Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)
R - R, r - R - R. A. - Ra - Rá - Raab - Raáb - Raabe
R, r, a magyar ábécének 27. betűje; görög alakja P, p mint számjelölő = 100, a latinban R = 80, R = 80,000. R a. m. Réannin hőmérője. R a. m. rectus vagyis derékszög (90°), a mennyiségtanban 2R a. m. 180°. R. római kéziratokban, pénteken : Roma, Romanus, regia, regnum, rex stb. R (zsebórákon) a. m. retarder (franc.), késleltetni, lassítani ; ellentéte A (avancer), siettetni. R leveleken: recommandée (franc.) a. m. ajánlott, ajánlva. R (hang), rezgő zönge-mássalhangzó, mely a magyar kiejtésben a nyelv hegyének rezgésével jö létre (a francia s német kiejtésben olyan r is van, melyet hátul képeznek s melynek kiejtésekor az u. n. ínycsap is rezeg; ismét más r van az angolban stb.). L. Hangok. R. A. Angliában a. m. Royal Academy. Ra, a rádium, kémiai jele. Rá, az egyiptomiak napistene, akinek a karvalyt szentelték és akit mindig karvalyfejjel ábrázolták, fején az Ureus-kígyóval díszített napkoronggal. R. az egyiptomiak legnagyobb istene ; «ő a láthatatlan isten, a titokzatos szellem, akinek alakját nem látta senki, kinek lényét nem ismeri senki, ő a szerzője az egész alkotásnak)). Raab, 1. Franz Anton, lovag, osztrák nemzetgazda, szül. St. Leonhardban (Karinthia) 1722 dec. 21., megh. Bécsben 1788 ápr. 20. Rövid ügyvédi gyakorlat után Triesztbe nevezték ki intendaturai tanácsosnak. Utóbb a csehországi császári uradalmak igazgatójává neveztetvén ki, a róla elnevezett rendszer megalapítója lett,amenynyiben ez uradalmakon kis parasztbirtokokat szervezett, s ezáltal lényeges kezdeményező lépést tett a robot eltörlése és a parasztbirtok felszabadítása irányában. Műve: Unterricht über die Verwandlung der k. k. böhmischen Domänen in Bauergüter (Wien 1877). 2. R., Johann Leonhard, német rézmetsző, szül. Schwaningenben 1825 márc. 29., megh. Münchenben 1899 ápr. 2. Nürnbergben és Münchenben tanult és 1869—95. a müncheni müv. akadémián a rézmetszés tanára volt. Régi és új mesterek festményei után készített metszeteket, 1882—87-ig pedig 50 rézkarcot a müncheni régi Pinakothékában levő kiváló festmények után. Leánya, R. Doris (szül. 1851), szintén jeles rézmetsző. Raáb Ervin, festő és grafikus, szül. Zólyomban 1874 júl. 1. Katona volt, de mint főhadnagy elhagyta ezt a pályát s Münchenben Azbe és Knirr iskolájában tanult festeni. Párisi és olaszországi tanulmányok után főképp grafikai lapokkal, pasztell- és akvarell-képekkel szerepelt kiállításainkon. 1912-ben Téli nap c. pasztelljére megkapta az állami pasztelldíjat, 1913. egy akvarell-sorozatára az állami akvarell-díjat Budapesten. Téli napsütés c. olajfestményét az állam vette meg. Raabe, J. Hedwig,német színésznő,szül. Magdeburgban 1844 dec. 3., megh. Berlinben 1905 ápr. 21. Tizennégy éves korában lépett föl először Hamburgban. 1864—68 között a szentpétervári német színház tagja volt, honnan gyakran járt vendégszerepelni Németországba. 1868-ban viszszatért hazájába. Férjhez ment Niemann Albert énekeshez, azonban elvált tőle. Többször vendégszerepelt Budapesten is. Játékát természetesség, élénkség és jókedv jellemezte ; fiatal éveiben kivált a naiva, később a fiatal hősnői szerepekben jeleskedett. Főbb szerepei: Marianne (Nővérek), Franciska (Barnhelmi Minna), Cyprienne (Váljunk el!) stb. 2. R., Wilhelm (álneve Jacob Corvinus), német regényíró, szül. Eschershausenban (Braunschweig) 1831 szept. 8., megh. Braunschweigban 1910 nov. 15. Előbb könyvkereskedő volt, majd 1853. Berlinben filozófiát és történelmet tanult s 1857 után csak az irodalomnak élt. Ez évben tünt fel legnagyobb hatást ért művével, Die Chronik der Sperlinggasse-val. A kisemberek életének volt kitűnő rajzolója s működése első idejében Jean Paul és Dickens hatását tükrözi: Die Leute aus dem Walde (Braunschweig 1863). Trilógiájával : Der Hungerpastor (Berlin 1864), Abu (Stuttgart 1867), Der Schüdderump (Braunschweig 1870) s különösen ennek második két részével azonban már inkább a peszszimizmus felé hajlik, míg lírájában Heinet követi. Főbb művei még: Die Kinder von Finkerode (Berlin 1859); Der heilige Born (Wien 1861); Unsers Herrgotts Kanzlei (Braunschweig 1862); Christoph Pechlin (Leipzig 1873); Horacker (Berlin 1876); Winniger (Berlin 1879); Alte Nester (Braunschweig 1880); Das Horn von Wanza (Braunschweig 1881); Das Odfeld (Braunschweig 1888); Grutmanns Reisen (Berlin 1892); Die Akten des Vogelsanges (Berlin 1896); Hastenbeck (Berlin1889); gyűjteményes kiadások; Gesammelte Erzählungen (4 köt., Berlin 1896—1900); Schriften (3 köt., Berlin 1913); Sämtliche Werke (18 köt., Berlin 1913—1916); W. O.P. Gerber, R. (Leipzig 1897); A. Otto, R. (Minden 1899); W. Brandes, R. (Wol-