Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)
N - Népszövetség - Nernst-tétel - Netsuke - Neuber Ede - Neuburger, Max - Neumann, Alfred - Neumann, Karl Johannes - Neumann Károly (Gárdonyi) - Neumann, Ludwig - Neumann, Stanislav Kostka - Neumann, Teréz - Neumeister, Teréz - Neumeister, Max - Neurózis
Népszövetség, 642 Powers-rendszerű gépek segélyével. (XIV. köt.) Népszövetség, 1. Nemzetek Szövetsége, XX. és XXI. köt. *Nernst-tétel. A termodinamika ú. n. harmadik főtétele; azt mondja ki, hogy az abszolút nullaponton a gáz entrópiaváltozása zérus. Más szavakkal: a hő teljes egészében nem alakítható munkává, amit az első két főtétel megengedne, ha le tudjuk hűteni a körfolyamatot végző testet zéruspontig. A N. tehát az abszolút nullapont elérhetetlenségét fejezi ki. ♦Netsuko, a japáni kisplasztika egyik legnépszerűbb terméke, plasztikusan kiképzett akasztógomb. (Nem gyökér, tsuket felakasztani, megerősíteni.) Az orvosságos dobozt (inró), írószertartót (gatate), pipatokot (kiseruzutsu), dohánytartót (tabakoke) és pénzerszényt (kinchaku) tartó zsinórra fűzve hordják, hogy annak segélyével ezeket az övükre akasszák. A N.-n átfűződő selyemzsinór két szárát a gyöngyalakú és rendesen szintén díszesen kiképzett orime fogja össze. A N.-k különböző alakúak. A régibb fajták, melyek általában kínai jellegűek (tábori), többnyire hosszúkásak, de ezek közt is vannak olyanok, melyek egyben pecsétnyomók. Az emberi, állati, növényi vagy bármilyen más alakot vagy csoportot ábrázoló legszokottabb fajta a ningyó. Vannak ezenkívül kerek N.-k. Ilyen a marjú (két egymásra záródó domború fedél, v. egy korong, közepén átfutó pecekkel) és a kagambuta (kerek lemezt foglaló, behajlószélű csésze). A dobozalakúak a hako N.-k, az öblös hamutartó netsukék neve suigaraake N., a plasztikusan gazdagon kifejlesztett, rendeltetését gyakran megtagadó fajta az okimono N. A XVI. sz.-ban készültek már N.-k, de ebből az időből még egyet sem ismerünk. A N.művészet első korszakát 1688-ig számítjuk, a másodikat 1720-ig, a harmadikat 1764-ig, a negyediket 1817-ig és az ötödiket ezidőtől napjainkig. Neuber Ede, dermatológus, a debreceni Tisza István egyetem bőr- és nemibeteg klinikájának igazgatója, egyet. ny. r. tanár. Újabb műve: A rugalmas rostok viselkedése a bőrben. Több munkája jelent meg a patogén gombákról, az aktinomikózis terápiájáról, a disszeminált keratodermiákról, a fertőző betegségek immunbiológiai és terápiás vonatkozásairól. Ő foglalkozott először a silaria sanguinis hominis nevű trópusi betegséggel. Számos munkája szól a gyógyszerek (antiszifilitikumok, arzén, higany, bizmut és az arany készítmények) hatásmódjáról. Megalkotta és vezeti a debreceni elemi iskolások egészségügyi átvizsgálását, amiről számos munkát írt. Ezenkívül megírta a Tisza István Tudományegyetem megalakulásának történetét. (XX. köt.) Neuburger, Max, osztrák idegorvos. Újabb műve: Meister der Heilkunde (6 kötet, (1921—24). (XIV. köt.) ♦Neumann, Alfred, német író, szül. Lautenburg (Nyugat-Poroszország), 1895 okt. 15. Az expresszionista próza egyik jelentős képviselője. Művei: Die Lieder vom Lächebund der Not (versek, 1917); Die Heiligen (legendás elb., 1919); Neue Gedichte (1920); Rugge (elb., 1920); Lehrer Taussig (elb., 1923); Die Brüder (regény, 1924); Alfred de Müsset, Leben und Werk (1925); Der Patriot (elb., 1925); König Haber (elb., 1926); Der Teufel (regény, 1926); Der Patriot (dráma, 1926); Rebellen (regény, 1927); Königsmaske (dráma, 1927); Guerra (regény, 1928); Frauenschuh (tragikomédia, 1929); Narrenspiegel (regény, 1932); Neuer Cäsar (regény, 1934). Neumann, Karl Johannes, német történetíró, megh.Strassburg, 1917 okt. 12. (XIV. k.) Neumann Károly (Gárdonyi), közgazdasági író, új műve: Az új berni egyezmény (1928). Szakcikkei a Közgazdasági Szemle, Vasúti és Közlekedési Közlöny folyóiratokban és a Közgazdasági Enciklopédiában jelentek meg. (XIV. és XX. köt.) Neumann, Ludwig, német geográfus, meghalt Garmisch, 1925 jún. 2. (XIV. köt.) ♦Neumann, Stanislav Kostka, cseh író, szül. Prága, 1875 június 5-én. Mint anarchista és kommunista újságíró működött, ezért üldözték, most szabad író Prágában. Főművei (cseh nyelven): A kétségbeesett tömeg álma (1903); Az erdők, vizek és völgyek (1914); Új énekek (1918); Harminc ének a szétbomlásból (1918) antimilitarista irányú. Vörös dalok (1923) kommunista riadó; Szerelem (1903). Neumann, Teréz, 1. Konnersreuthi csoda, XXI. köt. Neumeister, Max, német erdész, megh. Drezda, 1929 dec. 1. (XIV. köt.) Neurózis. Mindmáig nem eléggé tisztázott gyűjtőneve a normális egyéneknél is kedvezőtlen körülmények között (pl. súlyos kimerülés után) mutatkozó ideges reakcióknak, főleg pedig az öröklötten gyengébb idegalkatúaknál előforduló neuraszténiás, hisztériás, félelmi és kényszerállapotok, neuropátiák, pszichopátiák, pszichoszténia, pszichoneurózisok neve alatt ismert testi-lelki beteges magatartásoknak. Inkább N.-ról szólunk, ha a jelenségek túlnyomóan a testi, főleg tengőéleti téren, mint szív, érrendszer, emésztő, légző, ivari stb. szervek beidegzésbeli működési zavarai mutatkoznak, inkább pszichoneurózisról, ha a tünetek legfőképpen a gondolkozás terén, mint kényszerképzetek, az indulatok terén, mint félelmi állapotok, hipochondriák, az ösztönélet elmebeli kormányzata terén, mint pszichés perverziók, a szokások terén, mint kóros bódulási vágyak, narkomániák (morfinizmus, kokainizmus stb.) nyilvánulnak meg. Egyes orvoskutatók a II.-okat főleg vagy kizárólag az idegrendszernek öröklött, az átlagos emberitől érzékenységében és visszahatásaiban eltérő alkati tulajdonságaira vezetik vissza, míg más orvosi iskolák túlnyomóan vagy kizárólag szerzett, hibás nevelés, oktatás s egyéb Neurózis