Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925)
T - Treculia - Tredegar - Tredici Domuni - Tree - Tréfa - Tréfá - Tréfás dalok - Tréfle - Trefort - Treguan - Trehalóze - Treidern-Aa - Treinta y Tres - Treitschke
Treculia — 464 — gyémántfényű, skarlátpiros romboéderes kristályok a bimentali dolomitban. Treculia Dcsn. (növ.), a Moraceae (Eperfafélék) család génusza; 2—8 faja a forróövi Afrika Ny.-i részén honos fa v. cserje. A T. africana Dcsn. (oliva-fa) 20—25 m. magas, nagy levelű fa. Magházakból és murvákból alakuló gömbölyű áltermése 2—3 dm. átmérőjű, 9—15 kg. súlyú. Magvaiból hazájában lisztet készítenek. Tredegar (estad: trediger), város Monmoutshire angol countyban, (1921) 25,105 lak., nagy szénbányákkal és vasművekkel. Tredici Comuni, 1. Comuni. Tree, Ellen, 1. Kean, 1. Tréfa (pl. truffa a. m. csalás, ámítás, a régi magyar nyelvben még az eredeti trufa), valakinek nevetést keltő becsapása. Truffaldino az olasz komédia állandó alakja, kb. olyan mint Csalóka Péter. A T. az irodalomban adoma v. drámai formában lép fel. (A németek Schwank-ja.) A Török idők óta minden nemzetnél divatban volt; számtalanok az elbeszélések az oly Tolpatschokról, akik minden tőrbe belebotlottak, meg azokról az Eulenspiegelekről, akik felebarátjaikat szóval és tettel lóvá tették. Nálunk Bolond Istók, Ludas Matyi, Paprika Jancsi ilyenek. Tréfa (héb.) a. m. szétszaggatott, t. i. valamely vad által szétszaggatott állat, melyet Mózes II. könyve 2280 szerint nem szabad megenni; innét új-héber nyelvszokás szerint minden a zsidó étkezési törvény értelmében tilos eledel, ellentétben a kóser (alkalmas), azaz e törvénynek megfelelő, megengedett ételhez. Tréfás dalok. Népköltési gyűjteményeinkben a dalok különféle osztályai, ú. m. a szerelmi, katona-, pusztai és pásztordalok stb. közt külön csoportba szokták sorozni a tréfás és gúnydalokat. A T. rendszerint tisztán komikusak és a komikumot sokszor a komoly dalok modorának követésével érik el, tehát paródiaszerűek, másszor képtelenségek összefűzésével, szó- és hangjátékokkal stb. A gúnydalok egy része is tisztán tréfás és komikus. Ide sorolhatók azok, amelyek pl. az aszszonyi nemet vagy a különféle foglalkozású embereket csúfolják. A gúnydalok más része azonban napi érdekű, politikai tartalmú, személyek v. pártok ellen fordul s ilyenkor a szatíra v. a paskvillus elemeit olvasztja magába, mint a kortesdalok. Tréfle (franc., ejtsd: trefl) a. m. lóher, lóherlevél, a francia kártyajáték egyik színe. Nálunk németesen treff-nek is mondják. Trefort Ágoston, államférfiú és publicista, szül. Homonnán (Zemplén vm.) 1817 febr. 6., megh. Budapesten 1888 aug. 27. Jogi tanulmányait befejezvén, nagy utazásokat tett nyugati Európában, azután államszolgálatba lépett, de csakhamar megválván hivatalától,társadalmi és publicisztikai téren igyekezett reformeszméit megvalósítani, különösen a bank- és vasútügy, valamint a városok fejlesztésének érdekében. Közgazdasági tanulmányaiért az Akadémia már 1841. tagjául választotta. 1843—44-ben Zólyom város követe volt az országgyűlésen. 1848-ban az új minisztérium megalakulásakor Klauzál földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter mellett államtitkár lett. A szabadságharc kitörésekor báró Eötvös Józseffel külföldre ment és csak 1850 végén tért vissza, de csabacsüdi birtokán visszavonultan élt. 1861-ben Békés vm. alispánja lett, majd orsz. képviselőül választották. Ugyanez időben megalkotta a Békés vármegyei gazdasági egyesületet. 1863-ban báró Eötvös Józseffel megalapította a Politikai Hetilap c. újságot. 1865-ben ismét képviselőnek választották s a Deák-párt egyik tekintélyes tagja lett. 1872-ben vallás-és közoktatásügyi miniszter lett , maradt egész haláláig. Az ő nevéhez fűződik a középiskolák reformja, az elemi iskolákban a magyar nyelv kötelező tanításának törvénybe iktatása, a budapesti egyetem, a műegyetem nagyszabású építkezéseinek megindítása, a kolozsvári egyetem fejlesztése, a budapesti zeneakadémia megalapítása, a rabbiképző-intézet felállítása stb. 1885-ben a Magyar Tud. Akadémia elnökévé választották. Emlékére Budapesten az egyetem filozófiai kari épületeinek kertjében szobrot állítottak, önállóan megjelent művei: Bankügy (1842); Emlékbeszédek és tanulmányok (1881); Kisebb dolgozatok az irodalom, közgazdaság és politika köréből (1882); Reden u. Studien (Leipzig 1882); Essais und Denkreden (1883); Újabb emlékbeszédek és tanulmányok (1887); Beszédek és levelek (1888). V. ö. Keleti Károly emlékbeszéde (Akad. Evk. 1889). Treguan, püspök, szül. Firenzében 1185 táján. Magyarországba talán mint Imre herceg nevelője lött, majd Spalatóban a papnövendékeket grammatikára tanította. Spalatói tabellio (közjegyző-féle), majd főesperes s végre traui püspök lett. 1229-ben spalatói érsekké is jelölték, de II. András Ugrinnak juttatta ezt a méltóságot. 1247-ben még élt mint traui püspök, azontúl nincs nyoma. Egy XII. sz.-beli legenda alapján megírta egyik elődének, boldog János traui püspöknek életrajzát. V. ö. Békési Emil, a Kath. Szemlében (1896, 541—3.). Trehalcze, 1. Mikcze, Treidern-Ralmandi folyó, 1. Aa. Trevnta y Trés (331), departemento Urugayban, 9539 km. tel., (1922) 45,645 lak., fővárosa T. (3000 lak.). Treitschke, 1. Friedrich, német lepidopterológus (lepkész), szül. Lipcsében 1776., megh. mint az udvari színház gazdasági igazgatója Bécsben 1842. Számos új lepkefajt írt le. Az új fajoknál nevének rövidítése: Tr. 2. T., Heinrich, német történetíró, szül. Drezdában 1834 szept. 15., megh. Berlinben 1896 ápr. 28. Lipcsében 1858. lett magántanár, 1863. Freiburgban rendk. tanár, de az 1866-iki németországi háború alatt mint poroszpárti elhagyta Badent és Berlinben megindította a Preussische Jahrbücher folyóiratot. Még ugyanaz évben a kieli egyetemre nevezték ki rendes tanárnak, ahonnan Heidelbergbe, 1874. pedig Borlinba hívták. 1871—88-ban német birodalmi gyűlési képviselő is volt. Ranke halála után a porosz állam történetírójává nevezték ki. Fő munkája: Deutsche Geschichte im 19. Jahrhundert (Leipzig 1879—94, 7. kiadása 1904). Ezenkívül jelentősebb művei: Historieche und politische Aufsätze (u. o. 1865, folytatás 1870, új kiad. 3 kötetben 1903); Deutsche Kämpfe (1896). Megjelentek külön kötetben történelmi előadásai, valamint levelezései is. Treltschke