Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
K - Knoxville - Knudsen - Kny - Knyasevac - Knyazsa - Kobátfalva - Kobe - Kober - Kobert - Koblenz - Kóbor - *Kóbor - Koburg - Koburg - *Koccin - Koch - *Koch - Kocher - *Koch-Grünberg - Kocian - Kockaszállás - Kocs - Kocsér - Kocsi - Kocsin - Kocsola - Kocsoládfalva - Kocsord - Kocurány - Kodály - *Kodolányi - Kodor - Koenen - Koessler
- 496 — Koessler Knoxville Knoxville, város Tennessee északamerikai államban, (1922) 85.572 lak. Knudsen, Jákob, dán író, megh. Kopenhágában 1917 jan. 21. Kny, Leopold, botanikus, megh. 1916 jan. 26. Knyasevac, szerbiai erődítmény a Timok mellett. Jyle okt. 25. heves harcok után a bolgárok elfoglalták. Knyazsa (Khaza), Árva vm. (Tr. Cs.-Szl.) Kobátfalva (Gobatesti), Udvarhely vmegye, (Tr. R.) Kobe, város Japánban, (1921) 71976 lak. Az 1923. évi földrengés, mely megkímélte, nagyban előmozdította felvirágzását. Jokohama hajóforgalmának egy része K. kikötőjére szállott. Kober Leó, festő, 1916. gyűjteményes kiállításban mutatta be festményeit és rajzait Budapesten. Ezek közül az Orosz fogoly és a Schuester címet megvette a székesfőváros. Kobert, Rudolf, német gyógyszerészeti tanár, megh. Rostockban 1918 dec. 27. Koblenz, kerület Rheinland porosz tartományban, ter. 6,03 km 2, (1920) 791,180 lak., fővárosa K. 58,161 lak. Kóbor (Cobor), Nagy-Küküllő vm. (Tr. R.) *Kóbor, 1. Noémi, írónő, szül. Budapesten 1896 aug. 12. Ugyanitt végezte középiskolai tanulmányait. Művészeti és irodalomtörténeti tanulmányokkal foglalkozik, kritikákat ír az Újság című napilapba. Regényeket és drámákat is ír; utóbbiak könyvdrámák s nem a színpad számára készültek. Munkái: Ezerkilenszáztizenhat (1917); Anti tanár úr (1917); Gothe (1920); Jeruzsálem pusztulása (1922); Koppány vezér (1926); Vissza (1927). 2. K. Tamás, író (I. XI. köt.). Az Újság meg-színtetése után 1926. az Újság c. napilap szerkesztője lett. Regényeibe a fővárosi társadalmi életet rajzolja s annak jellemző alakjait szerepelteti naturalizmusba csapó realizmussal. Politikai és társadalmi problémákról írott hírlapi cikkei nagy tudásról és ítélő erőről tanúskodnak. Újabb munkái: Cognac-idillek (elb. 1914); A halál (reg., 1918); Dakarta (1918); Az élet ára (2. kiad. 1919); A bolsevizmusról a bolsevizmus alatt(1919); Agátha nővér (színmű, 1920); A Vidám Jób könyvéből (1921); Furcsák klubja (1921); Munka (2. kiad. 1922); Pók Ádám hetvenhét élete (reg., 1923); Szidi (reg., 1924); Művész és egyéb történetek (elb. 1924). V. ö. Krúdy Gyula, K. T. (Nyugat, 1923). Koburg (Goburg), város Bajorország Oberfranken kerületében, 1920-ig Szász-K.-Gotha hercegség fővárosa, (1925) 24,700 lak. Koburg-család (1. XI. köt.). A világháború alatt V. György angol király 1917 júl. 17. a maga és családja részére a Windsor nevet vette föl. Fülöp szász-koburg-gothai herceg megh. Koburgban 1921 júl. 4.; elvált neje, Lujza belga hercegnő megh. Wiesbadmban 1924 márc. 1.; fiuk, Lipót herceg, megh. Bécsben 1915 ápr. 27. *Koccin, besszarábiai város, 1920 óta Romániához tartozik. Koch, 1. Antal, geológus, megh. Budapesten 1927 febr. 8. 