Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)

P - Petőfi-ház - Petőfi-Muzeum - Petőfi-Társaság

Petőfi-ház — 396 — ház Budapesten, mely P. ereklyéinek múzeumául is szolgál. (Megnyitották 1909 nov. 8.) Ugyancsak a P.-társaság eszközlésére 1908. a Kerepesi te­metőben díszsírban egyesítették P. családjának (szüleinek, nejének, fiának és öccsének) hamvait. A segesvári szobrot az oláh megszállás elől Buda­pestre mentették meg és 1922-ben Félegyházán állították fel. A költő születésének 100 éves for­dulóját országosan megü­nnepli a nemzet, az ünneplés egész éven át foly. Irodalom. Életrajzok. Ferenczi Zoltán, P. életrajza, 3 köt., Budapest 1896 ; Fischer Sándor, P. élete és művei, u. o. 1890. (Német eredetije Leipzig 1888); Endrődi Sándor, Petőfi napjai, 1842-1849. (Petőfi Könyvtár XXIX—XXX. fü­z.); Ferenczi Z., P. születésének és eltűnésének iro­dalma, u. o. XXIV. füz. ; Szinnyei J., Magyar írók., X. köt., a Petőfi-Muzeum és a Petőfi-Könyvtár több füzete. Halasy Aladár, P.-religuiák, u. o. 1873 . Baróti Lajos, P. újabb reliquiái. Jellemzések. Méltatások. (Az egykorúakat J. Endrődi fent­idézett könyvében.) Gyulai Pál, P. Sándor és lírai költé­szetünk, Új M. Muz., 1854.1. és a Petőfi Könyvtár I. füz. Q. a. P. élete és költészete, Egyetemi előadásai kőnyomat­ban, 1878, 1884. stb. U. a. P. jellemrajzához. Vasárnapi Újság 1866. U. a. Kritikai dolgozatok. (Gyulai tanulmányai alapvetők P. jellemének és költészetének kritikai értéke­lésire nézve.). Salamon Ferenc, P. újabb költeményeiről. (Tanulmányai.) ; Beöthy Zsolt, Irodalomtörténet.; Riedl Fri­gyes, P. S., a Beöthy-féle képes irodalomtörténetben. U. a. Korhatások P. költészetében, Budapesti Szemle 146. köt. 1911; Havas Adolf bevezetései a P.-kiadásokban.; Radics Fe­renc magyarázatai a Jeles írók Iskolai Tárabeli kiadások­ban ; P.-Muzeum, szerkesztik Ferenczi Zoltán és Cserná­toni Gyula, Kolozsvár 1888—1894; P.-Könyvtár, szerkesz­tik Endrődi Sándor és dr. Ferenczi Zoltán, 30 füz., 15 köt., Budapest 1910—1911; Meltzl Hugó, P. tanulmányai. P. könyvtár, X. füz.; Csernátoni Gyula, P.-tanulmányok u. o. 25. füz.; Palágyi Menyhért, P., u. o. 13. fü­z.; Lenkei Henrik, P. és a természet, u. o. 21. füz.; Barabás Ábel, P., u. o. 1907. ; Miklós Elemér, P. és Béranger, u. o. 1904 ; Hartmann János, P.-tanulmányok, u. o. 1910; Pintér Jenő, P. 8., u. o. 1908; Oláh Gábor, P. képzelete, u. o. 1909; Lenkei Henrik, Kont Ignác, Baróti Lajos, Körösi Albin, Vikár Béla és Vera, P. a világirodalomban, P.-könyvtár XXVII— XXVIII. füz. (Tartalma: P. német fordítói, P. a franciák­nál, P. az olaszoknál, P. a spanyoloknál, P. az angoloknál, P. az északi népeknél); Kéry Gyula, A P.-ház története és katalógusa. (P.-könyvtár XXVI. , u. o. füz. P. ismeretlen kéziratai) u. o. 1908; P.-album (Pesti Napló előfizetőinek) u. o. 1908; P.-almanach, szerkeszti Ferenczi Zoltán, u. o. 1909; Szűcs József, P. költői nyelve, Nyelvőr, 1910 ; Babits Mi­hály, P. és Arany, Nyugat 1910, II. k.; Földessy Gyula, P. 1911; Szabó Dezső, P. művészi fejlődése, Nyugat 1911, II.; Kristóf György, több tanulmány; Szász Zoltán, P. re­víziója, Nyugat 1912, II.; Schöpflin Aladár, P. revíziója, u. o. II.; Horváth János, P. fogadtatása az irodalomban, Budapesti Szemle 153. köt. 1913 ; Leffler Béla, P. Svédor­szágban, 1912; Péterfy Jenő, P. 8.-ról. Olcsó könyvtár 1706. sz. ; Alszeghy Zsolt, P. és az ötvenes évek magyar lírája, u. o. 1914; Yolland Arthur, Alexander P., Poet of the hun­garian war. A literary study, 1823—1849., u. o. 1906. Fe­renczi Z., P. és a szocializmus, u. o. 1907. (Akad. értek.) A jubiláris századik év meghozta P. költészetének rég várt összefoglaló részletes nagy irodalomtörténeti és kriti­kai jellemzését is Horváth János tollából a költő belső fejlődésének kitűnő rajzával. (P. Sándor, 1921.) Szigetvári Iván P.-je újabb bővített kiadásban jelent meg szintén 1921 végén. Riedl Frigyesnek hátrahagyott P.