Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)
R - Rübeland - rübezahl - Rückert - Rückwärtskonzentrierung - Rüdesheim - Rüdiger - Rüdiger von Bechelarn - Rüdinger - Rüfer - Rügen
Rübeland — 452 — Rübeland, falu Braunschweig hercegség blankenburgi kerületében, (1910) 1473 lak. Gazdag múzeumában barlangi állatok csontjaival. Közelében van Hermannshöhle és Baumannshöhle cseppkőbarlang. Rübezahl, az Óriás-hegységnek hegyi szelleme, koboldszerü lény, akiről sok monda kering a nép körében, melyeket először Pratorius János gyűjtött össze. Egyeseket Musäus dolgozott föl Volksmärchen der Deutschen c. munkájában. Fouqué és Menzel Wolfgang még drámailag is feldolgozta a tárgyat. Ruckert, 1. Friedrich, német költő, szül. Schweinfurtban 1788 máj. 16., megh. Neusesben (Koburg mellett) 1866 jan. 31. Würzburgban és Heidelbergben tanult jogot és filológiát, 1811. Jenában magántanár lett, de inkább irodalommal foglalkozott és nemsokára Hildburghausenbe költözött. 1816-ban a Morgenblatt szerkesztője lett Stuttgartban, majd hosszabb olaszországi tanulmányútja után Koburgban élt; közben keleti nyelveket tanult s a perzsa irodalom tanulmányozása több keleti tárgyú költői mű megírására ösztönözte. 1827-41-ig Erlangenben volt tanár, 1811. Berlinbe hívták meg az egyetemre. Ez időben színműveket is írt, de ezeknek kudarca annyira elkedvetlenítette, hogy 1848. nyugdíjaztatta magát és visszavonult neusesi birtokára. Önállóan megjelent művei: Amoryllis, szonettgyüjtemény (1812); Geharnischte Sonette, Freimund Reimar álnéven (1814); két Napoleont szatirizáló vígjáték: Napoleon u. der Drache (Tübingen 1816); Napoleon u. seine Fortuna (1818); Östliche Rosen (1822); Liebesfrühling (1821, amely számtalan kiadást ért); Die Verwandlungen des Abu Said von Serug (1826, később még 1837, 5. kiad. 1875, Hariri makámáinak szabad átdolgozása); Hebraische Propheten (Leipzig 1831); Schiking, chinesisches Liederbuch (1833); Erbauliches und Beschauliches aus dem Morgenland (Berlin 1837— 38); Rostemu.Suhrab(Erlangen 1838);Leben Jesu (1839); Gesammelte Gedichte (1834-38, 6 köt.); Die Weisheit des Brahmanen (Leipzig 1836—40.); Hamása, oder die ältesten arabischen Volkslieder (1846). Halála után jelentek meg: Lieder u. Sprache (Frankfurt 1867); Kindertotenlieder (1872); Poetisches Tagebuch 1850—66 (1888); Aus Friedrich R.s Nachlass (1867, ebben a Sakuntala fordítása); Saadis Bostan (1882); Aus Saadis Diwan (1893); Saadis politische Gedichte (1894). Fordított a Koránból és Firduszi Királyok könyvéből. 2. R., Heinrich, német történetíró és nyelvész, R. 1. fia, szül. Koburgban 1823 febr. 14., megh. Boroszlóban 1875 szept. 11. A boroszlói egyetem tanára volt 1852 óta. Művei: Annalen der deutschen Geschichte (Leipzig 1850, 3 köt., új kiad.: Deutsche Geschichte 1861); Kulturgeschichte des deutschen Volkes in der Zeit des Übergangs aus dem Heidentum in das Christentum (u. o. 1853—54, 2 köt.); Leben des heil. Ludwig, Landgrafen von Thüringen (u. 0. 