Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)
P - Perkusszió - Perkussziós erő - Perkussziós gyujtó - Perla - Perlak - Perlaky - Perlasz - Perlegitimáció - Perlekedő tébolyodottság - Perlep - Perlesz - Perletétel - Perlidae - Perlit - Perlmutter - Perlő - Perlusztrálás - Perm
Perkusszió — 340 — Perkusszió (percussio lat.), a. m. megrázkódás; általában valamely robbanó szernek hirtelen történő meggyújtása erős lökés vagy ütés által. — P (orv.), 1. Kopogtatás. Perkussziós erő, az az erő, amivel a lövedék a célt találja. Függ a lövedék súlyától, "végső gyorsaságától, alakjától, a cél ellenálló erejétől és attól a szögtől, amely alatt a lövedék lecsap. Perkussziós gyújtó, a. m. dörzsgyujtó, melynél a gyújtás azáltal történik, hogy egy igen durva reszelőhöz hasonló fémrudacskát rántunk ki a gyujtóanyagból s a dörzsölésnél keletkező hő gyújtja meg a robbanóanyagot. Perla Geoffr. (Allat), az Alrecésszárnyúak (Pseudoneuroptera) egyik neme. Vizek közelében találhatók, mert ragadozó lárváik vízben fejlődnek. Perlak, nagyk. Zala vm. perlaki j.-ban, (1910) 4513 horvát és magyar lak. (Tr. SzHSz.) Perlaky, 1. Dávid, ev. lelkész, szül. Gergelyiben (Veszprém) 1754 júl. 18., megh. 1802 márc. 9. Nemesdömölkön, ahol lelkészkedett. Főbb munkái: Az ó- és újtestamentum példás idegen nevezeteinek magyarázatja (Körösi M. Magyar Concordantiája végén, Győr 1788); Gyermekek s ifjak imádságos és énekeskönyve (Komárom 1793). A dunántúli énekeskönyvben 38 éneke van. 2. P. Mihály, író és szerkesztő, szül. Tatán 1814 jan. 17., megh. Budapesten 1889 okt. 26. Kegyesrendi tanár volt P. László néven, s ekkor írta a legelső magyar középiskolai tankönyveket. A szabadságharcban való részvétele miatt az osztrák hadbíróság 8 évi várfogságra ítélte, de már 1850. kiszabadult és külföldre ment. Zürichben borkereskedéssel tartotta fenn magát s 1857. kilépett a kegyesrendből. 1860-ban hazatért és tisztviselő lett; 1861. egy ideig a Pesti Napló helyettes szerkesztője volt. 1875—1880-ig a Magyar Tisztviselő a lapot szerkesztette. Számos cikket írt fővárosi és kolozsvári lapokba, 1848 előtt szépirodalmi munkákat, továbbá több önálló szőllő- és borgazdasági munkát. Perlasz, nagyk. Torontál vm. nagybecskereki j.-ban, (1910) 4949 szerb, német, horvát és magyar lak. (Tr. SzHSz.) Perlegitimáció, 1. Felperesség. Perlekedő tébolyodottság, 1. Tébolyodottság. Perlep (Prílepy), kisk. Bars vm. aranyosmaróti j.-ban, (1916) 340 szlovák és magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) Perlesz József, zsidó teológus, a modern zsidó tudomány egyik kiváló képviselője, szül. Baján (Bács) 1835 nov. 25., megh. Münchenben 1894 márc. 4. 