Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)
S - Seba - Sebald - Sebaldus - Sebaste - Sebastes - Sebastian - Sebastiani - Sebastiania - Sebastiano del Piombo - Sebastiao de Arruda - Sebastin - Sebastos - Sebasz el Sohada - Sebat - Sebazinsav - Sebbetegségek - Sebed - Sebeka - Sebeli - Sebenico - Sebeők - Sebes - Sebesér - Sebesfalva - Sebeshely - Sebesi
Seba — 708 — a seb ellátása, bevarrása, kitömése igyekszik megszüntetni. 5. A seb fertőzéses betegségeinek kifejlődését egyrészt a sebviszonyok, másrészt a szervezet általános ellenálló képességének kellő beállításával érjük el. A bekövetkezett sebbetegségek, és pedig azok helybeli és általános tünetei a fertőzés minősége szerint a legkülönbözőbb beavatkozásokat igénylik. Seba, Albert, hollandi természettudós és gyűjtő, szül. Etzelnben (Kelet-Finnország) 1668., megh. Amsterdamban 1736. Mint gyógyszerész a Locupletissimi rerum naturalium thesauri accurata descriptio (4 köt., 450 rézmetszettel, Amsterdam 1735—35) c. díszművet írta. Sebald Sándor, hegedűművész, szül. 1869 ápr. 29. Pesten, ahol Saphirtól tanult. Tanulmányait Brüsszelben Thomson Cesarnál fejezte be. Tagja volt a lipcsei Gewandhaus-Orchesternek és Quartettnek, 1903. mint hegedűvirtuóz nagy sikerrel hangversenyzett, 1907. Berlinben hegedűiskolát nyitott. Műve : Geigentechnik (8 rész). Sebaldus, szent, Nürnberg védszentje, 1425. V. Márton pápa avatta szentté. Állítólag III. Dagobert király leányát birta feleségül, de már a lakodalmat követő napon visszavonult s Nürnberg közelében mint remete élt. Megh. 801., más kútfők szerint 901. Síremléke Nürnberg S.templomában látható. Emléknapja aug. 19. Sebaste, több ókori város neve: 1. Diospolis, Kabira, Samaria. Sebastes (állat), a Csontos halak (Teleostei) rendjébe, a Sárkányfejű halak (Scorpaenidae) családjába tartozó halnem, melynek 25 faja főleg a mérsékelt övi tengerekben él s legtöbbnek húsa kedvelt táplálék. Legismeretesebb faja a bergilt (S. norvegicus Müll.). Alapszíne gyönyörű karmazsinpiros, hátán barnásba hajló. Hossza 50— 100 cm. Az északi tengerekben, főleg a Grönland körüli tengerekben honos. Rokona, a S. dactylopterus Mhll., a Földközi-tengerben él. Sebastian, San, város, 1. San Sebastian, Sebastiani, Horace Frangois de la Porta, gróf, francia tábornagy, szül. Portában (Korszika) 1772 nov. 10., megh. 1851 júl. 21. Részt vett 1792 óta az összes forradalmi háborúkban. 1799 nov.-ben Napoleonhoz csatlakozott, s 1802. mint annak diplomáciai megbízottja járt Keleten. 1805-ben az austerlitzi csatában megsebesült, 1806. ismét Konstantinápolyban járt. 1809—11-ig Spanyolországban harcolt, az 1812-iki orosz háborúban az elővédet vezette. A lipcsei csatában (1813) újból megsebesült s a hanaui csatában átvágta magát hadosztályával. Napóleon bukása után nem szerepelt, 1819. képviselőnek választották s a liberális ellenzékhez tartozott. 1830 novembertől 1834 áprilisig külügyminiszter volt. 1835-ben kinevezték tábornagynak és Londonba küldték követnek, hol 1840-ig működött. Leánya Praslin (1. o.) herceg felesége lett, ki őt meggyilkolta. Sebastiania Sprens.