Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

O, Ó - Oswald - Oszada - Oszada - Oszádka - Ószagyva - Oszaka - Ószalónak - Ószelec - Ószemere - Ószentanna - Ószentiván - Ószéplak - Oszikó - Ószivác - Oszlány - Oszlánykisfalud - Oszlop - Ószombat - Oszró - *Osztern - Osztopán - Osztópatak - Osztopna - Osztornya - Osztrák-magyar monarchia - Osztró - Osztroluka - Osztrovó - *Osztrovszky - Otaru - Ótelek - Otlaca - Ótobán - Otrokocs - Otsu - Ottawa - Ottlaka

Oswald — 737 — nultak be az irodalomba. A körükhöz tartozó fiatal írók útját egyengette, támogatta és elősegítette irodalmi terveik megvalósítását. Szá­mos kritikája jelent meg a Nyugatban. Oswald János, zeneesztétikus, megh. Buda­pesten 1920 jún. 1. Oszada (Osada), Árva vm. (Tr. Cs.-Szl.) Oszada (Osada), Liptó vm. (Tr. Cs.-Szl.) Oszádka (Osádka), Árva vm. (Tr. Cs.-Szl.) Ószagyva (Sadova veche), Krassó-Szörény vm. (Tr. R.) Oszaka, japáni kikötőváros,(1921) 1.252.983 lakossal. Ószalónak (Alt-Schlaining), Vas vm. (Tr. A.) Ószelec (Hozelec), Szepes vm. (Tr. Cs.-Szl.) Ószemere (Simi­ij), Ung vm. (Tr. Cs.-Szl.) Ószentanna (Gomláus), Arad vm., (1920) 5079 lak. (Tr. R.) Ószentiván, nagyk. Csanád, Arad és Torontál közig. egy. egyes, vm., (1920) 1379 lak. Ószéplak (Krásno nad Nitrou), Nyitra vm. (Tr. Cs.-Szl.) Oszikó (Osikov), Sáros vm. (Tr. Cs.-Szl.) Ószivác (Stari Sivac), Bács-Bodrog vm., (1921) 8082 lak. (Tr. Sz.Sz.) Oszlány (Oslany), Bars vm., (1919) 1658 lak. (Tr. Cs.-Szl.) Oszlánykisfalud (Malé Bystricany), Bars vm. (Tr. Cs.-Szl.) Oszlop (Oslipp), Sopron vm. (Tr. A.) Ószombat (Sobotiste), Nyitra vm. (Tr. Cs.-Szl.) Oszló, kisk. Baranya vm., (1920) 520 lak. *Osztern Salamon Pál, orientalista és publi­cista, szül. Budapesten 1879 jan. 25. Budapesten állami főgimnáziumi tanár. Hosszabb időt töltött a berlini, leideni, párisi és madridi egyetemeken, ahol azok arab kéziratait tanulmányozta. Tanul­mányai a mohammedán filozófia, az iszlám állam­taná­r dogmatikájának körében mozognak. Főbb önállóan megjelent munkái: A Korán etnikája (I. rész, 1902); Volkssouveraenität und Khalifat (1911);Mohammedanisches Staatsrecht I.: Kriegs­recht (1914). Több külföldi folyóirat és a Pester Lloyd munkatársa. Osztopán, kisk. Somogy vm., (1920) 1291 lak. Osztópatak (Ostrovany), Sáros vmegye. (Tr. Cs.-Szl.) Osztopna (Stubné), Trencsén vm. (Tr. Cs.-Szl.) Osztornya (Osturna), Szepes vmegye. (Tr. Cs.-Szl.) Osztrák-magyar monarchia, 1918. felbomlott. Az 1918 óta Ausztriában lefolyt események és különösen a köztársasági államformára áttérés ugyanis a pragmatica sanctióban megállapí­tott elválaszthatatlan és feloszthatatlan együtt­birtoklás további fenntartását lehetetlenné tette és azért az 1920. I. t.-c. 11. §-a már a detronizáció előtt kimondja, hogy a közös érdekű viszonyokat szabályozó 1867. XII. t.-c. és más törvényes ren­delkezések hatályukat vesztették és a magyar államnak ősi függetlenségéből folyó szabad ren­delkezése e viszonyok tekintetében is helyreállt. Ezt a függetlenséget nemzetközi védelem alá he­lyezte az 1921: XXXIII. t.