1871-ben a müncheni zsidó hitközség rabbija. Utóbbi állásában magyar hazájával s annak tudományos köreivel mindvégig élénk összeköttetésben állt. Főbb munkái: Gesch. d. Juden in Posen (1865); David Cohen de Lara's rabbinisches Lexikon Kether Kehuna (1868); Etymologische Studien z. Kunde der hebraischen Sprache und Alterthumskunde (1870); Zur rabbinischen Sprach- und Sagenkunde (1873); Beiträge z. Gesch. d. hebraisch. und aram. Studien (München 1884).Számos nagybecsű nyelvészeti és régészeti cikke különféle tudományos folyóiratokban jelent meg. Perletétel, a polgári perben a felperes nyilatkozata, hogy a pertől eláll, a Pp. a keresettől elállás néven ismeri, az alperes perbebocsátkozása után már csak az alperes beleegyezésével van helye; ily beleegyezés hiányában a felperes elálló nyilatkozata a tárgyalás elmulasztásának tekintendő. Perliczy János Dániel, orvos és természettudós, szül. Késmárkon 1705., megh. a nógrádmegyei Apátfalván 1778. Wittenbergben és Utrechtben tanult, azután városi orvos volt Késmárkon, majd Selmeczbányán, végül Nógrád vm. főorvosa. Egy hazai orvosi egyetem felállítása érdekében emlékiratot adott át Mária Terézia királynőnek, aki 1751. magyar nemességgel tüntette ki. Művei közül nevezetesebbek: Testi békességre vezető útitárs (Buda 1740); Szegények számára való háziorvosságok (1740); Orvosi oktatás a pestis és egyéb mérges nyavalyák ellen való praeservatio-nál (1740). Ezenkívül számos orvosi, fizikai, matematikai, csillagászati értekezést írt. Perlidae (Álkérészek v. Partilegyek, állat), az Álrecésszárnyúak egyik családja. Legismertebb faja a közönséges kétfarkos álkérész (Perla maxima Scop.). Hazánkban e családból a Dictyopteryx, Perla, Isogenus, Chloroperla, Isopteryx, Taeniopteryx és Nemura nemek fajai (összesen 25) élnek. Perlit, 1. Gyöngyke és Edzés, 3. Perlmutter Izsák, festő, szül. Budapesten 1866 jún. 30. Előbb Budapesten tanult Biharinál és Karlovszkynál, aztán Párisban Robert-Fleurynek és Lefebvrenek volt tanítványa. Sok ideig időzött Hollandiában s odavaló tárgyú képeket küldött a Műcsarnokba: Hollandi halász (1898); Ima (1900); Utcarészlet (1902); ezek mind a Szépművészeti Múzeum birtokában vannak. Az utóbbira kis állami aranyérmet kapott s az 1906-ban kiállított Falurészlet reggeli napsütésben c. képére ugyanott nagy állami aranyérmet. Münchenben 1909-ben aranyéremmel tüntették ki Vasárnapi látogatás c. képét. V. ö. Lázár B.: Permutter (Budapest, 1921). Perlő (Prebul), kisk. Krassó-Szörény vm. resiczabányai j.-ban, (1910) 1337 román lak. (Tr. R.) Perlusztrálás (perlustratio, lat.), a. m. átvizsgálás, átkutatás, átolvasás, perlusztrál, átkutat valamit, hogy ítéletet hozhassanak felőle. A Háborúban azt a területet, ahol a csata lejátszódott, a csata befejeződése után a hulláktól, rothadó hulladékoktól, a táborhelyeken visszamaradt szalmacsomóktól, a falukban és városokban, vagy azok közelében lévő trágyadomboktól stb. stb. gondosan meg kell takarítani. A halottakat el kell temetni s a többi felsorolt dolgot is vagy el kell égetni, v. pedig a földbe elásni és vastag földréteggel befödni. Ezt a ténykedést a csatatér P.-ának nevezzük. A P. helyes elvégzését megvizsgálják s a sírok további gondozását a lakosságra bízzák, különösen figyelmükbe ajánlván, hogy a sírhelyek környékét fűvel bevessék és befásítsák. Perm, 1. volt orosz kormányzóság európai és ázsiai Oroszország határán, Vologda, Tobolszk, Orenburg, Ufa és Vjatka közt, 332,061 km 2 területtel, amiből 204,241 esik Európára.19154,083,200 Perm