1916-ban bodrogi előnévvel nemességet nyert. *2. K. Sándor, mineralógus, szül. Kolozsvárott 1896 aug. 16. Egyetemi tanulmányait Budapesten elvégezvén, a Nemzeti Muzeum szolgálatába lépett, ahol az ásványtár őre. Ásvány- és kristálytani dolgozatai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. *Koch, 1. Erich, német politikus, szül. Bremerhavenban 1875 febr. 26. Előbb főpolgármester volt Kasselban. 1919. a nemzetgyűlés, 1920. a birodalmi gyűlés tagja lett s a demokrata párt vezére. 1919—1921-ig birodalmi belügyminiszter volt. 2. K. Gustav Adolf, osztrák geológus, megh. Gmundenban 1921 máj. 27. Kocher, Emil Theodor, svájci sebésztanár, megh. Bernben 1917 júl. 22. •Koch-Grünberg Theodor, német etnológus, szül. Grünbergben 1872 ápr. 9., megh. Manaosban (Brazília) 1924 okt. 16. Részt vett az 1898— 1910-iki Xingbu-expedicióban, azonkívül felkutatta Belső-Brazília többi, kevéssé ismert indián népét az Amazon mellékfolyóinál s az Orinoco vidékén. Főbb művei: Anfänge der Kunst im Urwald (1906); Indianertypen aus dem Amazonasgebiet (1906—1910); Südamerikanische Felszeichnungen (1907); Zwei Jahre unter den Indianer (2. köt., 1908 1910). Kocsan Sámuel, jogi író, az összeomlás után a zágrábi Nemzeti Tanács kinevezte az akkor szervezett horvát közigazgatási biróság elnökévé, 1921. nyugdíjazták. Kockaszállás (Koczkaszállás), Bereg vmegye. (Tr. Cs.-Szl.) Kocs, nagyk. Komárom és Esztergom közig, egy. egyes, vm., (1920) 250 lak. Kocsér, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., (1920) 4004 lak. Kocsi, város Japánban, (1920) 49,331 lak. Kocsin, állam Brit-Indiában, (1921) 979,080 lak. Kocsola, nagyk. Tolna vm., (1920) 2295 lak. Kocsoládfalva (Gudulat), Szolnok-Doboka vm. (Tr. R.) Kocsord, nagyk. Szatmár, Ugocsa és Bereg közig. egy. egyes, vm., (1920) 2290 lak. Kocurány (Kocurice), Nyitra vm. (Tr. Cs.-Szl.) Kodály Zoltán, zeneszerző, újabb művei: két dal baritonhangra zenekarkisérettel, két gordonkaszonáta, egy duó hegedűre és gordonkára, a főváros jubileumi ünnepélyén bemutatott tenor szólóra, vegyeskarra és zenekarra komponált és nagy sikert aratott LII. zsoltár. 1926-ban mutatta be a magyar kir. Operaház Háry János című dalművét (Harsányi Zsolt és Paldini Béla szövegére). *Kodolányi János, író, szül. 1899. Verseivel tünt fel: Kitárt lélekkel (1918); Üzenet enyéimnek (1921); majd erőteljes és sötét realizmussal fordult a magyar falu és nép életének ábrázolása felé elbeszéléseiben és regényeiben: Szép Zrzska (1921); Börtön (1925); Kántor József megdicsőülése (1926). Kodor (Codor), Szolnok-Doboka vm. (Tr. R.) Koenen Adolf, német geológus, megh. Göttingenben 1915 máj. 7. Koessler János, zeneszerző és pedagógus, megh. Ansbachban 1926 május 23. Budapestre