Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)

R - Recessziv bélyeg - Réchaud - Rechberg - Recherche - Recht - Réciai emelet - Rećica - Recidiva - Recife - Recipe - Recipiált jog - Recipiált vallás - Recipiens - Reciprocitás - Reciprok

Recessziv bélyeg — 104 — Reciprok egyforma alkotásuak s mindegyik idetartozó faj lárvájának nem rágó, lianem szívó szájrészei van­nak ; felső és alsó állkapcsaik ugyanis hosszúra nyúlt szívócsövet alkotnak, mellyel a megragadott zsákmány vérét és testnedveit kiszívják. Idetar­toznak a hangyalesök (Myrmeleon), a fátyolkák (Ghrysopa), a pille fátyolkák (Ascalaphus), a szivacslegyek (Sisyra); utóbbiak lárvái az édes­vízi szivacsok és mohaállatok (Bryozoa) testned­veit szívják. A nálunk elő nem forduló faj ok közül említésre méltók az óriás termetű Palpares-fajok, mely eknek egyik legszebb faja, a Palpares Voeltz­kowi Kolbe Madagaszkárban honos. Csinos és különös alkotásukkal tűnnek ki a rendesen tarka színű, jobbára Afrikában és Dél-Európában honos Nemoptera-fajok, melyeknek hátsó pár szárnya a testet sokszorosan felülmúló, igen hosszú, fonal­alakú egyensúlyozó szervet alkot. Régen a R.-hoz sorozták a Bedősszárnyúak (Plecoptera) néven egybefoglalt Tegzeslegyeket (Phryganeidae) és a Skorpiólegyeket (Panor­pidue), továbbá a Pödörszárnyúakat v. Sodort­szárnyúakat (Strepsiptera) is, az előbbieket azon­ban ma már a Lepkék-kel (Lepidoptera) szokás Lepkeszerű rovarok (Lepidopteroidea) néven egybefoglalni, az utóbbiakat pedig külön önálló rendbe sorozzák. Recessziv bélyeg, 1. Mendel-féle szabály. Réehaud (franc., ejtsd: resó), 1. Gázfőzök, Gázlángzók. Rechberg (und Rothenlöiven), Johann Bern­hard, gróf, osztrák államfórfiú, szül. 1806 júl. 17., megh. Kettenhof kastélyban (Bécs mellett) 1899 febr. 26. 1841-ben stockholmi, 1843. rio-de­janeiroi követ lett, 1848. a frankfurti központi hatalomnál képviselte Ausztriát. 1855-ben a frank­furti szövetségtanács elnökképviselője lett. 1859. osztrák miniszterelnökké és külügyminiszterré nevezték ki. Az elnökséget 1860 dec. át kellett engednie Rainer főhercegnek, de 1864-ig meg­maradt külügyminiszternek. Recherclie (franc., ejtsd: rösers) a. m. kuta­tás, nyomozás. La R. de la paternité: az atyaság kutatása törvénytelen születés esetében, amely­nek s ezzel kapcsolatban a törvénytelen gyermek eltartására irányuló pernek a francia jog nem ad helyt. Recht Sándor, hegedűművész, szül. 1868 nov. 3. Nagyváradon, megh. u. o. 1918 márc. 9. Hubay Jenő és Joachim voltak a mesterei. 1892—98-ig külföldön hangversenyezett. Ekkor hazatérvén, tagja lett az Operaháznak. Mint hegedűtanár működött. Pedagógiai müve: Ujjgyakorlatok. Réciai emelet, 1. Raetiai etnelet. Recica, adók. Zágráb vm. károly városi j.