Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)
R - Ragusa hercege - Ragusai pénzek - Ragusavecchia - Raguza - Ragya - Ragya - Ragyabura - Ragyócz - Ragyolcz - Rahab - Ráhagyó - Rahán - Ráhangzás - Rahat-lokum - Rahbek - Ráhel - Rahel - Rahi... - Rháibáz - Rahisz - Rahiszkizis - Rahitisz - Rahl - Rahmanieh - Rahn
Ragusa hercege — 34 — látta és Marmont-t tette kormányzójává, felruházván őt a R. hercege címmel. 1811-ben az újonnan alapított illíriai királyságba olvasztatott be, amellyel együtt 1814-ben Ausztriához került. A világháborúban 1915 jún. 5. az olasz hajóhad bombázta, 1915 júl. 18. pedig R.-tól délre egy osztrák-magyar búvárhajó elsülyesztette a «Giuseppe Garibaldi» olasz cirkálót. Az 1919. évi saint-germaini békekötés óta a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz tartozik. V. ö. Engel, Gesch. d. Freistaates R. (Wien 1807); Gelich és Tharlóczy, Diplomatarium Ragusanum. R. és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára Összeállította Geleich József. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Thallóczy Lajos (Budapest 1887). Paulovits Sándor, R. és környéke (u. o. 1909). 2. R., város Siracusa szicíliai tartományban, két községből áll: R. (v. R- Superiore), (1911) 37,543 és R. Inferiore 9368 lak. Környékén számos sziklabarlanggal. R. valószínűleg az ókori Hybla Heraea, Ragusa hercege, I. Marmont: Ragusai pénzek. A ragusai köztársaság a XVI—XVIII. sz.-ban réz- és ezüstpénzeket veretett, rendszerint Krisztus és a város védszentje, szt. Balázs képével. A tallérnagyságú pénzeken a város rektorának mellképes koronás címere látható. V. ö. Dechant, Die Münzen d. Republik Ragusa (Wien 1870). Ragusavecchia (ejtsd: —vekkia, horv. Caviat), község Ragusa dalmáciai kerületi kapitányságban, mint község (1910) 10,104 lak., antik fürdő és vízvezeték romjaival. R. helyén állott Epidaurum. Most a Szerb Horvát-Szlovén Királysághoz tartozik. Raguza, 1. Ragusa, Ragya, az igazi himlő után visszamaradó kis horpadások a bőrön, a himlőhólyagok nyomán maradt hegek. Ragya (ragyapenész, növ.), 1. Peronoszporabetegség. Ragyabura (növ.), 1. Rhododendron. Ragyócz (Ordzoviany), kiskSzepes vm szepesváraljai j.-ban, (1910) 293 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) Ragyolcz (Rad'ovce), kisk. Nógrád vm. füleki j.-ban, (1916) 1059 magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) Rahab, Egyiptom költői neve a bibliában. Ráhagyó, 1. Igenlő-Rahán, a buddhisták papjainak neve Birmában. Ráhangzás, 1. Hang rezonanciája. Rahat-lokum (arab), közkedveltségű tésztanemű édesség neve, mely lisztből, cukorból, mandulából és különféle fűszerekből készül. Nálunk sztdtánkenyérnek nevezik. Rahbek, Knud Lyne, dán író, szül. 1760 dec. 18. Kopenhágában, megh. u. 0.1830 ápr. 22. Mint költő vidám hangulatú énekeivel és bordalaival lett népszerű. Mint író Minerva és Den danske Tilskner (Dán Figyelő) című folyóirataival, valamint a dán irodalom történetét tárgyaló számos tudományos munkájával ért el nagy hatást. Ráhel (héber, a. m. anyabirka), a héber törzsmonda szerint Lábán legifjabb leánya, akinek birtokáért Jákob előbb hét évig és azután, amidőn neki Lábán helyette idősb nővérét Leát adta, még hét évig szolgált. R. a biblia szerint Józsefet és Benjámint szülte, de az utóbbinak születése után meghalt. Az Efrát felé vezető úton, az Efraim és Benjámin törzsek határterületén (nem pedig Betlehemben, ott ahol ma sírját mutogatják) épített volna neki Jákob síremléket. Ráhel (szül. Levin), Varnhagen v. Ense német író és politikus felesége, szül. Berlinben 1771., megh. u. 0. 1833 márc. 7. Egyike volt a század legműveltebb és legszellemesebb asszonyainak. Az akkori német irodalomnak az ő szalonja volt a központja. Irodalmi hagyatékát kiadta férje: R., ein Buch des Andenkens für ihre Freunde (1833) és Gallerie von Bildnissen aus Rahels Umgang (1836). Rahi ... (rhachi . . ., gör.), összetételekben használatos orvosi kifejezés, a hátra, gerincoszlopra való vonatkozás megjelölésére. Ráhiház, azt fejezi ki, mikor a rossz vadász puszta véletlenségből mégis elejti a nyulat; más értelemben pedig, mikor a gyöngefejű embernek sikerül valamit eltalálni. V. ö. Tóth Béla, Szájról-szájra (Budapest 1895). Rahisz (rhachis, gör.) a. m. gerincoszlop. Rahiszkizis (gör.), a gerincoszlop nyitva maradása a csigolyák tökéletlen fejlődése következtében, rendszerint a gerincagyvelő hiányával (armelia) jár s a koponya és az agyvelő tökéletlen fejlődésével (anenkefália) kapcsolatos. Rahitisz (rhachitis, gör.), 1. Angolbetegség. Rahl, Karl, osztrák festő, szül. Bécsben 1812 aug. 13., megh. u. o. 1865 júl. 9. R. Karl Heinrich (1779—1843) rézmetsző fia, a bécsi művészeti akadémián, majd Münchenben és Stuttgartban tanult, Magyarországon is járt, 1836—43. Olaszországban, azután 2 évig Bécsben tartózkodott és Európaszerte sokat utazott. 1850-ben a bécsi akadémia tanára lett, csakhamar azonban megvált állásától és magániskolát nyitott, amelynek más kiváló festők közt Lotz Károly is növendéke volt. R., aki Rubens és a velencei mesterek színpompáját igyekezett a római mesterek monumentális művészetével egyesíteni, korának legtekintélyesebb, legbefolyásosabb festője volt Bécsben, ahol sok falképet alkotott (a Sina-féle palotában, a gör. kel. templomban, a hadsereg múzeumában, oltárkép a piaristák templomában, stb.). A bécsi operaházban R. kartonjai alapján halála után tanítványai festettek freskókat. Történeti képei közül említendők: Manfréd holttestének megtalálása; Manfréd bevonulása Lucerába; A keresztények üldözése a katakombákban (hamburgi Kunsthalle, ismétlése a berlini Nationalgalerieban) stb. Sok arcképet is festett. Ezek közül egy férfi arcképe (1857) a budapesti Szépművészeti Múzeumban van. Rahmanieh, Er, község Beherah egyiptomi tartományban, a Nilus bal partján, vasúttal, (1907) 8605 lak. Itt verte meg Bonaparte 1798 júl. 12. a mamelukokat. Rahn, Rudolf, svájci művészettörténetíró, szül. Zürichben 1841 ápr. 24., megh. u. o. 1912 ápr. 28. Zürichben, Bonnban és Berlinben tanult, utóbb a zürichi egyetemen és műegyetemen volt a művészettörténet tanára. A svájci művészet történetére és műemlékekre vonatkozó számos alapvető dolgozatán kívül, amelyek nagyrészt az ál- Rahn