Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)
P - Petrarca-kódex - Petraria - Petrawalli - Petre - Petrefactum - Petreius - Petrelény - Petrella - Petrence - Petrény - Petres - Petresd - Petresfalva - Petrezselyem - Petrezselyemkámfor - Petrezselyemkel - Petrezselyemszőllő - Petri
Petrarca-kódex — 398 — Epistolae de rebus familiaribus (1326—66.). A másodiké: Rerum senilium liber (1361. elte végéig). A harmadiké: Variae (1335—1373.). A negyediknek Sine titulo a címe; ezekben nem teszi ki a címzettnek címét. Helyenként erős kifakadások vannak bennük a pápai udvar romlottsága ellen. P. levelei egyébként nem közvetlenségükkel ható misszilis levelek, inkább irodalmi művek, a nagy nyilvánosság részére készült értekezések. P. hirét nevét azonban nem latin művei, hanem Laurához a nép nyelvén, vagyis olaszul írt szerelmi dalai örökítették meg. Ezek Canzoniere címen ismeretesek. A vatikáni eredeti kódexnek címe: Francisci Petrarchae laureati poetae Rerum vulgarium fragmenta: 317 szonett, 29 dal, 9 szextina, 7 ballada és 4 madrigál e kódex tartalma ; többnyire szerelmi tárgyúak, de vannak más, pl. politikai vonatkozásúak is. Szerelmi költeményei mind Laura iránt érzett vonzalmát éneklik meg. Azt a nőt, ki két gyermekét: Francescót és a korán elhunyt Giovannit szülte, műveiben sehol sem említi. P. olasz költeményeinek kiadásában a Canzoniere után következik rendszerint a terzinákban írt Trión fi c. allegórikus erkölcsi költemény. E két mű együttesen Rime címen van forgalomban. P. jelentősége mindezek szerint: a rinascimento előkészítése és megalapozása s az olasz költői nyelvnek és verselésnek felülmúlhatatlan tökéletességre való emelése. P. a későbbi olasz irodalomra, de más nemzetek költészetére is nagy hatással volt. A mi irodalmunkban különösen Kisfaludy Sándorra hatott, aki Himfy Szerelmeinek megírásához a reflexiós szerelem példáját tőle tanulta, összes műveinek kiadása: Francisci Petrarchae Florentini Opera(Basilenae 1581). Olasz költeményeinek együttes kritikai kiadása Mesticatól való: Le Rime di Fr. P. (Firenze 1896). P. magyar nyelven megjelent művei: Nagy emlékezetű P. F.-nek a jó és gonosz szerencsének orvoslásáról írott két könyvecskéje, jó és balszerencsék közt forgóknak vigasztalására deákból magyarra fordíttatott László Pál által (Kassa 1720). Az igaz és valóságos böltselkedésnek az emberi elmét arra mérséklő kútfejei, hogy sem a boldogságban el ne enyésszen, sem a nyomorúságban el ne tsüggedjen, fordíttatott egy magyar nemes által (Debreczen 1813); P. összes szerelmi szonettjei, fordította Radó Antal (Budapest 1887). Irodalom. A gazdag P.-irodalomból csak a legfontosabbakat emeljük ki : Geiger Ludwig, P., Leipzig 1874 ; Körting Gustav, P.'s Leben u. Werke, Leipzig 1878 ; Katona Lajos, P., Budapest 1907 ; H. C. Hollway Calthrop, Petrarch his life and times, London 1907 ; Rényi R., P. mint hazafi, tudós és költő, Budapest 1875; u. a., P. és Kisfaludy Sándor, Budapest 1880; De Sade, Mémoires pour la vie de P. P., Amsterdam 1764—67. ; G. Finzi, P., Firenze 1900. Bibliográfiai művek: Catalogo delle op. di F. P. esistenti nella Petrarchesca Rossettiana di Trieste, Triest 1874 . E. Calvi, Bibliográfia analitica Petrarchesca, 1877—1904., Róma 1904. Petrarca-kódex: 1. Kunok. Petrarca (lat.) a. m. hajítólöveg. Petrawalli (növ.), 1. Anamirta, Petre (Petrovo Selo), nagyk. Torontál vm. alibunári.