-ban, (i9io) 992 horvát lak.; francia barátoktól lakott trappistakolostorral. (Tr. SzHSz.) Recidiva (lat.), ha valamely betegség teljes lezajlása után újból kezdődik. Gyakori tífusznál, maláriánál, reumatizmusnál, szifilisznél stb. Recife, város, 1. Pernambuco, 2. Recipe (lat.), 1. Recept. Recipiált jog, 1. Recepció ós Jogrecepció. Recipiált vallás, 1. Recepció és Vallás. Recipiens (lat.), lepárlásnál a lepárolt anyag felfogó edénye; légszivattyúknál az a harang, mely alá a légüres tér hatásának kipróbálása vé­gett a tárgyakat teszik. Reciprocitás (lat.) a. m. viszonosság (1. o. és Retorzió). R. vagy reciprok rokonság, a geometriában két egyenlő fokú, de különnemű alapalakzat projektív rokonsága (1. Projektivitás), pl. pont­sor és sugársoré vagy síksoró, pontsík és su­gársíké, ponttér és síktéré. Két n-ed fokú alap­alakzat R.-a teljesen meg van határozva, ha az egyik alakzat (n 1) eleméhez meg vannak adva a másiknak megfelelő elemei. Két egyesített (vagyis ugyanazon síkban fekvő) reciprok síkrendszerben az egyik rendszer va­lamely P pontjának a másik rendszerben oly egyenes felel meg, mely általában nem megy keresztül P-n. Viszont az egyik rendszer vala­mely egyenesének a másik rendszerben oly pont felel meg, mely általában nem fekszik az illető egyenesen. Van azonban a síkban végtelenül sok oly pont, melynek, akár az első, akár a máso­dik rendszerhez tartozónak tekintjük, a másik rendszerben rajta keresztül menő egyenes felel meg. E pontok geometriai helye egy K kúpszelet, az u. n. póluskúpszelet. A megfelelő egyenesek egy k kúpszeletet burkolnak, az ú. n. poláris kúpszeletet. A Késk kúpszeletek egymással két pontban érintkeznek. Jelöljük ezen At és At pon­tokhoz tartozó érintőket aj illetőleg a2 -vel, az Aí A2 egyenest a0 -sal, az at és a2 egyenesek met­széspontját pedig J.0 -sal. Az A0 , A^, A2 pontok­nak, akár az egyik, akár a másik rendszerhez tartozónak tekintve, a másik rendszerben mindig az a0 , a4 , illetőleg a2 fog megfelelni. Az A0 a0 , Aí ai , A2 a2 elempárokat az egymásnak involu­ciósan megfelelő elempároknak mondjuk. Ha a Kés k kúpszeletek összeesnek, akkor a sík min­den pontjának, akár az első, akár a második rendszerhez számítjuk, a másik rendszerben min­dig ugyanaz az egyenes fog megfelelni, t. i. a K^k kúpszeletre vonatkozó polárisa. Ekkor a R.-t involuciósnak mondjuk, másképpen a Ji == k direktrix-kúpszeletre vonatkozó polár-R.-nak. Egyesített térrendszerekben ama pontok geo­metriai helye, melyeknek rajtuk keresztül menő síkok felelnok meg, általában egy másodrendű felület, az ú. n. pólusfelület. Azon síkok pedig, melyeknek rajtuk fekvő pontok felelnek meg, egy másodosztályú felületet burkolnak, az ú. n. poláris felületet. Ha e két felület összeesik, a R. mvolucióssá lesz, mert ekkor minden pontnak, akár az első, akár a második rendszerhez szá­mítjuk, a második rendszerben a direktrix felü­letre vonatkozó polársíkja felel meg. Az ily R.-t polár-R.-nak is mondjuk. De térrendszerek R.-a még másképen is lehet involucióssá, t. i. úgy, hogy nincs is pólusfelület meg polárfelület, hanem a tér minden pontjának rajta keresztül menő sík felel meg. Az ily involuciós R. neve null­rendszer. Reciprok (lat.) a. m. viszonylagos, kölcsönös, megfelelő. Két szám egymásnak R. értéke, ha szorzatuk az egységgel egyenlő, p. 4 /5 és 6 /t . Ha valamely egyenlet azzal a tulajdonsággal bir, hogy minden gyökének R. értéke szintén eleget tesz az egyenletnek, akkor az R. egyenlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék