Ring, 1990 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 3. szám
Dr. Vérti Zsuzsa: Az 1989-es év gazdag joganyaga november—decemberben számos jogszabállyal, törvénnyel, törvénymódosítással, minisztertanácsi, miniszteri rendelettel gyarapodott meg. A lapzártáig kihirdetett s a lakosságot közvetlenebbül érintő jogszabályokat ismertetjük röviden. Az Országgyűlés 1989. november 24-i ülésén elfogadta az általános forgalmi adóról szóló törvényt. Az 1987. évi V. törvény volt a korábbi jogszabály az általános forgalmi adóról, mely a hozzáadott értékadó típusú általános forgalmiadó-rendszer bevezetéséről rendelkezett. A törvényt az első év működési tapasztalatai alapján 1988-ban módosították. Az Országgyűlés — beépítve e módosításokat, továbbá törvényi szintre emelve az alacsonyabb szintű végrehajtási rendeletek többségét, s néhány pontosítást eszközölve — ezúttal egységes szerkezetbe foglalta az általános forgalmi adó alapvető szabályait. (1989. évi XL. törvény) A lakossági adóigazgatási eljárásról szóló minisztertanácsi rendeletet — egy országgyűlési interpelláció nyomán — kiegészítették egy méltányos rendelkezéssel. Eszerint, ha az adó fizetésére kötelezett személy az adópótlékmentes fizetési határidő lejártát megelőzően terjeszti elő kérelmét részletfizetési kedvezmény, fizetési halasztás vagy adó csökkentésére, illetőleg elengedésére, a kérelem jogerős elbírálásáig nem számítható fel adópótlék. A rendelet 1989. december 5. napján lépett hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. [123/1989. (XII. 5.) MT rendelet] A pénzügyminiszter 1952-től 1988-ig terjedően — a gazdasági dereguláció keretében — 1989. december 31. napjával hatályon kívül helyezett számos pénzügyminiszteri utasítást, illetőleg visszavonta több jogi iránymutatását. [43/1989. (XII. 5.) PM rendelet] Az Országgyűlés határozatban rendelkezett a lakossági forint- és devizaszámlák szabad forgalmának minisztertanácsi korlátozása tilalmáról. Ennek értelmében a kormány az Országgyűlés jóváhagyása nélkül semmiféle változtatást nem hajthat végre a lakossági forint- és devizaszámlák szabad forgalmában. [36/1989. (XII. 9.) OGy határozat] A munkaviszony létesítésénél és a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek meghatározásánál további szempontokkal egészült ki a hátrányos megkülönböztetés tilalmának köre. Ezentúl tilos hátrányos megkülönböztetést tenni a dolgozók között vallásuk, munkavállalói érdekképviseleti szervhez tartozásuk, illetve politikai meggyőződésük miatt is. (1989. évi XLI. törvény) Az Alkotmány módosításáról szóló törvény októberi hatályba lépésére tekintettel, annak egyes rendelkezései, valamint a Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárási törvény változása miatt feltétlenül szükségessé vált a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosítása. Néhány fontosabb rendelkezés: a bíróság a tárgyaláson hozott határozatát akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta; a katonai büntetőeljárás alá tartozó ügyek körének jelentős csökkenése miatt módosult a katonai bíróságok hatásköre; megszűnt az igazságügyminiszternek a bíróságok szakmai tevékenységével összefüggő jogosítványa, csak a bíróságok igazgatásával kapcsolatban maradt fenn hatásköre; a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megszüntetése miatt a bíróságok szervezése, megszüntetése, illetékességi területének megállapítása az Országgyűlés jogkörébe tartozik; a bírókat az igazságügyminiszter jelölése alapján a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időre; a gyorsuló inflációra való tekintettel a megyei bíróságok hatáskörébe ezentúl a hárommillió forintot meghaladó vagyonjogi perek tartoznak, ezzel is biztosítva a Legfelsőbb Bíróság ítélkezéssel összefüggő elvi irányító tevékenységét. (1989. évi XLII. törvény) A gazdasági társaságokkal azonos versenyfeltételek megteremtése érdekében az Országgyűlés megalkotta az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényt. Ennek keretében az állami vagyont kezelő és használó állami vállalat, tröszt, szövetkezet — beleértve e körbe az átalakulási törvény alapján létrejött társaságot is a magán, tartott üzletrész állománya után — részesedést köteles fizetni. E részesedést első ízben az 1990. évi adózott eredményből kapott osztalék, részesedés figyelembevételével kell teljesíteni. A „Ványa”-ként közismert vállalkozási nyereségadó törvény sem kerülte el a változtatásokat. Hatásáról nem kevesebbet, mint a teljesítmény-ösztönzést, a vállalkozások megélénkítését és számuk növekedését, a szerkezet-átalakítást, és az ezekkel járó foglalkoztatáspolitikai gondok enyhítését várják. Utalásszerűen néhány módosításáról: a jövőben az egyéni vállalkozók mellett a kétmillió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági kistermelők is bejelentkezhetnek a törvény hatálya alá; a vállalkozói tevékenységet is folytató költségvetési szervek is kötelesek az e tevékenységből származó eredmény után vállalkozási nyereségadót fizetni; lehetővé vált a kistermelők szövetkezete részére az egyszerűbb eredménymegállapítási és nyilvántartási rendszer alkalmazása; több ponton változott, illetve kiegészült a költségek, ráfordítások között elszámolható kiadások köre; az adóalap általános mértékének csökkentésével összhangban az adókedvezmények egy része mérséklődött. (1989. évi XLIV. törvény) Ugyancsak az 1989. november 24-i ülésen fogadta el az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt. Ennek ismertetését mellőzzük, hiszen megalkotása idején szinte valamennyi sajtóorgánum részletesen foglalkozott vele, főbb rendelkezései feltehetően ismertek már. (1989. évi XLV. törvény) Megjelent az igazságügyminiszter új rendelete a cégbejegyzésről és a cégjegyzékről. Az 1990. január 1-jei hatályba lépés előtt bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek a rendelet szerinti cégjegyzéknyomtatvány kitöltésére és benyújtására. [13/1989. (XII. 16.) IM rendelet] Jelentős lépés a jogállamiság megteremtése felé vezető úton a rendőrhatósági kényszerintézkedésekről szóló 4/1985.