Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
Ü, Ű - V - Varaždin - *Várday Aladár magyar levele - *Varga - Vargha - Vári - Várkonyi - *Várnai - Váry - *Vasadi-Balogh - *Vásárlóerő - *Vaszary - *Vautel - *Vázsonyi - *Végh
Varasd In 884 Irodalmi Lexikont (Budapest 1926). Munkatársa e Lexikonnak is: Varazdiné Varasd. •Várday Aladár magyar levele (1486 körül), a legrégibb ismert magyarnyelvű missilis-levél. A visegrádi királyi udvarból irja V., korábban (1479) Mátyás király apródja, később legmeghittebb kamarása (1480) bátyjának Miklósnak, ki ez időben (1484-től) Bodrog vm. főispánja volt. 1490-ben a levél írójának jutott azon szomorú tisztség, hogy királya holt tetemét Bécsből a Dunán Budára s onnan gyászszekéren Székesfehérvárra kisérhette. A becses magyar nyelvemléket gróf Zichy István, a Magyar Tud. Akadémia tagja fedezte fel 1924. nemzetségének Zsélyen (Nógrád vm., jelenleg Cseh-Szlovákia, Kupa XVIII.) őrzött szeniorátusi levéltárában. Ismertette Jakubovich Emil (Magy. Nyelv, 1925). •Varga Oszkár, szobrász, szül. Újpesten 1888. Előbb az Iparművészeti Iskolának volt növendéke, 1910—14. a brüsszeli akadémián volt Dubois és Rousseau tanítványa. A világháború alatt katonáskodott, 1918-tól fogva Budapesten működik. Vargha, I. Ferenc, koronaügyész, a felsőház tagja, 1924 dec. 19. az itélőbirák és kir. ügyészek részére megállapított VI. (kúriai elnöki) fizetési csoport jellegét kapta. 1926 jan. 1. az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság elnöke lett. Újabb művei: A perorvoslat és az anyagi igazság (1925); Tettazonosság ,felhatalmazás és exceptio veritatis sajtó útján elkövetett bűncselekményeknél (1926); Önérdek a kerítésnél (1927). •2. János (görzsönyi), mérnök, szül. Mezőőrsön (Győr vm.) 1797. A budai főigazgatóságnál működött. Gerstner Ferenc két értekezését magyarázta hasznos jegyzésekkel és egy toldalékkal a vasutakról megbővítette (1828). Ez volt Magyarországon az első értekezés a vasutakról. Vári Rezső tanár és író (XIX. köt.), 1926. a Magyar Tud. Akadémia rendes tagja lett. Várkonyi Hildebrand, szent Benedekrendi áldozópap, tanár, művei a XIX. köt.-ben felsoroltakon kívül: Foerster elvei és az ifjúsági pasztoráció(Szt. Gellért folyóirat, 1912-13); A pszichológia alapvetése (Pécs 1926); Madách-breviárium (Baloghgal együtt, u. o. 1926); Az indukció filozófája (u. o. 1927). •Várnai Dániel, szocialista író és hírlapíró, szül. Miskolcon 1881 nov. 7. Betűszedő volt. 1907-ben a Népszava munkatársa lett. 1922—1924-ig Vanczák Jánossal együtt szerkesztette a Szocializmus c. tudományos folyóiratot. Szociáldemokrata országgyűlési képviselő. Nagyobb munkái: Hajnali énekek (elb., 1902); Sorsunk, életünk (elb., 1920); Háború (reg., tanulmányok, 1921). Váry Rezső, tanár és író (XIX. köt.), újabb munkái: Rittmeister családi reg, 1925); Az orosz leány (elb., 1926); Urak és gazdagok (társad, reg., 1927). •Vasadi-Balogh György, író és politikus, szül. Gyúrón (Fejér vm.) 1882. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, tanári és fil. doktori oklevelet nyert. Tanár volt több helyen. 