-tanulmánya a legértékesebb P.-monográfiák egyike. Ezeken kívül temérdek tanulmány és cikk. A P.-irodalom Össze van állítva Halasy Aladár könyvében (1. fent.), foly­tatólag a P.-Múzeumban. Szinnyei, Magyar írók c. műve P. cikkében, az Egyetemes Philol. Közlöny évi bibliográ­fiájában. P.-t v. harminc nyelvre fordították, részben sikerrel is. II. ezeket is összeállítva a most említett forrásokban, azonkívül a P.-könyvtár XXVII—XXVIII. füzetében. A János vitézt öt nyelvű (magyar, német, francia, angol, olasz) díszesen illusztrált kiadásban tette közzé 1921-ben a Magyar Studio. Petőfi-ház, az egykori Feszty-villa Budapes­ten (VI. ker. Bajza­ utca 21.), melyet a Petőfi-Társaság a Petőfi-kultusz emelésére megszerzett és múzeumnak rendezett be. Az eszmét, hogy Petőfi ereklyéi egy épületbe gyűjtessenek, Bartók Lajos és Szana Tamás pendítették meg, csakha­mar nagy visszhangra találván, a Petőfi-Társa­ság megindította a gyűjtést, mely 1907 elejére 45.000 h-át eredményezett. Ekkor a Társaság el­határozta, hogy Feszty Árpád Bajza­ utcai egy­emeletes házát, melyben Jókai Mór is tíz évig lakott, megszerzi e célra s elhelyezi benne azt a nagyszámú Petőfi-ereklyét, melyet évtizedek alatt gyűjtött (különösen 1899 óta, amikor Kéry Gyu­lát [1. o.] megbízta fölkutatásukkal), bútorokat, házieszközöket, emléktárgyakat, a költő kézira­tait, leveleit, a rá és családjára vonatkozó irato­kat, különböző időkből eredő arcképeit és szob­rait, műveinek kiadásait, a róla írt életrajzokat és tanulmányokat, valamint az idegen nemzetek Petőfi-irodalmát. Az 1907 januárjában 100,000 K-ért (melyből 53,000 K bankteher volt) meg­vásárolt s a muzeum céljaira az állam és fővá­ros támogatásával 1909 nov. 8. fölavatott és megnyitott P. földszintjén van elhelyezve a Pe­tőfi-múzeum, míg az emeletet a Társaság Petőfi barátjának, Jókai Mórnak emlékei számára ren­dezte be, úgy hogy a P. a két költőnek közös em­léke, s a közönség azóta is számos ajándékkal gazdagítja a becses múzeumot. A Petőfi-Társaság tulajdonát alkotó, de nemzeti közvagyonként te­kintett és fönntartott épület muzeális tárgyairól Kéry Gyula, a P. első gondozója A P. története és katalógusa címmel (1911) készített leírást. A P. évi költségvetése (1922-iki előirányzat) 140,000 K kiadás s ezt a Társaság a sajátjából fizeti. Petőfi-Múzeum, 1. Petőfi-ház, Petőfi-Társaság, a Petőfi-kultusz terjesztése s a magyar szépirodalom művelésére alapított egye­sület. Jónevü idősebb s több fiatal író buzgólko­dásából 1876 jan. 1. alakult s nyilvános ülései­vel, melyeket később rendszeresen minden hó második vasárnapján tart, csakhamar nagy kö­zönséget és népszerűséget szerzett magának s ezt állandóan meg tudta tartani. Minden év március 15-ike körül (vasárnap) ünnepélyes nagygyűlést tart. A P. tagjai az üléseken néha népszerű és iro­dalomtörténeti dolgozatokat mutatnak be, rend­szerint azonban szépirodalmi műveket, verseket és elbeszéléseket. Régebben volt rendes közlönye is (Koszorú, előbb havi, majd heti közlöny) s voltak kiadványai is, újabban pusztán fölolvasó- és vi­déki vándor­üléseivel, valamint költői művekre hirdetett pályázataival szolgálja az irodalom ügyét. Legnagyobb jutalma az évenként egy­egy lírikusnak juttatott Petőfi-nagydíj (5000 K). Eleitől fogva nagy gonddal gyűjtötte a Petőfi­ereklyéket s a nagy költő kéziratait, kiadásait, melyeknek elhelyezésére alapította a Petőfi-ház­ban (1. o.) a Petőfi-Múzeumot. A P.-nak rendes, tiszteleti és külső tagjai vannak; a rendes tagok száma 60-ban van megállapítva, a tiszteletieké, s a Petőfi-fordítók és ismertetők sorából válasz­tott külső tagok száma nincs korlátozva (1922-ben 13, ill. 14). Első elnöke Jókai Mór volt, 1904. be­következett halála óta 1920-ig Herczeg Ferenc, ezóta a tisztikar: Herczeg Ferenc tiszteletbeli elnök, Pekár Gyula elnök, Váradi Antal tiszte­letbeli alelnök, Ferenczi Zoltán és Császár Ele- Petőfi-Társaság

Next