Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)

P - Pak-hoi - Pakilincs - Pakington - Pakk - Pakkolás - Paklenica - Paklifa - Páklya - Pakod - Pako-láma - Pakoros - Pakots - Pákozd

Pak-hoi — 91 -­ «magyar társaság»-ból hozott irodalmi hajlamait egypár humoros rajzának kedvező fogadása any­nyira fokozta, hogy életét egészen az irodalom­nak szentelte. Mint a Pesti Hírlap munkatársa, eleinte névtelenül, (az Életképekbe Kaján Ábel név alatt,) humoros tárcaszerű dolgozatokat írt, melyek élénk szellemükkel, mély emberszeretet­tel mérsékelt szatírájukkal, erős közvetlensé­gükkel csakhamar meghódították a közönséget. Mint az angol humoristák tanítványa, a min­dennapi élet felé fordult s a közönséges embe­rek jellemző, feltűnő vonásait formálta kitűnő életképekké. Legértékesebb alkotásai ú. n. hu­moros vázlatai (köztük Egy fiatal óriás, a kora­beli dagályos elbeszélések szatírája s a franciára is lefordított Egy nap egy instruktor életéből), melyek magasan az efem­er újságcikkek fölé emelkedve, irodalmi értékűek. 1847-ben elbetege­sedve, írói ereje már gyöngült s innen kezdve pá­lyája második felében mint szerkesztő fejtett ki nagysikerű munkásságot. Vállalatai közül legne­vezetesebbek az Újabbkori Ismeretek Tára (1851 —1855), melybe igen sok cikket üt s a máig vi­rágzó Vasárnapi Újság, melyet 1854. azért ala­pított, hogy mint családi lap a régi, lassanként fogyó művelt olvasókat összeforrassza a nép ke­beléből kiváló új, műveltségre törekvő közön­séggel, valamint a Politikai Újdonságok, az utóbbi társlapja, a politikai ismeretek népszerű­sítésére. Ekkor már keveset írt, de annál gondo­sabban szerkesztett: a cikkek mind átmentek az ő javító, simító kezén. Két lapját valóban a leg­nemesebb értelemben vett népszerű közlönnyé emelte, kellemes, világos, könnyed, de éppen nem fölületes olvasmányokat nyújtva bennük s kö­zönsége ismereteit és ízlését tartalomban és for­mában egyaránt fejlesztve. Érdemeiért az Aka­démia (1864) és a Kisfaludy-Társaság (1865) tag­jukká választották, az utóbbi 1870. ki is adta humoros elbeszéléseit és rajzait P.A. humoros élet­képei cím alatt. V. ö. Gyulai, Emlékbeszédek. 2. P. Mihály, P. 1. atyja, ev. lelkész, szül. Dobsinán (Gömör) 1795 okt. 18., megh. u. o. 1858 dec. 27. Tanulmányai végeztével egy ideig neukematteni (Felső-Ausztria), majd 1822. rozs­nyói, 1834. iglói lelkész, 1842. a XIII városi esperesség alesperese, 1847. főesperese, 1848. pedig a tiszai ev. egyházkerület szuperintendense lett. A szabadságharc végével bujdosnia kellett egy ideig. Hivatalától felfüggesztették s 1852 febr. 2. elfogták, Kassára vitték és a forrada­lomban való részvétele miatt mint felségsértőt kötél általi halálra ítélték, mely ítéletet kegye­lem útján négy évi várfogságra változtatták át. 1854-ben büntetésének hátralevő részét elen­gedték, de eddigi egyházában lelkészi hivatalát tovább nem viselhette. 1855-ben Rimaszombat­ban, 1857. Dobsinán választották meg lelkész­nek. Munkái: Worte der Ermunterung (Rosenau 1820) , számos egyházi és hazafias ünnepi be­széd. V. ö. Rörk József: Az ev. Tisza-kerület püspökei (Kassa 1888). Pak-hoi (Pei-Hai), város Kuang-tung D.