Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925)

T - Tisztaberek - Tiszta egyenlet - Tiszta fiskalitások - Tiszta hangközök - Tisztánlátás - Tiszta nyereség - Tisztás - Tisztásfalva - Tiszta súly - Tisztátalanság - Tiszta tenyésztés - Tiszta vagyon - Tiszta vérű - Tisztelendő - Tisztelet - Tiszteletbali tag - Tiszteletdíj - Tiszteletdíj-versenyek - Tiszteletpéldány - Tisztesfű - Tisztességtelen verseny

Tisztaberek­­ 305 gyalogság hivatásos T.-jeivé a Ludovika Akadé­miát végzett egyének neveztetnek ki. L. még Al­tisztek és Tengerésztisztek. Tisztaberek, kisk. Szatmár vm. szatmárnémeti j.-ban, (1910) 634 magyar lak. Tiszta egyenlet, 1. Egyenlet. Tiszta fiskalitások, 1. Fiskális jószágok. Tiszta hangközök: 1. Hangköz. Tisztánlátás, 1. Glairvoyence. Tiszta nyereség az az összeg, amely az összes részletnyereségek összegéből az összes nyereség­csökkentő tételek (veszteségek) levonása után megmarad. Valamely vállalat T.-e megállaptható ezen a módon, de olykép is, hogy a tiszta vagyon (1. v.) mult évi összegét összehasonlítjuk az idei tiszta vagyon összegével. Tisztás, 1. Erdőtisztás. Tisztásfalva (Guratele), kisk. Bihar vm. belé­nyesi j.-ban, (1916) 741 román lak. (Tr. R.) Tiszta súly. A T. v. nettó súly magának az árának a súlya göngyölet nélkül. Megállapítható magának az árúnak a megmérésével (valóságos T.), de úgy is, hogy az árú teljes súlyából a gön­gyölet súlyát levonjuk (kiszámított T.). A kiszá­mított T. a göngyölet súlya megállapításának módja szerint különböző lehet. L. Tára: Tisztátalanság (bibliai értelemben). Tisztáta­lannak nevezik a zsidók mindazt, aminek imá­dása, megérintése vagy élvezete tilos. Tisztátalan minden bálvány, tisztátalan az az ember, akinek bőrkiütése, nemi betegsége van, az asszony havi tisztulásakor; tisztátalan az emberi és állati hulla, a temető és az azokkal érintkezésbe jutott edények, valamint az élvezetre tiltott állatok. A tisztaság állapotába való visszahelyezés kü­lönböző vallási törvények szerint megy végbe. Tiszta tenyésztés. 1. Beltenyésztés. Tiszta vagyon. Az aktívák és passzívák kü­lönbsége, vagyis az az összeg, amely vagyonunk minden alkotórészének pénzzé tétele és az összes terhek kifizetése után megmaradna. A könyv­vitelben elszámolására általában a tőkeszámla (1. o.) szolgál. Tiszta vérű vagy telivér az oly állat, amely elismert vagy tenyésztés által létesített fajtához tartozik, ellenben kevert vérű az, amelyben két vagy több fajta vére van. Tisztelendő, tiszteletes, 1. Főtisztelendő. Tisztelet, más iránt érzett elismerésünknek, megbecsülésünknek magunk tartásában és csele­kedeteinkben nyilvánított érzése. Az öregekben az életbölcseséget, a jellemet, végzett munkásságot tiszteljük, a nőkben a nőiességet, tisztaságot stb. Minthogy ily kölcsönös megbecsülés a társadalmi szellem éltetője, joggal nagyra tartjuk külső formáit is és a nevelésben kiváló gondot fordí­tunk ez érzés ápolására. L. még Holtak tisztelete. Tiszteletbeli tag az, akit valamely testület, társaság tagjává tisztelet, hála jeléül választot­tak meg. A T.