Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)
P - Petrikeresztúr - Petrilla - Petrilova - Pétrinal - Petrinja - Petrinjci - Petrinusok - Pétrissage - Petrivente - Petro-Alexandrovszk - Petrobruziánusok - Petrócz - Petrodava - Petrogale - Petrogalli - Petrogenetika - Petrogenetikai beszűrődés - Petrograd - Petrográfia - Petroklasztit - Petrokov - Petroléter - Petroleum
Petrikeresztúr 400 — Petroleum Petrikeresztúr, kisk. Zala vm. novai j.-ban, (1920) 462 magyar lak. Petrilla, kisk. Hányad vm. petrozsényi j.-ban. (1916) 9271 román, magyar, német, szlovák, szlovén, cseh-morva és lengyel lak.; nagy kőszén- és barnaszénbányákkal (Lónya telep,Deákbánya stb.), frírészárúgyárral és malmokkal. (Tr. R.) Petrilova, kisk. Krassó-Szörény vmegye jámi j.-ban, (1910) 877 román lak. (Tr. R.) Pétrinai (tulajdonképen poitrinal. franc.), karabélyszerü fegyvere a XVI. századbeli lovasságnak. Nehézségénél fogva lövéskor a mellvashoz (postrinal) támasztották s innen kapta a nevét. Petrinja, önálló hatósági város Zágráb vármegyében, a hasonnevű patak és a Kulpa mellett, csinos hegyes vidéken; a P.-i járás széke, van törvényszéke, kir. járásbírósága, alreáliskolája és tanítóképző intézete. Selyemipara, kereskedelme, vásárai élénkek. Lakóinak száma (1910) 5486 (főleg horvát és szerb lakott házainak száma 823. Határa 4048 ha. P. régi város, 1240. Kálmán herceg, IV. Béla testvére többféle szabadalommal látta el, melyeket 1242. IV. Béla, 1271. V.István és 1274. IV. László megerősített. A XVI. sz. második felében P. a törökök kezébe esett, kiknek tulajdonában 1594-ig maradt. Hasszán pasa bosnyák vezér 1590 körül erős várat építtetett itt, melyből a környéket fenyegette. 1596-ban 30,000 török Ahmet vezérlete alatt ostromolta a várat, de csekély őrsége (350 fő) visszaverte támadásait, Draskovics Iván bán pedig elűzte a török sereget. P. a Határőrvidék egy kerületének székhelye volt, mely az I. és II. báni ezredet foglalta magában. (Tr. SzHSz.) Petrinjei, adók. Zágráb vm. petrinjai r.-ban, (1910) 404 szerb lak. (Tr. SzHSz.) Petrinusok, Szt. Péter, a kat. egyház első feje után, a kat. világi papok neve, megkülönböztetésül a szerzetes papoktól. Pétrissage (franc., ejtsd: petrisszázs), a maszszázsnak az az alakja, amelyet gyúró mozgásokkal végeznek. Petrivente, kisk. Zala vm. letenyei j.-ban, (1920) 621 magyar és német lak. Petro-Alexandrovszk, orosz erősség, 1. Amu-Darja. Petrobruziánusok, 1. Bruys. Petrócz (Petrovce), kisk. Zemplén vm. nagymihályi j.-ban, (1910) 653 szlovák és magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) Petrodava, város, 1. Piatra. Petrogale (állat), 1. Kenguru-félék. Petrogalli Artúr, természetrajzi író, szül. Fehérkőn (Zólyom) 1850 jan. 5., megh. Trencsénben 1894 febr. 14. Beszterczebányán, Aradon és Trencsénben volt tanár. Számos értekezést írt az aradi Kölcsey-egyesület és a trencsénvármegyei természettudományi társulat évkönyveibe a Maros-völgy, a Szitnya, Körmöczbánya és Trencsén környékéről. Petrogenetika (gör.) a. m. kőzetképződéstan. Petrogenetikai beszürődés, 1. Beszürödés. Petrograd. 