Révai Nagy Lexikona, 19. kötet: Vár-Zsüri, Kiegészítés: Aachen-Beöthy (1926)
V - Virginiai-kódex - Virgin Islands - Virginitas - Virginius - Virgo - Virgo - Virgula - Virgularia - Virial - Viriatus - Viribus unitis - Viridarium - Viride aëris - Viridinlemez - Virilis - Virilis szavazat - Vir illustrissimus - Virítás - Viritim - Virje - Virnác - Virnánc - Viroconium - Virola-zsír - Viroma - Viromandiusok - Virozsil - Virrasztás - Virter
Virginia-kódex — 377 — Virginia-kódex, magyar nyelvemlék a XVI.sz. elejéről. Negyedrétű papiros-kódex. Leírója egy ismeretlen nevű Ferenc-rendi szerzetes, aki a klarissza-apácák számára készítette. Tartalma: assisi szent Ferenc élete, vallásos oktatások és apácáknak való regula. 1844-ben fedezték fel a tiszalöki plébánián, honnan Desselwffy Virginia grófné küldte be az Akadémiának s innen kapta nevét. Az akadémiai könyvtár tulajdona (M. Kod. 4-r. 24.). Kiadták rövid ismertetéssel Komáromy Lajos és Király Pál (Nyelvemléktár, III. köt.). Virgin Islands, 1. Szűz-szigetek. Virginitas (lat.) a. m. szüzesség (1. o.); virgo, szűz. Virginius, 1. Verginius. Virgo (lat.) a. m. szűz. Virgo (lat.), Szűz, 1. csillagkép az ekliptika mentén 181 szabad szemmel látható csillaggal, köztük egy elsőrendű, az a Virginis v. Spica. — 2. Az állatöv hatodik jegye (np) 120°— 150°-ig. Virgula (lat.) a. m. vesszőcske. — V mercurialis, 1. Varázsvessző. Virgularia (állat), 1. Tömlősök. Virial (a lat. vist erőszóból), Clausius szerint az a mennyiség, melyet akkor kapunk, ha valamely testre nézve, melynek részecskéi stacioner mozgásban vannak, a minden egyes részecskére ható erőt megszorozzuk a részecskének egy adott ponttól való távolságával s e szorzatok összegének középértékét az egész testre vonatkozóan alakítjuk olyan időközre, melyen belül a részecskék mozgásiránya sokszor változik. Stacioner mozgáson olyan mozgást értünk, amelynél a részecskék határolt téren belül mozognak és a sebességek csak bizonyos határok között ingadoznak. Ilyenek pl. a periodikus mozgások (a bolygók mozgása a nap körül, rugalmas testek rezgései), továbbá azok a mozgások, amilyeneket a testek atomjainak és molekuláinak tulajdonítanak a hő magyarázata céljából. Valamely stacionór mozgású test közepes eleven ereje egyenlő az ő V.-jával. Ha a hőt a legkisebb testrészecskék stacionór mozgásának tekintjük és az abszolút hőmérsékletet az eleven erő mértékéül vesszük, akkor az előbbi tételből következik, hogy az a munka, melyet a hő valamely test valamilyen változásakor végezhet, arányos az abszolút hőmérséklettel, amelyen a változás történik. Ezzel a hőtan második fő tétele általános mechanikai elvekre van visszavezetve. Virtatus, lusitaniai pásztor, Kr. e. 148. honfitársainak a rómaiak ellen szervezett lázadása élére állott; többször győzelmet is aratott (V.-i vagy lusitaniai háború), úgy hogy Róma a lusitánok függetlenségét kénytelen volt elismerni, de a békét csakhamar (140) megtörte és V.