(növ.)a füzejfélék(Euphorbiaceae) családjába tartozó génusz, melynek 40 faja egy óvilági kivételével tropikus amerikai cserje, ritkán évelő fű. A S. pavoniana Mick. Mexikóban honos, termése ugráló, himbálódzó mozgást végez, ami egy benne élő rovartól ered. Mérget tartalmaz, amit nyílhegyek mérgezésére használnak. Sebastiano del Piombo, olasz festő, 1. Piombo. Sebastiao de Arruda (n.v.) IPhysocalymna-Sebastia, robbanóanyag, 1872-ben Beckmann találta fel Svédországban. Nitroglicerinből, nitrált fűrészporból és sókból áll. Néha így nevezik a nitroglicerin,salétrom és szén keverékét is. Sebastos (gör.), az Augustus római császári jelzőnek görög fordítása; a görög császárok is használták. Sebasz el Sohada (Sábasz el Sohada), nagy forgalmú kereskedőváros az egyiptomi Garbien tartományban, kb. 10.000 lak. Sebat, asszír eredetű zsidó hónapnév (a 11-ik hónap neve), amely januárra szokott esni. Sebazinsav, 1. Szebacinsav. Seb betegségek: 1. Seb. Sebed (Sipet), nagyk. Temes vm. csáki j.-ban, (1916) 2595 román és német lak. (Tr. R.) Sebeka (ném. Schebeke, ol. sciabecco, franc. chébec, ang. šebec, az arab-perzsa sumbuk-ból), 2 v. 3 árbocos vitorláshajó latin vitorlákkal a Földközi-tengeren. A latin árbocozatot a S.-ró sebek-árbocozatnak is nevezik. Sebeli (Schebeli, Ghebeli), folyó, 1. Webi. Sebenico (horv. Sibenik), az ugyanily nevű dalmát kerületi kapitányság és püspökség székhelye, (1910) 29,548 lak., bortermeléssel, marha- és méhtenyésztéssel, olaj és borkereskedéssel. Az amfiteátrumszerüen épült városnak meredek utcái, régi körfalai, gót ízlésben épült székesegyháza (1443—1555) van kupolával és érdekes keresztelőkápolnával ; szép a régi loggiás városháza. S.-t első ízben 1066. erősítették meg. 1105. Kálmán király foglalta el. A törökök 1538., 1647. és 1658. pusztították. 1919. olaszok szállták meg egy időre, majd 1920. D'Annunzio csapatai foglalták el. Most a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz tartozik Sebeők Sára (lasztóczi), drámai énekesnő, szül. Sátoraljaújhelyen 1886 ápr. 11. Maleczkyné és Papier Rosa mívelték ki terjedelmes és érces drámai szopránját. A bécsi udv. operaháznál kezdte pályáját, mint koloraturénekesnő és több német színháznál vendégszerepelt, míg 1908. a M. Kir. Operaház tagja lett. Nevezetes alakításai: Leonora (Troubadour), Isolde, Brünhüde, Valentine (Hugenották), Santuzza "(Parasztbecsület), Ortrud (Lohengrin), Sába királynője, Szilágyi Erzsébet (Hunyadiban), Tosca. Sebes, 1. patak, a Sebes-Körös egyik forrásvize Kolozs vármegyében; ered a Gyalui-havasok É.-i oldalán, Kissebesen alul egyesül a Drágán folyóval és innen kezdve Sebes-Körösnek nevezik. — 2. S., folyó, a Maros baloldali mellékvize ; ered Szeben vármegyében a Szebeni-havasok Frumoásza-csoportjában, Szászsebes alatt torkolik. Hossza 90 km. Sebes (Sebes), kisk. Fogaras vm. fogarasi j.-ban, (1910) 900 román lak. (Tr. R.) Sebesór (Bystra), kisk. Zólyom vm. breznóbányai j.-ban, (1910) 266 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) Sebesfalva, kisk. Bereg vm. alsóvereczkei j.-ban, (1916) 172 ruthén lak. (Tr. Cs.-Szl.) Sebeshely (Sibitel), kisk. Szeben vm. szászsebesi j.-ban, (1910) 868 román lak. (Tr. R.) Sebesi Jób, író és hírlapíró, szül. Nagygalambfalván (Udvarhely vm.) 1860 nov. 7., megh. Maros-Amely szó alatt nincs meg, Sas alatt keresendő ! Sebesi