-ot a társulati tagok kötelmei nem terhelik. Tiszteletdíj a szellemi v. művészi munkáért járó nem állandó jellegű pénzbeli ellenérték. Tr­ról szólunk pl. a kiadói ügyletnél, az egyes állami intézményeknél nem rendes fizetéssel alkalma­zott orvosok, lelkészek stb. díjazásánál stb. Tiszteletdíj - versenyek azok, amelyeknél a győztes többé-kevésbbé értékes dísztárgyat kap jutalmul; az úrlovas-futamoknál, de különösen az atlétikai versenyeknél vannak divatban. Tiszteletpéldány, 1. Ingyen példány. Tisztelgések (franc, honneurs). A fegyveres hatalom, a csendőrség, rendőrség, vámőrség­egyénei, ha rendben és sorban nem állanak, talál­kozásnál, valamint szóbeli érintkezés kezdete előtt és befejezése után, a katonai gyakorlati sza­bályzatban előírt tiszteletadással tartoznak: az uralkodó és neje, az uralkodóház tagjai, idegen uralkodók és ezek családtagjai, elöljárók és fe­lebbvalók iránt. Ezenkívül még a fegyveres hata­lom zászlói és az őrök iránt. Az oltári szentséggel való találkozáskor kat. vallású egyének szertar­tásuk szerint viselkednek. Tisztesfü (növ.), 1. Stachys. Tisztességtelen verseny (ném. unlauterer Walbewerb, fr. concurrence dél­oyale, ang. unfair competition). Mindenkinek (­veleszületett joga), hogy úgy és akként keresse boldogulását, amiként azt ereje, tudása, tehetsége, vagyona, összekötte­tései stb. lehetővé teszik. Az érvényesülés, a bol­dogulás érdekében bárki, bárminő eszközt fel­használhat, feltéve, hogy az eszköz tisztességes és becsületes. A szabad versenynek tehát igen hatalmas szabályozója az erkölcs és az azt szá­monkérő közvélemény. A verseny a gazdasági vállalkozás terén fokozódik különösen erős küz­delemmé, mert hiszen a vállalkozó, amidőn a nagyközönséget a maga számára meghódítja, azt versenytársaitól vonja el. Az ország kereskedel­mének megerősödése és külföldi hitele egyaránt szükségessé teszi annak a biztosítását, hogy a tisztességtelen eszközök használata a gazdasági élet porondján lezajló versenyből is ki legyen zárva. Mert a T. nemcsak közveszélyes (a tisz­tességes eszközökkel dolgozó versenytársak egye­temét megkárosító), hanem antiszociális kinövése is a szabad versenynek. Ha u. i. a törvényhozás nem ad kellő utalm­at a T. ellen, ennek az lesz a kettős következménye, hogy a kereskedelmi pá­lyán működő tisztességes elemek tönkre mennek, másrészről pedig minden tisztességes ember tar­tózkodni fog attól, hogy boldogulását a kereske­delmi pályán keresse. Kereskedelmünk egészen a legutóbbi időkig igen erősen érezte a T. elleni törvényes utalom hiányát. Ezen a hiányon segít az 1923. V. t.-c. (Tvt.). E törvény csupán az (­üz­leti verseny) terén felbukkanó delegalitásokkal foglalkozik és ezek közül is csak azokkal, amelyek­nek az a céljuk, hogy a versenytársat megront­sák, vevőközönségét elvonják vagy a tettes árui­nak vagy szolgáltatásainak kelendőségét fokoz­zák , egyszóval amelyek mögött versenyző célzat áll. A nem gazdasági téren elharapódzott T. elle­nében továbbra is az általános jogszabályok (amelyek a jó erkölcsbe ütköző és károsító cselek­mények elkövetőjének is megállapítják vagyoni felelősségét) és a különböző szervezetek (ügyvédi, mérnöki kamara, katonai becsületügyi eljárás stb.) adnak utalmat. T. a törvény szerint az üzleti verseny körében elkövetett minden olyan cselekmény vagy maga­tartás, amely az üzleti tisztességbe­n, általában Révai Nagy Lexikona. XVIII. Mr. Tisztességtelen verseny 20

Next