-t mint árulót g.uintus Servilius Caepio konzul izgatására vagy legalább tudtával megölték, mire a háború véget ért. Viribus uuitis (lat.) a. m. egyesült erővel. I. Ferenc József jelmondata, egyúttal a Ferenc József-rendé is. Viridarium, 1. Virágos kert. Viride aeris (lat.) a. m. rézrozsda. Viridinlemez, Schleussner-féle ortokromatikus lemez, a zöld színre kiválóan érzékenyítve. Virilis (lat.) a. m. férfias, virilitás, férfiasság ; virilista, legtöbb adót fizető. L. Törvényhatóság. Virilis szavazat, az egyesnek az a jogosítványa, hogy fejenként szavazhasson, szemben a kúriánkénti szavazattal, amelynél csak mint egy választási csoportnak, kúriának a tagja adhatja le szavazatát, azaz csak a kúriát megillető egy vagy több szavazat kialakulására lehet szavazatával befolyása. Vir illustrissimus (lat.), 1. Illustris. Virítás (anthesis), a viráglevelek kifejlődésének, a megporzásnak és megtermékenyítésnek időszaka. Megelőzi a virágfejlődés, megnyitja a virágnyílás és befejezi a hervadás, amely a termésérés kezdetét jelenti. Virium (lat.) a. m. egyenkint, fejenkint. Virje, adó-és pol.közs. Belovár-Körös vm. gjurgjevaci j.-ban, (1910) 8588 horvát lak. Horvát-Szlavonország leggazdagabb faluja. V. neve hajdan Prodanic volt. A horvát történetírók innen származtatják a Nádasdy-családot, mely szerintük eredetileg Prodanic nevet viselt (Nádasdi csak az előnév lévén). (Tr. SzHSz.) Virnác (növ.), 1. Thalictrum. Virnánc (növ.), 1. Ruta. Viroconium, római város Angliában, a «britanniai Pompejii», hol 1859 óta antik épületeket ásnak ki. Mai neve Wroxeter, Shrewsbury mellett. Virola-zsír, 1. Bekuhiba-balzsam, Myristicazsirok, Viroma, Észtország régi neve. Viromandiusok (Viromandus), kelta nép, a mai Vermandois területén. Főhelye Augusta Viromanduorum, a mai Saint-Quentin vagy a közeli Vermand. Caesar ellen 10,000 fegyverest állítottak ki. Virozsil Antal, jogi író, szül. Selmeczbányán 1792 ápr. 14., megh. Bécsben 1868 máj. 19. Bölcsészetet, majd hittudományt hallgatott s a jogi tanulmányokat magánúton végezte. 1822-ben a pozsonyi jogakadémián, 1832—1862. a pesti egyetemen volt tanár és jogbölcseletet, jogi enciklopédiát és magyar közjogot adott elő. Munkái: Jus naturae privatum (Pest 1833,3 köt.); Epitome juris naturae seu universae doctrinae juris philosophicae (u. o.1839, magyarul Márki József és Hoffmann Pál 1861); Encyclopaedie und Methodologie des juridisch-politischen Studiums (u.o. 1851, 2 rész); Jus publicum regni Hungáriáé (1850—54, 6 rész, kivonatosan magyarul 1861, németül 1865—66, 3 köt.). Virrasztás v. halottvirrasztás; ősrégi szokás, mely Európa számos országában, így hazánkban is él. A halálozás napjának estéjén a halottas házba gyűlnek az elhunyt rokonai és jóbarátai s éjfélig, sőt néha virradtig ott maradnak imádság, majd szórakozás, sőt mulatozás mellett. Sok helyütt a V. végzésére vén asszonyokat fogadnak, kik 1—2 óra hosszat imádkoznak és énekelnek. E szokás oka valószínűleg az, hogy az elhunyt lelkét engeszteljék s távoltartsák attól, hogy a hátramaradottaknak ártson vagy kísértse őket. Virter Ferenc, író, szül. Hódságon 1875 febr. 19., megh. Budapesten 1924 márc. 6. Hosszabb időt töltött Észak-Amerikában s mint haditen- Virter