Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)

R - Ragusa hercege - Ragusai pénzek - Ragusavecchia - Raguza - Ragya - Ragya - Ragyabura - Ragyócz - Ragyolcz - Rahab - Ráhagyó - Rahán - Ráhangzás - Rahat-lokum - Rahbek - Ráhel - Rahel - Rahi... - Rháibáz - Rahisz - Rahiszkizis - Rahitisz - Rahl - Rahmanieh - Rahn

Ragusa hercege — 34 — látta és Marmont-t tette kormányzójává, felru­házván őt a R. hercege címmel. 1811-ben az újon­nan alapított illíriai királyságba olvasztatott be, amellyel együtt 1814-ben Ausztriához került. A világháborúban 1915 jún. 5. az olasz hajóhad bombázta, 1915 júl. 18. pedig R.-tól délre egy osztrák-magyar búvárhajó elsülyesztette a «Giu­seppe Garibaldi» olasz cirkálót. Az 1919. évi saint-germaini békekötés óta a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz tartozik. V. ö. Engel, Gesch. d. Freistaates R. (Wien 1807); Gel­ich és Thar­lóczy, Diplomatarium Ragusanum. R. és Magyar­ország összeköttetéseinek oklevéltára Összeállí­totta Geleich József. Bevezetéssel és jegyzetek­kel ellátta Thallóczy Lajos (Budapest 1887). Paulovits Sándor, R. és környéke (u. o. 1909). 2. R., város Siracusa szicíliai tartományban, két községből áll: R. (v. R- Superiore), (1911) 37,543 és R. Inferiore 9368 lak. Környékén szá­mos sziklabarlanggal. R. valószínűleg az ókori Hybla Heraea, Ragusa hercege, I. Marmont: Ragusai pénzek. A ragusai köztársaság a XVI—XVIII. sz.-ban réz- és ezüstpénzeket vere­tett, rendszerint Krisztus és a város védszentje, szt. Balázs képével. A tallérnagyságú pénzeken a város rektorának mellképe­s koronás címere lát­ható. V. ö. Dechant, Die Münzen d. Republik Ra­gusa (Wien 1870). Ragusavecchia (ejtsd: —vekkia, horv. Caviat), község Ragusa dalmáciai kerületi kapitányság­ban, mint község (1910) 10,104 lak., antik fürdő és vízvezeték romjaival. R. helyén állott Epidau­rum. Most a Szerb Horvát-Szlovén Királysághoz tartozik. Raguza, 1. Ragusa, Ragya, az igazi himlő után visszamaradó kis horpadások a bőrön, a himlőhólyagok nyomán maradt hegek. Ragya (ragyapenész, növ.), 1. Peronoszpora­betegség. Ragyabura (növ.), 1. Rhododendron. Ragyócz (Ordzoviany), kiskSzepes vm szepes­váraljai j.-ban, (1910) 293 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) Ragyolcz (Rad'ovce), kisk. Nógrád vm. füleki j.-ban, (1916) 1059 magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) Rahab, Egyiptom költői neve a bibliában. Ráhagyó, 1. Igenlő-Rahán, a buddhisták papjainak neve Birmában. Ráhangzás, 1. Hang rezonanciája. Rahat-lokum (arab), közkedveltségű tészta­nemű édesség neve, mely lisztből, cukorból, man­dulából és különféle fűszerekből készül. Nálunk sztdtánkenyérnek nevezik. Rahbek, Knud Lyne, dán író, szül. 1760 dec. 18. Kopenhágában, megh. u. 0.1830 ápr. 22. Mint költő vidám hangulatú énekeivel és bordalaival lett népszerű. Mint író Minerva és Den danske Tilskner (Dán Figyelő) című folyóirataival, vala­mint a dán irodalom történetét tárgyaló számos tudományos munkájával ért el nagy hatást. Ráhel (héber, a. m. anyabirka), a héber törzs­monda szerint Lábán legifjabb leánya, akinek bir­tokáért Jákob előbb hét évig és azután, amidőn neki Lábán helyette idősb nővérét Leát adta, még hét évig szolgált. R. a biblia szerint Józsefet és Benjámint szülte, de az utóbbinak születése után meghalt. Az Efrát felé vezető úton, az Efraim és Benjámin törzsek határterületén (nem pedig Bet­lehemben, ott ahol ma sírját mutogatják) épített volna neki Jákob síremléket. Ráhel (szül. Levin), Varnhagen v. Ense német író és politikus felesége, szül. Berlinben 1771., megh. u. 0. 