Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)
P - Pakrac - Pakračka Klisa - Pakračka Poljana - Pakrački Batinjani - Pakrácz - Pakrani - Paks - Paktátumok - Paktólosz - Paktum - Pa-kua - Paku-kidang - Pa-kvo - Pal - Pál
Pakrac — 92 — szept.. 29-én ütközet volt itt Jellachich horvát bán hada és a Móga tábornok vezérlete alatt álló magyar sereg közt. A csata emlékére obeliszket állítottak fel. Pakrac, község, 1. Pakrácz. Pakracka Klisa, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-ban, (1916) 269 magyar és szerb lak. (Tr. SzHSz.) Pakracka Poljana, adó- és pk. Pozsega vm. pakráczi j.-ban, (1910) 888 cseh, horvát és tót lak. (Tr. SzHSz.) Pakracki Batinjani, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-ban, (1916) 364 szerb és horvát lak. (Tr. SzHSz.) Pakrácz (Pakrac), politikai község Pozsega vm. P.-i j.-ban, (1910) 3254 horvát-szerb, magyar, német és cseh lak. Görög keleti püspök székhelye. A község közepén vannak P. régi várának romjai, melyet 1537 körül Zrínyi Miklós bírt. Utóbb a törökök kezébe került, kik másfél századig birták. Közelében van Tyipik fürdő (1.0.). (Tr. SzHSz.) Pakrani, adók. Pozsega vm. daruvári j.-ban, (1910) 681 szerb, cseh és horvát lak. (Tr. SzHSz.) Paks, nagyk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ban, a Duna mellett, (1920) 11,337 túlnyomóan magyar lak., a járás széke, járásbírósággal, kir. közjegyzőséggel, adóhivatallal, vasúti és gőzhajóállomással, posta- és táviróhivatallal és telefonállomással. P. a római Lussunium, a középkorban Pákos, a Paksy-, majd a Daróczy-család birtoka. Itt találkozott Széchényi Pál kalocsai érsek II. Rákóczi Ferenccel békealkudozások céljából, de eredmény nélkül. A város fölött állott Bottyán vára (Imsos). A Duna mélyében római castrum maradványai vannak. Paktátumok: 1. Pontozatok: Paktólosz, az ókori Lidia folyója (ma Szarabat), mely a Tmolosz hegyén fakadt és Szardesz mellett elfolyva, a Hermoszba ömlött. Valamikor aranyat mostak iszapjából, s innen eredt Kroisos gazdagsága. Paktum (lat.pactum) a. m. egyezmény, szerződés (l. Pactum); ezen a néven ismeretes az a békemegállapodás, mely az 1898—99-iki téli képviselőházi obstrukció idejében egyfelől Széll Kálmán, másfelől az ad hoc szövetkezett ellenzék (nemzeti párt, függetlenségi és 48-as párt és néppárt) közt 1899 febr. 23. létrejött. A P. véget vetett a Bánffy-kormány ellen folytatott hosszas obstrukciónak és biztosította a legszükségesebb költségvetési, újoncozási, pénzügyi és kiegyezési törvények letárgyalását, a képviselőválasztási választások feletti kúriai bíráskodási törvény megalkotásával együtt. Ezenkívül a P. a házszabályok értelmezésével is foglalkozott. Pa-kua: Ősrégi misztikus szimbolikus képletek, melyek a kínaiaknál a világot irányító törvényszerűségekben uralkodó dualizmus, a férfi (yang) és női (yin) elv kifejezésére szolgálnak. Minden, ami jó és nagy, az előbbihez, ami ennek ellentéte, az utóbbihoz tartozik. A nyolc tagból álló sorozat egyenes és kettéosztott vonalak hármas kombinációiból áll: Az egyenes vonalak a férfi, a kettéosztott vonalak a női elv kifejezésére szolgálnak. A P. sorozat a keletázsiai díszítő művészet legkedveltebb motívumai közé tartozik. Iparművészeti tárgyakon számtalanszor fordul elő. Paku-kidang, 1. Haraszt-szőr. Pa-kvo (növ.), 1. Ginkgo, Pál, Nagy- és Kis-P., két hegycsúcs a Karni Alpokban, az olasz határon, amelyek birtokáért, mint erős hadállásért, az olasz és osztrák-magyar csapatok közt 1915 júniustól fogva nagy harcok folytak. 1915 szeptemberben az olaszok elfoglalták, október végén el kellett hagyniuk, majd újra birtokukba vették. Az 1917 októberi osztrák-magyar-német diadalmas offenzíva első eredményei közé tartozott a P. elfoglalása. Pálfil()osío£(előbbi nevén Saul), szül. Tarzasban, Kilikia fővárosában, előkelő farizeus szülőktől a Benjámin-törzsből, kiktől a római polgárság jogát is örökölte. Szülővárosában a görög irodalomban s tudományokban szerzett nagy jártasságot, azután Jeruzsálemben Gamáliel törvény tudósnak lett tanítványa. Zsidó szokás szerint egyúttal mesterséget is tanult — sátorkészítő lett — melylyel apostolkodása idején is foglalkozott. Mint fanatikus farizeus gyűlölte és üldözte a kereszténységet. A főpaptól engedélyt kapott, hogy Damaszkusba mehessen s az oda menekült keresztényeket foglyokul visszahozhassa. Ez útján azonban — a szentírás elbeszélése szerint — Damaszkus közelében megjelent neki fényözönben az Üdvözítő, mire Saul földre esett s a szavakat hallotta : Saul, Saul, miért üldözöl engem ? Mire ő felesé: Ki vagy Uram és mit cselekedjem ? Én vagyok Jézus — volt a válasz — akit te üldözöl, menj a városba s ott megtudod, mit kell cselekedned. Amint fölkelt, habár szemei nyitva voltak, még sem látott. Útitársai bevezették Damaszkusba, hol három napig folyvást imádkozott, szigorú böjt mellett. A városban lakó Ananiás tanítvány reá teve kezeit, mire P. visszanyerte látását, megkeresztelkedett s Krisztust hirdette a zsinagógában. Megtérésének ideje körülbelül a 37—38. évre esik. (Ennek ünnepe Pál fordulása. címen jan. 25.). Kis idő múlva Arábiába vonult, hol csendes magányban elkészült magasztos hivatalára. Nemsokára visszatért Damaszkusba, s miután innen Aretás király üldözése elől menekülni kényszerült, megtérése harmadik évében Jeruzsálembe ment, hogy Péternek, mint az apostolok fejének, hódolatát bemutassa s vele értekezzék. Az apostolok Barnabás ajánlatára szívesen fogadták, de a zsidók élete ellen törtek, azért 15 napi időzés után előbb Cezareába, majd Tartusba távozott. Innen hozta el őt Antiokiába Barnabás, kit az apostolok az antiokiai keresztények vezetésével bíztak meg. Antiokiában Pál egy éven át oly eredménnyel hirdette az evangéliumot, hogy az ottani hitközség Jeruzsálem után a kereszténység második törzshelyévé lett, ahol a galileai és názáreti elnevezés helyett először nevezték Jézus követőit keresztényeknek. Innen Barnabással Jeruzsálembe ment, majd visszatért Antiokiába, honnan, ugyancsak Barnabással, első nagyobb apostoli útjára kelt (Kr. u. 45—48). Bejárván Ciprus szigetét, ahol Sergius Paulus prokonzul megtérésének emlékére vette fel a Pál nevet, Pamüliát, Pszidiát, Likaoniát, visszatért Antiokiába. Részt Pál