyuladása, melyet ré­gebben rákos megbetegedésnek tartottak. Oka az, hogy a folytonosságában megszakadt vagy elrothadt szarunyíron vagy talpon valamely fer­tőző anyag jut a húsos részekhez és az irha­rétegben idült gyuladást okoz, minek következ­tében a papillák túlnőnek és a recés szövetben többé-kevésbbé élénk sarjadzás indul meg. A beteg lovak helyén álló egészségesek megkapják a Ny.-ot, amint ezt bányákban használt lovakon ész­lelték. A beteg sokszor sántít, a szarunyír és néha a szarutalp is részben hiányzik, helyét szürkés­sárga, igen bűzös, kenőcsszerű anyag fedi, mely alatt a tollseprőszerűen megnagyobbodott szemöl­csök láthatók. Szaru a beteg lágy részek felett egyáltalán nem képződik, vagy ha igen, akkor az puha, sárgás színű s az alappal csak lazán függ össze. A Ny. igen makacs és hosszantartó baj s az alkalmazni szokott edző folyadékok és hintő­porok (tejsav, erős kreolinos, szublimátos oldat, sa­létromsavas ólom, szalicilsav, kénsavas réz és vas, pokolkő, formalin), valamint a tüzes vas legtöbb esetben csak keveset használnak. Több ízben aránylag gyors és gyökeres gyógyulásra vezetett a megbetegedett lágy részek kimetszése, kikapa­rása és a patának szakszerű bekötése. Nyírrothadás, a lovak szarunyírjának való­ságos rothadása. Az oka mindenkor az, hogy a nyír barázdáiból a bomló szerves anyagokat nem távolítják el; hajlamosító okul szolgál a szűkült pata, melynek mély, keskeny nyírbarázdái nehe­zen tisztogathatók és nem érintkeznek a talajjal, minek következtében hiányos a természetes me­chanikai tisztogatás. Ha a rothadás következté­ben a szarunyír annyira szétesett, hogy a lágy részek szabadon feküsznek, akkor a ló sántít, a barázdákat szürkés-barna, bűzös, kenőcsszerű anyag tölti ki, a szarunyír cafatok­. A szaru­cafatok és a bomló anyagok eltávolítása, vala­mint a rothadást megakadályozó orvosságok al­kalmazása mindenkor célra vezet. Nyirség, az Alföld kissé emelkedettebb, futó­homokkal fedett része Szabolcs vm.-ben. Az Al­föld eredeti ó-pleisztocén-kori felszínének egy darabja, mint a Duna-Tisza közti hátság vagy a Titeli plató. É.-en a Bodrogköz, Nyugaton a Hortobágy, D.-en az Ér-völgy, K.-en az Ecsedi láp alacsonyabb alluviális felszíne határolja. A homokbuckák észak-déli irányú gerincekben hú­zódnak rajta, köztük sok volt a rossz lefolyású terület, de lecsapolták. A félig kötött buckákat nyíresek lepték el, innen a neve. Jelenleg legna­gyobb része gondos földmívelés alatt van. Gabo­nát, burgonyát, dohányt, szőllőt termesztenek rajta. Bora hajdan savanyú volt (nyíri vinkó), de most új fajokkal jó. Ozul vezérlete alatt a kunok Salamon király idején elpusztították, de a törö­kök hódítása nem pusztította el, azért sok falu van rajta. Főhelye Nyíregyháza. Nyírsid, kisk. Szilágy vmegye zilahi j.-ban, (1910) 582 oláh és magyar lak., vasútállomás táv­íróval, postaügynökség, telefon. Nyírsör, 1. Nyírvíz. Nyírtass (azelőtt: Tass), nagyk. Szabolcs vm. kisvárdai j.-ban, (1910) 2591 magyar lak., posta-és telefonhivatal. Nyírtót (azelőtt: Tét), kisk. Szabolcs vmegye nyírbogdányi j.-ban, (1910) 814 magyar lak., posta­ügynökség, u. t. Apagy. Nyírtura (azelőtt: Tura), kisk. Szabolcs vm. nyírbogdányi j.-ban, (1910) 1209 magyar lak., postaügynökség, telefon. Nyírvasvári, kisk. Szatmár vm. mátészalkai j.-ban, (1910) 1519 magyar lak., postaügynökség, u. t. Nyírbátor. Nyírvíz v. nyírié (növ., aqua betulina), tavasz­kor a vénebb nyírfából megfúrás folytán kiszi­várgó víz ; 2°/0 szőllőcukor van benne, nyírbor, nyírsör lesz belőle, régen orvosságnak is hasz­nálták, ma inkább csak jó ízéért és tavaszi kúrá­ból isszák. Székelyföldön nyírvizics­nek hívják. Nyírvíz-szabályozó társulat, 1879. alakult, s ártere Szabolcs, Szatmár és Hajdú vmegyék te­rületén 52,141 kat. hold, melyet az ármentesítés és a csatornázás művelhető talajjá tett. A nyíri vizek levezetésére a Ny. 44­6 km. hosszú nyilt főcsatornát épített, mely a felső-szabolcsi társulat mentesített árterén át a Tiszába ömlik; a Ny. székhelye Nyíregyháza s kötelékébe 60 község tartozik. Töltéseinek hossza 20 km., beruházása 4.068.000 h. Nyirvölgy, kisk. Zala vm. csáktornyai j.-ban, (1910) 578 horvát lak., u. p. és u. t. Csáktornya. Nyiry István, matematikus és filozófus, szül. Átányon (Heves vm.) 1776 máj. 9., megh. Sáros­patakon 1838 aug. 27. 1798-ban a matematika rendkívüli, 1806. rendes tanára lett Sárospata­kon. Az Akadémia 1831. rendes tagjává válasz­totta. Főbb művei: Prima elementa matheseos intensorum constructa (Kassa 1821); A számve­tés tudományának kezdete (Sárospatak 1822). Azonkívül több filozófiai tartalmú mű: Conspec­tus philosophiae empiricae Lockii, scepticae Hummi, criticae Kanti stb. (Sárospatak 1824); A halál philosophiája (u. o.1823); Nyitány (franc, ouverture), bevezetője egy operának vagy oratóriumnak, kantátának stb. Formáját a XVII. sz. végén a francia Lully és az olasz Alessandro Scarlatti állapítják meg; ez előbbinél két pathetikus tétel közé egy gyors té­tel ékelődik be, a másik mesternél fordítva van: két allegro-tétel közt találunk egy lassút. Azóta persze a Ny. más formákat is öltött. Ouverture szerepel a suite keretében is, mint egy tétel. Azonfelül szokás volt régebben — a XVIII. sz. vége előtt — többtételes szimfonikus műveket, tehát nemcsak egy tételt, ouverture-nek nevezni, írnak zenekari Ny.-okat drámához is és vannak egyenesen a hangverseny­terem számára kom­ponált ú. n. koncert-Ny.-ök, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak nagyobb műhöz, hanem eset­leg egy ünnepi alkalomra készülnek vagy önálló programmjuk van, vagy még ilyent sem adnak. Nyitódás. A sorban a katonák tenyérnyi tér­közre állanak egymás mellett. Ha ezt a térközt, — 605 — Nyitóddá

Next