1922-ben nemzetgyűlési, 1926. országgyűlési képviselőnek választották a váli kerületben. Számos szépirodalmi és tudományos közleményt írt különböző apokba, önállóan megjelent művei: A magyar hegemónia (1914); Kék vizek mellett (1916); Ahol az ágyú szól (1915); Fegyverben (1916). •Vásárlóerő, 1. Aranykorona. (XIX. köt.) • Vaszary Piroska, színésznő, szül. 1904 Rákosi Szidi sziniiskolájának elvégzése után a Belvárosi Színház szerződtette 1921. Az Unió összes színházaiban nagy sikerrel működött komikai szerepkörben. 1926-ban szerződtették a Nemzeti Színházhoz. •Vautel (ejtsd: vótel), Clément, francia író, szül. 1876. A társadalom, főleg a párisi élet félszegségét gúnyolja regényeiben erős realizmussal és gazdag komikummal. Magyarul megjelentek: A plébános úr meg az új gazdagok (ford. Harsányi Zsolt). Őnagysága nem akar gyereket. •Vázsonyi, J. Jenő, gépészmérnök, a Máv.nyug. elnökigazgatója, szül. Csabrendeken (Zala vm.) 1864 júl. 24. Középiskoláit és a műegyetemet Budapesten végezte. Pályáját, mint mérnök a Máv.-nál kezdette meg, majd 1906. a vasúti és hajózási főfelügyelőséghez ment s ott főfelügyelővé emelkedett. 1914-ben igazgatói hatáskörrel visszatért a Máv.-hoz. 1916-ban udv. tanácsossá, 1918. a Máv. elnökévé nevezték ki. 1919 júl.-ban a proletárdiktatúra felmentette állásától, ez időponttól kezdve főként publicisztikai téren működik. A Máv. műhelyi munkásai és az ország hajózási alkalmazottai részére az első balesetet hárító óvó-rendszabályok kidolgozásának kezdeményezése nevéhez fűződik. A világháború alatt a szénügyek teljhatalmú kormánybiztosa volt s e minőségében Magyarország szénellátását biztosította, a román megszállás idején pedig nemcsak a Máv., hanem a hazai ipar vagyonát is mentette. Szerkesztette a Mozdonyvezetők Lapját, a Mozdonyvezetők Naptárát, a Gépkezelők Lapját és a Balesetbiztosítás és Munkásvédelem című szaklapokat. Fiatalabb korában a szépirodalom terén is feltűnést keltett Verus: Száz epigramm című kötetével s munkatársa volt több lapnak. Önálló munkái: Óvórendszabályok műhelyi munkások számára; Munkaegészségügyi muzeum alapítása; Balesetelhárítás ; A baleset veszedelemről; A cséplőgépetető életbiztossága; A mérnök munkásvédelmi hivatása. 2. V. Vilmos, politikus, megh. Badenban 1926 máj. 29. Művei 2 köt.-ben 1927. jelentek meg. •Végh Károly (győri), a m. kir. folyam- és tengerhajózási r.-t. ügyvezető alalnöke, szül. Bécsben 1859 okt. 2. Tanulmányait Budapesten végezte. Mint a Budapesti áru- és értéktőzsde tanácsosa, évtizedeken át irányító tevékenységet fejtett ki a tőzsdei választott bíróság jogszolgáltatásában. 1918-ban a tőzsde elnökének választották. A proletárdiktatúra után reáhárult a függő tőzsdei ügyletek lebonyolítása bonyodalmas munkáinak vezetése és felügyelete, a tőzsdei jogszolgáltatásnak, valamint az áru- és értéküzleti szokásoknak a háború alatt s a háború után előállott gazdasági helyzettel való összhangba hozatala s később az áru- és értéktőzsdei piacok újjászervezése. 1927-ben a tőzsde részéről felsőházi tagnak választották. A m. kir. folyam- és tengerhajózási r.t. megalapításakor a kereskedelmi szolgálat vezetésével bízatván meg, azt a Duna és mellékfolyói mentén megszervezte, számos állomás Végh