-kí­nai tartományban, a Tonking-öböl É.-i partján, (i9n­) 20,000 lak. Szerződéses idegenforgalmi ki­kötő. A bevitel fő cikkei: ópium, pamutfonalak és kelmék, gyapjúáruk, petróleum, tű és gyufa, a kivitelé: ánis, olaj, bőr, indigó és cukor. Pakilincs (növ.), 1. Bifora. Pakington, John Sommerset, 1. Hampton. Pakk (pack) a. m. csomag, mint mértékegy­séget: 1. Pack. Pakkolás (orv.), 1. Bepakkolás. Paklenica, adók. Pozsega vm. novskai j.-ban, (1910) 653 szerb lak. (Tr. SzHSz.) Paklija, így hívják az ácsmunkában azokat a dirib-darab fákat, deszkákat, melyeket a szaruza­tok megtoldására vagy egyenes szerkezetet borító hajlított formák kibélelésére stb. használnak. Helytelenül használják a P.-t (magyarul: bábokat) a téglafalakba verendő szögek, kampók részére vésett lyukak kiékelésére, mert azok az összeszára­dás alkalmával meglazulnak. Célszerűbb a szögek begipszelése. Az ácstokok megtakarítása céljából a díszkeretek felerősítéséhez is használják. Páklya (növ.), 1. lypsia. Pakod, kisk. Zala vm. zalaszentgróti j.-ban, (1920) 1319 magyar lak. Pako-láma v. paka, 1. Láma-Pakoros, több párthus királynak a neve: 1. P., Orodes fia, Kr. e. 40. elfoglalta Kisázsiának az Euphratestől Ioniáig eső részét. Később Antonius egyik vezére, Ventidius Bassus, megverte és a csatában P. el is esett, mire a római birodalom határai ismét Mezopotámiáig értek. — 2. P., ki Kr. u. 78—110. uralkodott, Decebalus királlyal szövetségben állott a rómaiak ellen. Pakots József, író és hírlapíró, szül. Alvin­czen (Alsó-Fehér vm.) 1877 márc. 22. Középisko­láit elvégezve Budapesten jogot hallgatott, s ez időben az egyetemi ifjúság egyik vezére, 8 orgá­numának, az Egyetemi Lapoknak szerkesztője volt. Egyidejűleg a Nemzet c. politikai napilap munkatársa lett, s a jogi pályát odahagyva, egé­szen az újságírásnak szentelte erejét. Újságcik­keken kívül már korán művelte a szépirodalmat is, eleinte verseket írt, majd elbeszéléseket, azután a regény- és drámairodalom felé fordult. A Petőfi-Társaság 1909. r. tagjának, 1911. titkárá­nak s a Petőfi-ház igazgatójának választotta meg. E tisztségeiről 1920. lemondott. Művei: Legényavatás (elbeszélések, 1900); Mindenféle a folyosóról (politikai karcolatok, 1905); Egy karrier története (regény, 1908); A fiamhoz (versek, 1909); Madame Napoleon (regény, 1910); Az asszonyok rágalmazója (elbeszélések, 1912); Sok asszony, egy férfi (regény, 1913); Éjszaka (regény, 1914); Bódító akácok (elbeszélések, 1915); Hős diákok (ifjúsági színmű, 1916); A bolond ember (regény, 1917); Fejedelmi kaland (regény, 1918). Színművei a Nemzeti Színházban kerültek színre; ezek: Tévelygő lelkek (dráma, 1905); A forradalmár (dráma, 1907); Egy karrier törté­nete (szatirikus vígjáték, 1914). Kossuth című hazafias alkalmi darabjával nyitották meg a Kossuth Lajos születésének százéves fordulója alkalmából rendezett országos ünnepségeket a Városligeti Nyári Színházban. Ezenkívül a ma­gyar filmirodalom úttörő munkája. Pákozd, nagyk. Fejér vmegye székes­fehérvári j.-ban, a velenczei tónál, (1920) 2678 magyar lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatallal. 1848 Pákozd

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék