Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
J - Jeszenye - Jeszte - *Jevons - *Jezsuita-rend - Jhansie - Jibou - Jičin - *Jinótega - Jireček - *Joachim - *Joachim Ernő - Joachimsthal - *Joanovich - Jób - Jobaháza - Jobbágyfalva - Jobbágyi - Jobbágytelke - Jobbágyújfalu - Jód - Jodhpur - *Joël - *Joffe
Jeszenye — 431 — es közoktatásügyi minisztériumba lépett, ahol osztálytanácsos lett. A felsőoktatási ügyekkel foglalkozott s az új egyetemek felállításánál s a menekült egyetemek elhelyezésénél Tóth Lajos államtitkár munkatársa volt. 1916-ban Pekár Mihállyal egy ideális egyetem tervezetét készítette el, amely nyomtatásban is megjelent. Foglalkozott szépirodalommal és műkritikával. A Magyar Állam, majd a Magyar Nemzet művészi rovatának vezetője s a Zeneközlöny munkatársa volt. A Szinyei-Merse Társaság főtitkára. Jeszenye (Jasenovo), Trencsén vmegye (Tr. Cs.-Szl.) Jeszte (Jestíce), Gömör és Kishont vm. (Tr. Cs.-Szl.) *Jevons (ejtsd: dzsivasz), Frank Byron, angol filológus és vallástörténész, szül. 1858 szept. 9. A durhami egyetem tanára. Számos kiváló munkája közül fontosabbak: The development of the athenian democracy; History of greek literature (1889); Prehistoric antiquities of the aryan peoples (1890); Manual of greek antiquities(1895); Introduction to the history of greek religion (1896); Evolution (1900); Religion in evolution (1906); Study of comparative religion (1908); Idea of God in early religions (1910). * Jéz, Teodor Tornász, lengyel író, családi nevén Zygmunt Milkowski, szül. 1824., megh. 1915. Kievi egyetemi hallgató volt, de tanulmányait odahagyva, Bem tábornokkal Magyarországra jött és részt vett a szabadságharcban. A lengyel történeti és irányregény egyik legkiválóbb művelője volt. Legjobb munkái: Szandor Kowacz (1861); Krwawe dzieje (Véres történetek, 1862); Uskoki (Szökevények, 1869); Slowiansky Hercog (A szláv herceg, 1876); Koleje zycia (Az élet útjai, 1879); Gi tamci (Ezek és amazok. A magyar szabadságharcból); Szpoliakov (Az oroszbarát lengyelek, 1897). Körülbelül hat kötetnyi emlékirata maradt hátra, amelyekben sok értékes és új adat van Kossuthról és a magyar emigrációról. •Jezsuita-rend (Jézus Társasága, Societas Jesu, S. J., 1. X. köt., Jezsuiták). A J. római generálisa, P. Wernz 1915. meghas utóda P. Ledochovszky Vladimír lett, aki a világháború alatt ideiglenesen Svájcba helyezte székhelyét. 1920. a J. 30 provinciát számlált, amelyek közül újak: Argentína, Chile, Lengyelország, Horvátország és Leon. 1920-ban a J. tagjainak száma az egész világon 17,245 volt. 1921-ben a tagszám 17,540, 32 tartományban és 6 asszisztenciában. Újabban a J. tagjait Guatemalából és Mexikóból (1926) utasították ki. A J.-nek a bíbornoki kollégiumban 1926. két képviselője volt. Magyarországon 1912. Pécsett kaptak rendházat a Pius-internátussal kapcsolatban; a legújabban Szegeden (az elszakított nagyszombati helyett), továbbá Érden és Mezőkövesden alakultak rendházak. A magyar tartomány főnöke (1927) Gsávossy Elemér, V. O. Loppert, Zur Psychologie d. Jesuitenordens(1912); Boehmer, Die Jesuiten (3. kiad. 1913); u. a.: Studienz. Gesch. d. Gesellsch, Jesu(1914); Hoensbroech gróf, Der Jesuitenorden (2 köt. 1926). Jhansie, város Brit-Eleindia Egyesült tartományában, (1921) 66,432 lak. Jibou , Zsibó. Jicin (Gitschin), város Csehországban, (1920) 10,479 lak. *Jinatega, departamento Nicaragua középamerikai köztársaságban, tel. 1445 km 2, (1920) 27,205 lak. Fővárosa J., (1920) 16,996 lak. Jirecek, Josef Konstantin, szláv történetíró, a Magyar Tud. Akadémia külső tagja, megh. Bécsben 1918 jan. 10. *Joachim Ferencné, festő, 1. Sebők Margit(XX. k.) *Joachim Ernő, Anhalt hercege, szül. Dessauban 1901 jan. 11.; 1918 szept. 13. követte atyját a trónon, de a forradalom következtében 1918 nov. 12. lemondott. Joachimsthal, Georg, német orvostanár, megh. Berlinben 1914. márc. *Joanovich Sándor (szentandrási), közigazgatási tisztviselő, szül. Temesvárott 1861 júl. 18., megh. 1918 márc. 13. 1883-ban a visszatelepített csángók helyhatósági biztosa, 1898. Temes vm. központi járásának főszolgabírója, 1905. alispán, 1910. a megye és Temesvár város főispánja lett. 1914-ben a délvidék polgári, 1917. Magyarország szab. kir. városainak és a Ruténfeldnek élelmezésügyi kormánybiztosává nevezték ki. Számos közgazdasági és közigazgatási cikket írt különböző lapokba, önállóan megjelent művei: 8 magyar dal (1905);Von der Heide (1910); Gedichte und Ubersetzungen (1912); Költemények és fordítások (1914). Jób Dániel írót 1921. Blumenthal a Vígszínház művészeti igazgatásával bízta meg, 1926. a Vígszínház társigazgatója lett. Őszi vihar c. drámáját 1918. mutatta be a Vígszínház. Jobaháza, kisk. Sopron vm., (1920) 796 lak. Jobbágyfalva (Jobágeni), Maros-Torda vm. (Tr. R.) Jobbágyi, kisk. Nógrád és Hont közig. egy. egyes, vm., (1920) 1729 lak. Jobbágytelke (Simbrian), Maros-Torda vm. (Tr. R.) Jobbágyújfalu (Rohrbach an der Teich), Vas vm. (Tr. R.) Jód (Zeud), Máramaros vm. (Tr. R.) Jodhpur, város Brit-Eleindia Radzsputana tartományában, (1921) 43,480 lak. *Joel, Karl, német filozófus, szül. Hirschbergben (Szilézia) 1864 márc. 27. Baselban 1897. egyetemi tanár lett. Főbb művei: Der echte und der Xenophontische Sokrates (1893,1901, 2 köt.); Philosophenwege (1901); Nietzsche und die Romantik (1905); Ursprung d. Naturphilosophie aus d. Geiste d Mystik (1906); Der freie Wille (1908); G. Burckhardt als Naturphilosoph (1910); Burckhardt als Geschichtsphilosoph (1918); Wandlungend Weltausschauungen(1913); Seele und Welt (1912); Geschichte der antiken Philosophie (1921). * Joffe, Adolf, orosz diplomata, szül. Kievben, gazdag családból. Münchenben és Párisban tanult s mérnöki oklevelet szerzett. Mint a bolsevik kormány képviselője, részt vett a breszt-litovszki tárgyalásokon, a békekötés után 1918—1919-ig Berlinben volt a szovjet kormány meghatalmazottja, de a diplomáciai viszony megszakítása után visszatért Oroszországba. 1920-ban az Oroszország és Lengyelország közti béketárgyalást vezette Rigában, majd tokiói nagykövet lett. Joffe