Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)

R - Reclusi - Reclusion - Recoaro - Recognitio - Recollecti - Recommandé - Recompensatio - Reconciliatio - Reconnaissance - Reconstructio - Reconvalescentia - Reconventio - Record - Recorder - Recouvrement - Recreatio - Recredentia - Recriminatio - Recrudescentia - Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera

Reclusi — 106 — Recrud. inclytae gentis Hung. vul­. amnesztiát nyerve, Párisba ment. 1873. Magyar­országot és Erdélyt is beutazta. 1893-ban a brüsz­szeli új egyetem tanára lett. 1881-ben a Magy. Tud. Akadémia kültagjául választotta. R­ filozó­fiai téren is működött s tanaiban (L'évolution, la révolution et l'idéal anarchique, 1897) lényegé­ben a Krapotkin-féle kommunisztikus irány híve és sok tekintetben visszatért a Proudhon-Bakunin­kollektivizmushoz. Halála előtt jelent meg: L'homme et la terre (Paris 1905) filozófiai műve. Nevezetesebb földrajzi művei: Voyage á la Sierra Nevada de Sainte Marthe (Paris 1861); Les villes d'hiver de la Méditerranée et les Alpes Maritimes (1864); Histoire d'un ruisseau (1869). Fő műve: Nouvelle Géographie Universelle c. 19 kötetes leíró földrajza. Magyarul a Természettudományi Tár­sulat kiadásában megjelentek: A föld (2 köt., a Nouvelle Géographie bevezető része, Budapest 1879—80., ford. Király Pál és Révész Samu); A hegyek története(u.o. 1881., ford. Geöcze Sarolta) és A patak élete(u. o. 1894,ford. Heutaller Elma). V. ö. Lór­zy Lajos, Emlékbeszéd R. fölött (Buda­pest 1908).­ 2. R., Onésime, földrajzi író, R. 1. öccse, szül. Orthezban (Basses Pyrénées) 1837., meg­ Páris­ban 1916 jún. 30. Mint földrajzi író bejárta Európa és Afrika nagy részét, önállóan megjelent művei: La terre á­vol d'oiseau (1877); La France et ses Colonies(1886—1889); Le plus beau royaume sous le ciel (1899); Luchons l'Asie, prenons l'Afrique (1904); La grande géographie Bong illustrée (1914); bátyjával, Eliseevel együtt írta: L'Afrique australe (1901); L'empire du Milieu (1902). Reclusi (lat.), 1. Inclusi. Reclusion (franc., ejtsd: rekiuzion), a fegyház és a fegyházbüntetés francia elnevezése. Recoaro (ejtsd: rekor), fürdőhely Vicenza olasz tartományban a felső Agno mellett, (19n­) 7133 lak., malomkő- és márványfejtőkkel, savanyúvíz­zel, vasas fürdővel. Recognitio (lat.) a. m. vizsgálat, szemle. A lélektanban ráismerés (1. Emlékezet). — R. továbbá a. m. elismerés, különösen valami bizo­nyítási eszköznek a bíróság (v. közjegyző) előtt való elismerése. Ellentéte: diffessio. (L. Ok­irat). — R.­illeték- v. pénz,­ oly visszatérő pénz­szolgáltatások, melyek által idegen jogokat is­mernek el, pl. állami tulajdon használata esetén. Recollecti (lat., kiegészítve fratres­­­), ré­gebben azok a szerzetesek, különösen Szt.