1851); Geschichte der neuhochdeutschen Schriftsprache (u. o. 1875, 2 köt.); Rückwfrtskonzentrierung (német), gúnyos szállóige, melyet az osztrák hadsereggel szemben használtak. Eredete Gyulai grófra, az osztrák hadsereg 1859-iki főparancsnokára vezethető vissza, ki a rábízott hadsereget kényszerítő okok nélkül s anélkül, hogy meg lett volna verve, állandóan visszavonultatta, hogy az hátrafelé összpontosuljon (sich rückwarts zu konzentrieren). Rüdesheim, az ugyanily nevű járás székhelye Wiesbaden porosz kerületben, a Rajna mellett, a Niederswald lábánál, (1910) 4549 lak., jelentékeny bortermeléssel és kereskedéssel. Közelében a XIII. sz.-ból való Bremsenburg és ettől nem messze a renovált Boosenburg. Rüdiger, 1. Andreas, német filozófus, szül. Rochlitzban 1671 nov. 1., megh. Lipcsében 1731. Nagy ellenese volt Wolff Christian bölcseletének; az ő filozófiai álláspontja az akkoriban Németországban uralkodó racionalizmussal szemben határozottan empirisztikus. A filozófiát meg akarta egyeztetni a teológiával. Művei közül említendők: Philosophia synthetica (1707); De sensu veri et falsi (1709); Philosophia pragmatica (1723). Nagy hatást tett R. a XVIII. sz. bölcseletére Crusius által, ki közvetve R. hű tanítványa volt. 2. R., Feodor Vasziljevics, gróf, orosz hadvezér, szül. Mitauban (Kurland) 1784., megh. Karlsbadban 1856 jún. 2. Német eredetű családból származott s az orosz hadseregbe lépve, részt vett az 1812-iki francia, az 1828—29-iki török s az 1831-iki lengyel háborúban. 1849-ben mint lovassági tábornok és a cár főhadsegéde, a III. hadtestet vezette a hazánk ellen küldött orosz főseregben. Részt vett a váczi (1849 júl. 17.) és a debreczeni (aug. 2.) csatákban, azután ő alkudozott Görgeyvel, aki az ő hadteste előtt tette le a fegyvert Világosnál aug. 13. Rüdiger von Bechelarn, a Nibelung-ének hőse, Pöchlarn őrgrófja. Lachmann és Waitz mitikus, történelmi személyiséggé csak később átalakított hősnek tartották. Drámailag Osterwald (Halle 1849) és Dahn F. (Leipzig 1875) dolgozták fel. Rüdinger, Nikolaus, német anatómus, szül. Brüdesheimben (Hessen) 1832 márc. 25., megh. Tutzingban 1896 aug. 25. Egyetemi tanár volt Münchenben. Főbb művei": Anatomie des peripherischen Nervensystems (Stuttgart 1870, 2 köt.); Atlas d. menschlichen Gehörorgans (1866— 1875); Topographisch - chirurgische Anatomie (1872—78); Kursus der topographischen Anatomie (München 1891, 4. kiad. 1899). Rüfer, Philipp, német zeneszerző, szül. Lüttichben 1844 jún. 7., megh. Berlinben 1919 szept. 15. Operái: Merlin (1887); Ingó (1897). Rt zenekari, kamarazene és zongoraműveket. 1896-ban a berlini Akadémia tagjai sorába választotta. Rügen, Németország legnagyobb szigete a Keleti-tengerben, a kontinenstől, amellyel egykor összefüggött, a 24 km. széles Strelasund választja el. Területe 968 km 2, lakóinak száma (1919) 50,704. Partjai nagyon szakadozottak; a tenger kisebb-nagyobb öbleit Wieke v. Bodden névvel illetik. Félszigetei közül a nagyobbak: É.-on Wittow, ÉK.-en Jasmund, DK.-en Mönkgut és DNy.-on a termékeny Zudar.. Ny.-on a sziget sík, belsejében emelkedett és ÉK.-i partjaina Rügen