Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

K - Knoxville - Knudsen - Kny - Knyasevac - Knyazsa - Kobátfalva - Kobe - Kober - Kobert - Koblenz - Kóbor - *Kóbor - Koburg - Koburg - *Koccin - Koch - *Koch - Kocher - *Koch-Grünberg - Kocian - Kockaszállás - Kocs - Kocsér - Kocsi - Kocsin - Kocsola - Kocsoládfalva - Kocsord - Kocurány - Kodály - *Kodolányi - Kodor - Koenen - Koessler

- 496 — Koessler Knoxville Knoxville, város Tennessee északamerikai államban, (1922) 85.572 lak. Knudsen, Jákob, dán író, megh. Kopenhágá­ban 1917 jan. 21. Kny, Leopold, botanikus, megh. 1916 jan. 26. Knyasevac, szerbiai erődítmény a Timok mel­lett. Jyle okt. 25. heves harcok után a bolgárok elfoglalták. Knyazsa (Khaza), Árva vm. (Tr. Cs.-Szl.) Kobátfalva (Gobatesti), Udvarhely vmegye, (Tr. R.) Kobe, város Japánban, (1921) 71976 lak. Az 1923. évi földrengés, mely megkímélte, nagyban előmozdította felvirágzását. Jokohama hajófor­galmának egy része K. kikötőjére szállott. Kober Leó, festő, 1916. gyűjteményes kiállí­tásban mutatta be festményeit és rajzait Buda­pesten. Ezek közül az Orosz fogoly és a Schuester címet megvette a székesfőváros. Kobert, Rudolf, német gyógyszerészeti tanár, megh. Rostockban 1918 dec. 27. Koblenz, kerület Rheinland porosz tartomány­ban, ter. 6,­03 km 2, (1920) 791,180 lak., fővárosa K. 58,161 lak. Kóbor (Cobor), Nagy-Küküllő vm. (Tr. R.) *Kóbor, 1. Noémi, írónő, szül. Budapesten 1896 aug. 12. Ugyanitt végezte középiskolai tanulmá­nyait. Művész­eti és irodalomtörténeti tanulmá­nyokkal foglalkozik, kritikákat ír az Újság című napilapba. Regényeket és drámákat is ír; utób­biak könyvdrámák s nem a színpad számára ké­szültek. Munkái: Ezerkilen­száztizenhat (1917); Anti tanár úr (1917); Go­the (1920); Jeruzsálem pusztulása (1922); Koppány vezér (1926); Vissza (1927). 2. K. Tamás, író (I. XI. köt.). Az Újság meg-szí­ntetése után 1926. az Újság c. napilap szer­kesztője lett. Regényeib­e a fővárosi társadalmi életet rajzolja s annak jellemző alakjait szere­pelteti naturalizmusba csapó realizmussal. Po­litikai és társadalmi problémákról írott hírlapi cikkei nagy tudásról és ítélő erőről tanúskodnak. Újabb munkái: Cognac-idillek (elb. 1914); A ha­lál (reg., 1918); D­akarta (1918); Az élet ára (2. kiad. 1919); A bolsevizmusról a bolsevizmus alatt(1919); Agátha nővér (színmű, 1920); A Vidám Jób könyvéből (1921); Furcsák klubja (1921); Munka (2. kiad. 1922); Pók Ádám hetven­hét élete (reg., 1923); Szidi (reg., 1924); Művész és egyéb történetek (elb. 1924). V. ö. Krúdy Gyula, K. T. (Nyugat, 1923). Koburg (Goburg), város Bajorország Ober­franken kerületében, 1920-ig Szász-K.-Gotha hercegség fővárosa, (1925) 24,700 lak. Kobu­rg-család (1. XI. köt.). A világháború alatt V. György angol király 1917 júl. 17. a maga és családja részére a Windsor nevet vette föl. Fülöp szász-koburg-gothai herceg megh. Koburgban 1921 júl. 4.; elvált neje, Lujza belga hercegnő megh. Wiesbadm­ban 1924 márc. 1.; fiuk, Lipót herceg, megh. Bécsben 1915 ápr. 27. *Koccin, besszarábiai város, 1920 óta Romániá­hoz tartozik. Koch, 1. Antal, geológus, megh. Budapesten 1927 febr. 8. 