Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
F - Fajsz - Fajum - *Fajvédelem - *Fajvédők - Fakert - *Fakits - Fakóvezekény - *Falckenberg - Falcón - Falcsik - *Falculifer - *Falensky - Falk - *Falk - *Falke
Fájsz —216 - itt vívott csatában a szövetséges hadseregek kierőszakolták az átkelést a Wieprzen, mire az oroszok kiürítették Ivangorodot. Fájsz, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., (1020) 8416 lak. Fajum, felsőegyiptomi kerület, (1917) 507,617 lakossal. * Faj védelem, tulajdonképen a faj tisztaságának fenntartására, átvitt értelemben bizonyos faj kiváltságos helyzetének biztosítására irányuló törekvés és tevékenység. A világháború előtt mindinkább tért hódító kozmopolita irányzat sok tekintetben elhomályosította az egyes fajok által képviselt különleges értékeket és az egyetemes emberi haladást vallotta programmjául. Ez irány hatása alatt a szellemi és gazdasági vezetés számos államban többé-kevésbbé átcsúszott olyan egyének kezébe, akik nem tartoztak az államfenntartó fajhoz vagy legalább ilyen egyének az államéletre arányszámukat meghaladó arányú befolyást nyertek.Ezért már a háború előtt jelentkezett több államban a törekvés a nemzeti erények új életrekeltése és a jövevények (idegenek) befolyásának korlátozása iránt. Különösen a zsidóságnak és a szabadkőmívességnek folyton növekvő nemzetközi hatalma váltott ki sokakban aggályokat. A világháborúval kapcsolatos nagy vagyoni eltolódások és a világháborút követő forradalmi és radikális mozgalmak az aggályokat erősen fokozták. Az újra éledő nacionalizmusnak egyik megnyilvánulási módja a F. elnevezéssel megjelölt mozgalom, amely különösen a legyőzött államokban, de a győztes hatalmak polgárai között is erősen hódított. A F. az egyes államokban természetesen különböző formákat nyert; Olaszországban a fascizmus, Németországban a horogkeresztes mozgalom, Magyarországon az Ébredő Magyarok Egyesületének és a fajvédő pártnak megalakulása jellemző tünetei. A F. majd tudományos, természettudományi irányzatként iparkodik jelentkezni s a súlyt bizonyos faj faji sajátságainak megállapítására és megóvására helyezi; majd mint társadalmi mozgalom lép föl s társadalmi és gazdasági szervezetekkel igyekszik a többségi fajnak gazdasági helyzetét megszilárdítani; lehet azonban politikai programm is, amely a többségi faj vezető szerepét jogilag is körül akarja bástyázni. A F. minden megnyilvánulási módjának elméleti indokolása, hogy a fajok tisztaságának fenntartása egyetemes emberi szempontokból is kívánatos, mert különleges értékeket segít kiemelni; az állam nemzeti jellegét, a fajvédők álláspontja szerint, a nemzeti nyelv mellett a vezető faj szervezeti és szellemi karaktere határozza meg, azért ezt a karaktert fenntartani és védeni kell. A F. éle az egyes országok eltérő helyzete szerint hol a zsidóság, hol más fajok ellen is irányul. A F. nem jelent agresszivitást más államok ellen, sőt nemzetközi kapcsolatokat keres (pl. a turáni gondolat). A F. továbbá nem mehet odáig, hogy a faji kisebbségek tagjait az állampolgári jogokból kizárja és érvényesülésüket még arányszámuknak megfelelő mértékben sem engedje meg. •Fajvédők, 1. Fajvédelem. (XX. k.) Fakert (Fachert), Arad vm. (Tr. R.) •Fakits Ernő, szobrász, szül. Budapesten 1883 jan. 30., megh. u. 0.1912 máj. 12. Budapesten az Iparművészeti Iskolának volt növendéke, azután Bécsben tanult, végül Stróbl Alajos mesteriskolájában. Főműve a szepesváraljai branyiszkói honvédemlék, 1903. Fakóvezekény (Fakó Vozokany), Bars vm. (Tr. Cs.-Szl.) *Falckenberg, 1. Ottó, német író, szül. Koblenzben 1873 okt. 5. Münchenben színházi dramaturg. Irt költeményeket, meséket, színműveket, melyek közül nevezetesebbek: Der Sieger (1901); Doktor Eisenbarth (1907); Ein deutsches Weinachtsspiel (1908), 2. F., Richárd, német filozófus, megh. Jenában 1920 szept. 28. Falcón, Venezuela délamerikai köztársaság egyik állama, ter. 24,800 km 2, (1920) 128,255 lak. Falcsik Dezső, jogtudós, megh. Budapesten 1924 nov. 11. 1914-ben kinevezték a pozsonyi egyetem rendes tanárának a polgári törvénykezés, 1922. a közigazgatási és pénzügyi jog tanszékére ; ez egyetemnek első lektora volt 1914— 1915., majd 1922—23. a jog- és államtudományi kar dékánja volt. *Falulifer (áltat), 1. Rühatkák. (XVI. köt.) •Falensky, Felicjan, lengyel író,szül. Varsóban 1825., megh. u. o. 1910 okt. 10. Irt költeményeket, elbeszéléseket, színműveket, mint: Altea,Florinda, Francesca da Rimini stb. Falk, 1. Richárd, író, megh. Budapesten 1920 febr. 27. 2. F. Zsigmond lovag, a Pesti könyvnyomda rt. igazgatója, megh. Budapesten 1913 márc. 11. 8. F. Zsigmond, ifj., a Pesti könyvnyomda r.-t. vezérigazgatója; újabb irodalmi művei: Paula gondjai (novellák, 1917); Egy kis zugból (1921); Leveles láda (elbeszélések, útirajzok, megemlékezések, 1921). *Falk, Norbert, német író, szül. Mährisch-Weisskirchenben 1872 nov. 5. Irt regényeket, színdarabokat, továbbá filmdarabokat, mint Madame Dubarry (1920). Szerkesztett gyűjteményes munkákat is, mint Buch des Lachens (1912); Buch der seltsamen Geschichten (1913). •Falke, 1. Friedrich, német gazdasági író, szül. Schwarzholzban 1871 júl. 7. Lipcsében volt tanár, majd 1918—20. tanácsos a szász földmívelésügyi minisztériumban, azután ismét tanár lett és igazgatója Lipcsében a mezőgazdasági üzemtani intézetnek. Művei: Die Dauerweiden (3. kiad. 1910); Betriebslehre (12. kiad. 1921); Tierzuchtlehre (13. kiad. 1921). 2. F., Gustav, német költő, megh. Hamburgban 1916 febr. 8. Összegyűjtött költeményei 1912. jelentek meg 5 kötetben.3. F., Konrád, eredetileg Karl Frey, svájci író, szül. Aarauban 1880 márc. 19. Irt költeményeket, regényeket, színműveket. Főbb művei: Francesca da Rimini (színmű, 1904); Im Banne der Jungfrau (rajzok 1909); Astorre (színmű, 1912); Der Kinderkreuzzug (regény, 1924); Marienlegenden (1925). Lefordította Dante Divina commediáját. •4. Fottó, lovag, német iparművészeti író, szül. Bécsben 1862 ápr. 29. Előbb Kölnben volt az ipar- Falke