Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)

P - Pakrac - Pakračka Klisa - Pakračka Poljana - Pakrački Batinjani - Pakrácz - Pakrani - Paks - Paktátumok - Paktólosz - Paktum - Pa-kua - Paku-kidang - Pa-kvo - Pal - Pál

Pakrac — 92 — szept.. 29-én ütközet volt itt Jellachich horvát bán hada és a Móga tábornok vezérlete alatt álló magyar sereg közt. A csata emlékére obeliszket állítottak fel. Pakrac, község, 1. Pakrácz. Pakracka Klisa, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-ban, (1916) 269 magyar és szerb lak. (Tr. SzHSz.) Pakracka Poljana, adó- és pk. Pozsega vm. pakráczi j.-ban, (1910) 888 cseh, horvát és tót lak. (Tr. SzHSz.) Pakracki Batinjani, adók. Pozsega vm. pak­ráczi j.-ban, (1916) 364 szerb és horvát lak. (Tr. SzHSz.) Pakrácz (Pakrac), politikai község Pozsega vm. P.-i j.-ban, (1910) 3254 horvát-szerb, magyar, német és cseh lak. Görög keleti püspök szék­helye. A község közepén vannak P. régi várá­nak romjai, melyet 1537 körül Zrínyi Miklós bírt. Utóbb a törökök kezébe került, kik másfél száza­dig birták. Közelében van Tyipik fürdő (1.­0.). (Tr. SzHSz.) Pakrani, adók. Pozsega vm. daruvári j.-ban, (1910) 681 szerb, cseh és horvát lak. (Tr. SzHSz.) Paks, nagyk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ban, a Duna mellett, (1920) 11,337 túlnyomóan magyar lak., a járás széke, járásbírósággal, kir. közjegy­­zőséggel, adóhivatallal, vasúti és gőzhajóállo­mással, posta- és táviróhivatallal és telefonállo­mással. P. a római Lussunium, a középkorban Pákos, a Paksy-, majd a Daróczy-család birtoka. Itt találkozott Széchényi Pál kalocsai érsek II. Rákóczi Ferenccel békealkudozások céljából, de eredmény nélkül. A város fölött állott Bottyán vára (Imsos). A Duna mélyében római castrum maradványai vannak. Paktátumok: 1. Pontozatok: Paktólosz, az ókori Lidia folyója (ma Szarabat), mely a Tmolosz hegyén fakadt és Szardesz mel­lett elfolyva, a Hermoszba ömlött. Valamikor aranyat mostak iszapjából, s innen eredt Kroisos gazdagsága. Paktum (lat.pactum) a. m. egyezmény, szerző­dés (l. Pactum); ezen a néven ismeretes az a béke­megállapodás, mely az 1898—99-iki téli képviselő­házi obstrukció idejében egyfelől Széll Kálmán, másfelől az ad hoc szövetkezett ellenzék (nemzeti párt, függetlenségi és 48-as párt és néppárt) közt 1899 febr. 23. létrejött. A P. véget vetett a Bánffy-kormány ellen folytatott hosszas obstruk­ciónak és biztosította a legszükségesebb költség­vetési, újoncozási, pénzügyi és kiegyezési törvé­nyek letárgyalását, a képviselőválasztási válasz­tások feletti kúriai bíráskodási törvény megal­kotásával együtt. Ezenkívül a P. a házszabályok értelmezésével is foglalkozott. Pa-kua: Ősrégi misztikus szimbolikus képletek, melyek a kínaiaknál a világot irányító törvény­szerűségekben uralkodó dualizmus, a férfi (yang) és női (yin) elv kifejezésére szolgálnak. Minden, ami jó és nagy, az előbbihez, ami ennek ellentéte, az utóbbihoz tartozik. A nyolc tagból álló soro­zat egyenes és kettéosztott vonalak hármas kom­binációiból áll: Az egyenes vonalak a férfi, a kettéosztott vona­lak a női elv kifejezésére szolgálnak. A P. soro­zat a keletázsiai díszítő művészet legkedveltebb motívumai közé tartozik. Iparművészeti tárgya­kon számtalanszor fordul elő. Paku-kidang, 1. Haraszt-szőr. Pa-kvo (növ.), 1. Ginkgo, Pál, Nagy- és Kis-P., két hegycsúcs a Karni Alpokban, az olasz határon, amelyek birtokáért, mint erős hadállásért, az olasz és osztrák-magyar csapatok közt 1915 júniustól fogva nagy harcok folytak. 