1916-ban bodrogi előnévvel nemes­séget nyert. *2. K. Sándor, mineralógus, szül. Kolozsvárott 1896 aug. 16. Egyetemi tanulmányait Budapesten elvégezvén, a Nemzeti Muzeum szolgálatába lé­pett, ahol az ásványtár őre. Ásvány- és kristály­tani dolgozatai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. *Koch, 1. Erich, német politikus, szül. Bremer­havenban 1875 febr. 26. Előbb főpolgármester volt Kasselban. 1919. a nemzetgyűlés, 1920. a birodalmi gyűlés tagja lett s a demokrata párt vezére. 1919—1921-ig birodalmi belügyminisz­ter volt. 2. K. Gustav Adolf, osztrák geológus, megh. Gmundenban 1921 máj. 27. Kocher, Emil Theodor, svájci sebésztanár, megh. Bernben 1917 júl. 22. •Koch-Grünberg Theodor, német etnológus, szül. Grünbergben 1872 ápr. 9., megh. Manaosban (Brazília) 1924 okt. 16. Részt vett az 1898— 1910-iki Xingbu-expedicióban, azonkívül felku­tatta Belső-Brazília többi, kevéssé ismert indián népét az Amazon mellékfolyóinál s az Orinoco vidékén. Főbb művei: Anfänge der Kunst im Ur­wald (1906); Indianertypen aus dem Amazonas­gebiet (1906—1910); Südamerikanische Fels­zeichnungen (1907); Zwei Jahre unter den India­ner­ (2. köt., 1908 1910). Kocsan Sámuel, jogi író, az összeomlás után a zágrábi Nemzeti Tanács kinevezte az akkor szervezett horvát közigazgatási biróság elnökévé, 1921. nyugdíjazták. Kockaszállás (Koczkaszállás), Bereg vmegye. (Tr. Cs.-Szl.) Kocs, nagyk. Komárom és Esztergom közig, egy. egyes, vm., (1920) 2­50 lak. Kocsér, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., (1920) 4004 lak. Kocsi, város Japánban, (1920) 49,331 lak. Kocsin, állam Brit-Indiában, (1921) 979,080 lak. Kocsola, nagyk. Tolna vm., (1920) 2295 lak. Kocsoládfalva (Gud­ulat), Szolnok-Doboka vm. (Tr. R.) Kocsord, nagyk. Szatmár, Ugocsa és Bereg közig. egy. egyes, vm., (1920) 2290 lak. Kocurány (Kocurice), Nyitra vm. (Tr. Cs.-Szl.) Kodály Zoltán, zeneszerző, újabb művei: két dal baritonhangra zenekarkisérettel, két gor­donkaszonáta, egy duó hegedűre és gordonkára, a főváros jubileumi ünnepélyén bemutatott tenor szólóra, vegyeskarra és zenekarra komponált és nagy sikert aratott LII. zsoltár. 1926-ban mu­tatta be a magyar kir. Operaház Háry János című dalművét (Harsányi Zsolt és Paldini Béla szövegére). *Kodolányi János, író, szül. 1899. Verseivel tünt fel: Kitárt lélekkel (1918); Üzenet enyéim­nek (1921); majd erőteljes és sötét realizmussal fordult a magyar falu és nép életének ábr­ázolása felé elbeszéléseiben és regényeiben: Szép Zrzska (1921); Börtön (1925); Kántor József megdicsőü­lése (1926). Kodor (Codor), Szolnok-Doboka vm. (Tr. R.) Koenen Adolf, német geológus, megh. Göttin­genben 1915 máj. 7. Koessler János, zeneszerző és pedagógus, megh. Ansbachban 1926 május 23. Budapestre

Next