1914 augusztus havában, röviddel a világháború kitörése után, II. Miklós orosz cár elrendelte, hogy Oroszország fővárosának, Szent-Pétervárnak (oroszul: Sanktpeterburg) hivatalos neve ezentúl P. legyen. Petrográfia (gör.) a. m. kőzettan. Petroklasztit, biztonsági robbanószer, mely salétromsavas ammóniát, káliumbikromátot, ként és kőszénkátrányt tartalmaz. Petrokov, város, 1. Piotrkov. Petroléter, 1. Benzin. Petroleum (kőolaj, nafta , geol.). Világosabb, v. sötétebb zöldesbarna, fluoreszkáló, többé-kevésbbé sűrű, aromás illatú folyadék, mely különböző szénhidrogénvegyületek keverékéből áll, köztük gázalakúakból is (1. Földgáz). Fölmelegíttetvén, a könnyebben illő alkatrészek elpárolognak, míg végre sűrű kátrány és aszfalt marad hátra. A P. főleg likacsos szerkezetű, üledékes kőzetekben fordul elő, amilyenek a homokkövek, konglomerátumok, mészkövek és márgák. Nagyobb mennyiségben a homokkövek tartalmazzák a P.-ot, ellenben a márgák, vagy némely agyagpala csak bitumenesen vannak P.-mal impregnálva. A P.-előfordulások kora nagyon változó , míg pl. az amerikai (pennsylvaniai és kanadai) paleozoosszedimentumokhoz van kötve, addig a galíciai kréta-és harmadkori. Valamely homokkőtelepben a P. megmaradhatását a fölötte és alatta fellépő impommreábilis határrétegek szabják meg, azonfelül pedig leginkább a gyűrődés szorítja a P.-t bizonyos helyekre. Egy-egy antiklinális és a mellette lévő színklinálisokban ugyanis a víz, P. és gáz fajsúlyaik szerint helyezkednek el oly értelemben, hogy a legnehezebb (S 1) víz a szinklinális teknőjét, a P. (S.O 9) az antiklinális szárnyait, ellenben a gáz az utóbbinak csúcsrégióját foglalja el. Repedések és vetődések utat nyitnak a P. számára, úgy hogy az más horizontok homokkőrétegeibe is átszivárog, vagyis másodlagos helyre átvándorol (migráció). A P.-t artézi fúrással fakasztják és a fúrópont kikeresésénél arra kell törekedni, hogy a fúró lehetőleg az antiklinális szárnyát érje el, mivel az antiklinális csúcsát érintő fúrólyuk túlnyomó részben csak gázt, ellenben a teknőbe jutott fúrás vizet fog eredményezni. A legdúsabb P.-területek Észak-Amerikában és Oroszországban vannak Észak-Amerikában Pennsylvania volt 1860 óta az első P.-terület, melynek azonban azóta sok forrása gázforrássá alakult át; továbbá New York, Ontario, Kanadában a Szent Lőrinc-folyó alsó szakaszának vidéke; ezek mind paleozooskoriak. Ny.-en Kalifornia és Texas. Közép- és Dél-Amerikában, Kuba-szigetén sokaszfalt található, Trinidad pedig a Pitch Lake aszfaltjó előfordulásáról, híres; Észak-Peruban (Mancora) is van P. stb. Ázsiában Japán, Kina és a Szahhalin-sziget gyengébb P.-területekkel szerepelnek, ellenben fontosabbak Birma, Perzsia, továbbá Szumátra, Jáva és Borneo gazdag P.-mezőiknél fogva. A legismertebb előfordulás azonban a Kaukázus környéke, ahol több ponton tör elő a P. Leggazdagabb Baku szomszédsága a Kaspi-régió Apseron-félszigetén. Ez utóbbi helyeken oligocén rétegekből fakad a földiolaj 60 m. v. esetleg több száz m.-es kutakból. 1883-ban egyedül csak a bakui Druzsba-forrás 8 millió kgr. olajat adott. Európában végre sok