1915 szeptemberben az olaszok elfoglal­ták, október végén el kellett hagyniuk, majd újra birtokukba vették. Az 1917 októberi osztrák-ma­gyar-német diadalmas offenzíva első eredményei közé tartozott a P. elfoglalása. Pálfil()osío£(előbbi nevén Saul), szül. Tarzasban, Kilikia fővárosában, előkelő farizeus szülőktől a Benjámin-törzsből, kiktől a római polgárság jogát is örökölte. Szülővárosában a görög irodalomban s tudományokban szerzett nagy jártasságot, azu­tán Jeruzsálemben Gamáliel törvény tudósnak lett tanítványa. Zsidó szokás szerint egyúttal mester­séget is tanult — sátorkészítő lett — melylyel apostolkodása idején is foglalkozott. Mint fanati­kus farizeus gyűlölte és üldözte a kereszténysé­get. A főpaptól engedélyt kapott, hogy Damasz­kusba mehessen s az oda menekült kereszténye­ket foglyokul visszahozhassa. Ez útján azonban — a szentírás elbeszélése szerint — Damaszkus közelében megjelent neki fényözönben az Üdvö­zítő, mire Saul földre esett s a szavakat hal­lotta : Saul, Saul, miért üldözöl engem ? Mire ő felesé: Ki vagy Uram és mit cselekedjem ? Én vagyok Jézus — volt a válasz — akit te üldözöl, menj a városba s ott megtudod, mit kell cseleked­ned. Amint fölkelt, habár szemei nyitva voltak, még sem látott. Útitársai bevezették Damasz­kusba, hol három napig folyvást imádkozott, szi­gorú böjt mellett. A városban lakó Ananiás ta­nítvány reá teve kezeit, mire P. visszanyerte lá­tását, megkeresztelkedett s Krisztust hirdette a zsinagógában. Megtérésének ideje körülbelül a 37—38. évre esik. (Ennek ünnepe Pál fordulása. címen jan. 25.). Kis idő múlva Arábiába vonult, hol csendes magányban elkészült magasztos hi­vatalára. Nemsokára visszatért Damaszkusba, s miután innen Aretás király üldözése elől mene­külni kényszerült, megtérése harmadik évében Jeruzsálembe ment, hogy Péternek, mint az apos­tolok fejének, hódolatát bemutassa s vele érte­kezzék. Az apostolok Barnabás ajánlatára szíve­sen fogadták, de a zsidók élete ellen törtek, azért 15 napi időzés után előbb Cezareába, majd Tartusba távozott. Innen hozta el őt Antiokiába Barnabás, kit az apostolok az antiokiai keresztények veze­tésével bíztak meg. Antiokiában Pál egy éven át oly eredménnyel hirdette az evangéliumot, hogy az ottani hitközség Jeruzsálem után a keresz­ténység második törzshelyévé lett, ahol a galileai és názáreti elnevezés helyett először nevezték Jé­zus követőit keresztényeknek. Innen Barnabással Jeruzsálembe ment, majd visszatért Antiokiába, honnan, ugyancsak Barnabással, első nagyobb apostoli útjára kelt (Kr. u. 45—48). Bejárván Cip­rus szigetét, ahol Sergius Paulus prokonzul meg­térésének emlékére vette fel a Pál nevet, Pamüliát, Pszidiát, Likaoniát, visszatért Antiokiába. Részt­ Pál

Next