Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)
M - Murphy, William Parry - Murri, Romolo - Musnai László dr. - Mussolini, Benito - Mutáció - Muthesius, Hermann - Mutschenbacher Emil - Mutschenbacher Tivadar (Meisseni)
Murphy 613 Mutschenbacher *Murphy, William Parry, amerikai orvos, szül. Steughton, 1892 febr. 6. Minot tanárral együtt folytattak kísérleteket a vérszegénység leküzdésére. Ők jöttek rá a marhamáj vérszegénység-gyógyító hatáséra. Whipple tanárral együtt kapták meg az 1934. évi Nobel-díjat. Murri, Romolo, olasz politikus, az egyházból való kizáratása óta nagy olasz napilapok, jelenleg a bolognai Resto del Garlino munkatársa. Újabb művei: Gavour (1915); Dalia democrazia cristiana al Partito Popolare (1920); Lo stato e i partiti politici in Italia nel dopoguerra (1921); La conquista ideale dello Stato (1923). (XIV. köt.) *Musnai László dr., egyházi író, szül. Székelykövesd, 1888. 1933 óta a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanára. Különösen bibliai tanulmányokkal foglalkozik. Önálló művein kívül cikkei főként a Ref. Szemlében, Az Útban, Theol. Szemlében, Egyházi Újságban, Egyházi Életben jelennek meg. Mussolini, Benito, olasz államférfi (duce, vezér). A fasizmus államfelfogásának és világnézetének alapvető tételeit M. újabban saját maga kiegészítette és kimélyítette. Nagy személyes sikere volt, hogy a Vatikánnal szemben a kibékülés politikáját folytatta és ennek eredményeképpen 1929 február 11-én létrehozta az ú. n. lateráni egyezséget. 1929 szept. átszervezte kormányát és a miniszterelnöki tárcán kívül csak a belügyminiszterit tartotta meg magának. 1929 okt. újra merényletet kíséreltek meg ellene, amely azonban sikertelen maradt. 1930 júl. Briand-nek az Európai Államszövetség tervére vonatkozó memorandumával kapcsolatban a párizskörnyéki békeszerződések revíziójának szükségességét hangoztatta. Az 1930. évi londoni tengerészeti konferencián élesen állást foglalt az ellen, hogy Franciaország nagyobb erővel rendelkezzék a tengeren, mint Olaszország. A genfi leszerelési konferencián nagyméretű leszereléstervezetet nyújtott be. 1932 túl. megint teljesen átszervezte kormányát és most a külügyminiszteri és korporációs miniszteri tárcákat tartotta meg a maga számára. Grandi, az addigi külügyminiszter a londoni nagyköveti állást töltötte be. 1932 okt.-ben a Rómába való menetelés (marcia su Roma) tizedik évford. alkalmából elmondott beszédében fölvetette a négyhatalmi egyezmény gondolatát. Világszerte nagy feltűnést keltett a békeszerződések revíziója mellett való nyílt állásfoglalása, aminek egyik kifejezése volt az Endresz óceánrepülő halálos katasztrófája után Magyarországnak ajándékozott Giustizia per l’Hungheria (Igazságot Magyarországnak) nevű repülőgép ajándékozása. A német nemzeti szocialista párt törekvéseivel szemben eleinte rokonszenvet mutatott, de amikor Hitler és pártja uralomra kerültek és mind élesebben kibontakozott az új rendszernek Ausztria birtokba vételére irányuló törekvése, ellentétbe került az új német politikával. 1934. létrehozta a római jegyzőkönyvben kifejezett gazdasági megegyezést Olaszország, Magyarország és Ausztria között. Az 1934. évi júliusi bécsi nemzeti szocialista puccs hatása alatt elrendelte a mozgósítást. Ettől kezdve mind erélyesebben hajtotta végre a Franciaországgal való megértés politikáját és 1935 elején Lávai francia külügyminiszternek római látogatása alkalmával megegyezést létesített minden Franciaországgal fennállott európai és gyarmati kérdésben, amivel újra teljes együttműködés következett be a két nagyhatalom között. (XX. köt.) Mutáció, az élő szervezet öröklődő megváltozása, amely megváltozás sem a környezet hatására, sem a keresztezésre nem vezethető vissza. A mutációs megváltozás öröklékenysége arra mutat, hogy maga az örökléshordozó idioplazma változott meg. Az idioplazma megváltozása rendszerint olyképpen történik, hogy valamely kromozómának egyes génje vagy génjei változnak meg (génv. faktormutáció). A génmutáció rendesen az ivarsejtek keletkezésekor történik és receszszív jellegű, tehát ivadékokon keresztül rejtve marad és csak akkor jelenik meg, ha homozigota-alakba jut. Vegetatív sejtekben is előfordulhat M. (pl. rügymutáció növényekben). Ritkábbak az ú. n. genomutációk amelyek a kromozómaállomány mennyiségi megváltozása által jönnek létre, mint pl. a gigasz-alakok a növények sorában. A plazmonmutációk a sejtmagon kívüli idioplazma megváltozásán alapulnak, mint pl. a tarkalevelűség. A M. okait még nem ismerjük. Kísérlettel sikerült azonban már öröklődő megváltozásokat is előidézni, különösen, ha bizonyos hatásokkal az ivarsejtek keletkezését megelőző redukciós osztódást kémiai vagy fizikai hatásokkal (mérgek, sugárzások, hőhatások) sikerült megzavarni. Különösen Röntgen- és rádium-sugarakkal állítottak elő öröklődő, többnyire rendellenes megváltozásokat (indukált M.). A kertészetben igen elterjedtek a párhuzamos M.-k, vagyis különböző növényfajoknak azonos öröklődő megváltozása, mint a fák piramis, gömbös, szomorú koronájú, veres, fehérfoltos, tarka, szeldelt levelű alakja stb. (L. Mutációs elmélet, XIV. köt.) Muthesius, Hermann, német építész, megh. Berlin, 1927 okt. 26. (XIV. köt.) Mutschenbacher Emil, közgazdasági író, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója, 1931 óta a főrendiház tagja és egyben az egyik jegyzője is. (XIV. köt.) Mutschenbacher Tivadar (Meissens), orvos, egészségügyi főtanácsos, 1934. egyetemi rk. tanár címet kapott. Újabb művei: Sportsérüléses törések és ficamodások (1931); Beiträge zur Hohentransplantationen (1932) ; Adatok a Basedow-kór műtéti gyógyításának eredményéhez (1932); A mellüreg és hasüreg sérüléseiről és sérüléses megbetegedéseinek késői következményeiről (1933); Az angioneurotikus oedemák sebészi vonatkozásairól (1934); A bőr aszepsise (1935); A téli sportok veszedelmei és