­Ferenc­rendiek, kik a szigorúbb fegyelemnek magukat alávetették, hivatalos nyelven fratres minores strictioris observantiae. Spanyolországban és Portugáliában sarutlanoknak (aiec&b­eati), Olasz­országban reformattaknak (riformati), Francia­országban rekollektusoknak (récollets) hívják őket. XIII. Leo reformja következtében mind­­ek az elnevezések megszűntek. L. Ferencrendiek. Recommandé (franc.), 1. Ajánlott posta­küldemény. Recom­pensatio (lat.) a. m. kiegyenlítés, compensatio. Reconciliatio (lat.) a. m. újra egyesítés, ki­engesztelés, kibékülés. Reconnaissance (franc., ejtsd: rekoneszánsz) a. m. elismerés, hála, köszönő látogatás. Reconstructio (lat.), 1. Rekonstruálás. Reconvalescentia (lat.), 1. Lábbadozás. Reconventio (lat.) a. m. viszontkereset. Record (ang., egetsd. rikord), 1. a. m. jegyzőkönyv, hiteles írott bizonylat, amelyet az arra jogosított bíróság megőriz. A R. megőrzésére jogosított bíróság Gourt of R., a nála őrzött irat R. of the Gourt, ezeknek a tekintélye oly nagy, hogy hi­telességüket kétségbe vonni nem lehet, az e tila­lom ellen vétőt (for contempt of its authority) a Gourt of R. pénz-, sőt fogházbüntetéssel is sújt­hatja. A R.-oknak három faja van: a) bírósági (judicial), b) bíróságon kívüli (ministerial) és c) by way of conveyance, a. m. szerződés. Az államot illető R.-ok a Master of the Rolls, és a R. Office felügyelete alatt állanak. A Court of R.­nál őrzött okirattal bizonyított tartozás Debt of R. 2. R. a sportban, a legjobb eredmény, melyet valamilyen erőkifejtés terén valaha elértek. Em­bersportban a leggyorsabb idő, melyben vala­mely távolságokat megfutottak vagy a legmaga­sabb, esetleg leghosszabb ugrás, a legnagyobb súlydobás stb. Lóversenysportban a leggyorsabb lefutási idő, a legnagyobb teher, mely alatt vala­mely ló győzött, a legnagyobb nyereség, melyet istállótulajdonos, ló vagy apamán valaha elért, a legtöbb verseny, melyet lovas valamikor nyert stb. Általános R. mellett van egyéni R. is, mely alatt egy meghatározott egyénnek, lónak, stb. eddig elért legjobb teljesítményét kell érteni. Az ügetőlónak ellenben R.-ja az a leggyorsabb kilo­méteridő, melyet mint győztes elért, még akkor is, ha vannak nem győztesen jobb teljesítményei is. A meglévő R.-ot felülmúló eredményről azt mond­ják, hogy az megverte a R.-ot. Embersportban ez rendszerint bajnoki címmel jár. Ha a szóban forgó sportbéli teljesítmény a legjobb, melyet az egész világon valaha elértek, akkor világ-R., ha a leg­jobb Európában, akkor európai R., ha a legjobb Angliában, akkor angol R­, ha a legjobb Magyar­országon, akkor hazai R. Recorder (ang., ejtsd: rikorder), az, akit a birói hatáskörrel bíró városi hatóság a jogi kérdések­ben és eljárásban tájékoztatás céljából magához vesz, rendesen egy barrister, ő az esküdtbíró­ság elnöke. L. még Municipal Corporation. Recouvrement, 1. Postai megbízás. Recreatio (új­ lat.) a. m. megpihenés, üdülés, iskolai szünet, továbbá gyönyörködés, élvezés. — R. a biologiában, 1. Megifjodás. Recredentia (lat.), vitás birtoknak, javada­lomnak ideiglenes birtoka. Recriminatio (lat.), vádaskodás, viszonvád, szemrehányás, innen rekriminál, szemrehányást tesz. Recrudescentia (lat.), valamely betegség újból való rosszabbra fordulása annak lefolyása alatt. Recrudescent inclytae gentis Hunga­rae vulnera (lat.) a. m. kiújulnak a jeles ma­gyar nemzet sebei. E mondattal kezdődik II. Rá­kóczi Ferenc manifesztuma, melyet Munkácson 1703 jan. 7. íratott Ráday Pál gróffal és 1704 jan. küldött ezét az ország rendeihez s a külföldi ha­talmakhoz, hogy feltárja előttük felkelésének okait. L. Rákóczy.

Next