-ban, (1910) 5837 román lak. (Tr. SzHSz.) Petrefactum (lat.), 1. Kövületek. Petreius, Marcus, római hadvezér, Kr. e. 62. a szenátus megbízásából Catilina seregét Pistoriánál megsemmisitette. 54—49. Pompeius hispániai seregének volt egyik vezére, de végül Ilerdánál meghódolt Cézárnak, a thapsusi csata után (46.) pedig öngyilkos lett. Petrelény (Zavoeni), kisk. Bihar vm. vaskohi r.-ban, (1916) 493 román lak. (Tr. R.) Petrella, Enrico, olasz zeneszerző, szül. Palermóban 1813 dec. 1., megh. Genovában 1877 ápr. 7. 1829-ben II diavolo color di rosa c. operájával egyszerre Olaszország legünnepeltebb zeneszerzője lett. 25 operát írt. A legnevezetesebbek: Marco Visconti (1854); La contessa d'Amalfi (1864), V. O. Fr. Guardiane, Die E. P. (1908). Petrence, akkora rakás lekaszált széna, amenynyit, aládugott két rúdon, két ember elvihet, ezért mondják még rudasnak is. Petrény (Petreni), kisk. Hunyad vm. dévai j.-ban, (1910) 599 román lak. (Tr. R.) Petres (Petersdorf), kisk. Besztercze-Naszód vm. jádi j.-ban, (1910) 1165 német, cigány és román lak. (Tr. R.) Petresd, kik. Hunyad vm. marosillyei j.-ban, (1910) 244 román lak. (Tr. R.) Petresfalva (Petrosnifa), kisk. Krassó- Szörény vm. karánsebesi j.-ban, (1910) 1237 román lak. (Tr. R.) Petrezselyem (növ.: Petroselinum Hoffm.), ernyős, egy-kétnyári növény. Levele háromszor szárnyalt, sallangja ékalakú, csaknem fonálalakú; virága fehér v. sárgás, termése tojásdad, kopasz, oldalról lapított, csaknem kétfejű mag. Kevés faja van. A P. sativum Hoffm. (Apium Petroselinum L.) kétnyáreltű, gyökere répaforma húsos, első esztendőben csak ez, meg a fején egy csomó levél képződik. A második évben m. magas szárat hajt, ekkor hozza meg magját. Virága sárgászöld. Vadon Európa D.-i részén, Spanyolországtól Macedóniáig, s Algírban és a Libanonon terem, a zellerrel együtt már a régiek fűszere és orvossága volt. Ma mindenfelé használatos konyhai növény. Legjobban televényes homokföldben terem, kora tavasszal sorokba vetik arasznyi távolságra, utóbb ritkítják, gyomlálják, megkapálják. Metélésre és sültek díszítésére a bodor P.-t (P. crispum Mill.) használják. Gyökere, füve, valamint a magva sajátságos édeses fűszeres ízű, a vizelet kiválasztását elősegíti. Friss füve oszlató és fájdalomcsillapító. Termésének éteres olaja (0'8—3'2%) nagyon könnyen oxidálódik, magvában apról van, színtelen, erős szagú és csípős ízű, vízben nem oldható kövér olaj. Régebben gyógyszernek használták (Fructus Petroselini). Petrezselyemkámfor, 1. Apról. Petrezselyemkel (növ.), a Brassica Selenisia L., 1. Bodorkel. Petrezselyemszőllő, a gyöngyszőllők (Chasselas) közé tartozik (Chasselas diotat), melynek fő jellegét mélyen hasogatott, a petrezselyemre emlékeztető levelei alkotják. Van fehér és kék P. Petri, 1. Elek, ref. püspök szül. Maros-Vásárhelyt 1852 nov. 20., megh. Budapesten 1921 Petri