1833 márc. 7. Egyike volt a század legműveltebb és legszellemesebb asszonyainak. Az akkori német irodalomnak az ő szalonja volt a központja. Irodalmi hagyatékát kiadta férje: R., ein Buch des Andenkens für ihre Freunde (1833) és Gallerie von Bildnissen aus Rahels Umgang (1836). Rahi ... (rhachi . . ., gör.), összetételekben használatos orvosi kifejezés, a hátra, gerincosz­lopra való vonatkozás megjelölésére. Ráhiház, azt fejezi ki, mikor a rossz vadász puszta véletlenségből mégis elejti a nyulat; más értelemben pedig, mikor a gyöngefejű embernek sikerül valamit eltalálni. V. ö. Tóth Béla, Száj­ról-szájra (Budapest 1895). Rahisz (rhachis, gör.) a. m. gerincoszlop. Rahiszkizis (gör.), a gerincoszlop nyitva mara­dása a csigolyák tökéletlen fejlődése következté­ben, rendszerint a gerincagy­velő hiányával (arm­e­lia) jár s a koponya és az agyvelő tökéletlen fej­lődésével (anenkefália) kapcsolatos. Rahitisz (rhachitis, gör.), 1. Angolbetegség. Rahl, Karl, osztrák festő, szül. Bécsben 1812 aug. 13., megh. u. o. 1865 júl. 9. R. Karl Hein­rich (1779—1843) rézmetsző fia, a bécsi művé­szeti akadémián, majd Münchenben és Stuttgart­ban tanult, Magyarországon is járt, 1836—43. Olaszországban, azután 2 évig Bécsben tartóz­kodott és Európaszerte sokat utazott. 1850-ben a bécsi akadémia tanára lett, csakhamar azonban megvált állásától és magániskolát nyitott, amely­nek más kiváló festők közt Lotz Károly is növen­déke volt. R., aki Rubens és a velencei mesterek színpompáját igyekezett a római mesterek monu­mentális művészetével egyesíteni, korának leg­tekintélyesebb, legbefolyásosabb festője volt Bécsben, ahol sok falképet alkotott (a Sina-féle palotában, a gör. kel. templomban, a hadsereg múzeumában, oltárkép a piaristák templomában, stb.). A bécsi operaházban R. kartonjai alapján halála után tanítványai festettek freskókat. Tör­téneti képei közül említendők: Manfréd holttes­tének megtalálása; Manfréd bevonulása Luce­rába; A keresztények üldözése a katakombákban (hamburgi Kunsthalle, ismétlése a berlini Natio­nalgalerieban) stb. Sok arcképet is festett. Ezek közül egy férfi arcképe (1857) a budapesti Szép­művészeti Múzeumban van. Rahmanieh, Er, község Beherah egyiptomi tartományban, a Nilus bal partján, vasúttal, (1907) 8605 lak. Itt verte meg Bonaparte 1798 júl. 12. a mamelukokat. Rahn, Rudolf, svájci művészettörténetíró, szül. Zürichben 1841 ápr. 24., megh. u. o. 1912 ápr. 28. Zürichben, Bonnban és Berlinben tanult, utóbb a zürichi egyetemen és műegyetemen volt a művészettörténet tanára. A svájci művészet tör­ténetére és műemlékekre vonatkozó számos alap­vető dolgozatán kívül, amelyek nagyrészt az ál- Rahn

Next