-c.-be iktatott trianoni békeszerződés 73. cikke, amely szerint azonban Magyarország függetlenségével nem rendelkez­het szabadon és a népszövetségi tanács hozzá­járulása nélkül nem léphet más állammal közjogi kapcsolatba. A magyar állam az 1920. I. t.-c. 11. §-ában fenntartotta minden igényét, amelyek az Auszt­riával fennállott kapcsolat megszűnése következ­tében a volt közös intézmények és vagyonjogi vi­szonyok tekintetében vagy egyéb vonatkozások­ban megilletik. Ezeket az igényeket nem érintette a békeszerződés sem, hanem a kísérőlevél azok érvényesítését békés megegyezésre utalta (1920. IV. t.-c. 12. §). Az ily irányban folyt tárgyalások azonban általában nem vezettek eredményre s így Magyarország az 1923. XXXI. t.-c.-be foglalt megállapodás alapján az ügyet választott bíróság elé terjesztette. A Magyarországtól Ausztriához csatolt területen volt alkalmazottakkal, nyug­díjasokkal, özvegyekkel és árvákkal követendő eljárás tárgyában Ausztriával az 1925. XVI. t.-c.-be iktatott szerződést kötöttük. Magyarország gazdasági önállóságának kiépí­tését jelenti a Magyar Nemzeti Bank felállítása (1924. V. t.-c.), a vámjog és a vámtarifa szabá­lyozása (1924. XIX. és XXI. t.-c.). Az 0. meg­szűnéséből keletkező pénzügyi és gazdasági kérdések egységes intézésének biztosítására a magyar kormány a külügyminiszter vezetése alatt felszámoló hivatalt szervezett (1920. IV. t.-c. 7. §., 2921/1920. M. E. sz. rendelet), amelyet utóbb a 100/1921. M. E. sz. rendelet szerint a pénzügyminisztériumba olvasztott be; a béke­szerződés 231. cikke értelmében pedig felülvizs­gáló és kiegészítő hivatalt állított fel (1922. XVI. t.-c. 3-5. §.). Osztró (Ostrov pri Vrbovom), Nyitra vmegye. (Tr. Cs.-Szl.) Osztroluka (Ostrá Luka), Zólyom vm. (Tr. Cs.-Szl.) Osztrovó (Ostrow), város Lengyelországban, (1921) 16,366 lak. *Osztrovszky Antal, vegyészmérnök, szül. Budapesten 1887 dec. 23. Oklevelét a budapesti műegyetemen 1909. szerezte meg. 1909—1918-ig földmívelésügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó gödöllői szeszkisérleti állomáson műkö­dött. 1918-ban mint kir. fővegyész a budapesti m. kir. Erjedéstani Állomás helyettes vezetője lett. 1924-ben a műegyetemen magántanárrá habilitálták. Több ipari szeszgyár állandó mű­szaki tanácsadója. Kb. 70, magyar és német szak­folyóiratokban megjelent értekezésén kívül fő­művei: Szeszgyártás gyümölcsökből (Budapest 1917); Gyümölcsök szeszipari feldolgozása; Borgazdasági melléktermékek értékesítése (H.­Tóth Jenővel, u. O. 1921). Otaru, japáni város, (1921) 108,113 lak. Ótelek (Otelec), Torontál vm. (Tr. R.) Otlaca , Ottlaka, Ótobán (Tobanul vechiu), Fogaras vm. (Tr. R.) Otrokocs (Otrokoc), Gömör és Kishont vm. (Tr. Cs.-Szl.) Otsu, japán város, (1921) 31,456 lak. Ottawa, Kanada brit domínium fővárosa, ki­kötőváros, (1921) 107,843 lak. Ottlaka (Otlaca), Arad vm., (1920) 3429 lak. (Tr. R.) 47 Révai Nagy Lexikona, XX köt. Ottlaka

Next