Ring, 1990 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 3. szám

Dr. Vérti Zsuzsa: Az 1989-es év gazdag joganyaga no­vember—decemberben számos jogsza­bállyal, törvénnyel, törvénymódosítással, minisztertanácsi, miniszteri rendelettel gyarapodott meg. A lapzártáig kihirde­tett s a lakosságot közvetlenebbül érintő jogszabályokat ismertetjük röviden. Az Országgyűlés 1989. november 24-i ülésén elfogadta az általános for­galmi adóról szóló törvényt. Az 1987. évi V. törvény volt a korábbi jogszabály az ál­talános forgalmi adóról, mely a hozzá­adott értékadó típusú általános forgalmi­­adó-rendszer bevezetéséről rendelkezett. A törvényt az első év működési tapasz­talatai alapján 1988-ban módosították. Az Országgyűlés — beépítve e módosítá­sokat, továbbá törvényi szintre emelve az alacsonyabb szintű végrehajtási rendele­tek többségét, s néhány pontosítást esz­közölve — ezúttal egységes szerkezetbe foglalta az általános forgalmi adó alapve­tő szabályait. (1989. évi XL. törvény) A lakossági adóigazgatási eljárás­ról szóló minisztertanácsi rendeletet — egy országgyűlési interpelláció nyomán — kiegészítették egy méltányos rendel­kezéssel. Eszerint, ha az adó fizetésére kötelezett személy az adópótlékmentes fizetési határidő lejártát megelőzően ter­jeszti elő kérelmét részletfizetési kedvez­mény, fizetési halasztás vagy adó csök­kentésére, illetőleg elengedésére, a kére­lem jogerős elbírálásáig nem számítható fel adópótlék. A rendelet 1989. december 5. napján lépett hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmaz­ni kell. [123/1989. (XII. 5.) MT rendelet] A pénzügyminiszter 1952-től 1988-ig terjedően — a gazdasági dereguláció ke­retében — 1989. december 31. napjával hatályon kívül helyezett számos pénzügy­­miniszteri utasítást, illetőleg visszavonta több jogi iránymutatását. [43/1989. (XII. 5.) PM rendelet] Az Országgyűlés határozatban rendel­kezett a lakossági forint- és deviza­­számlák szabad forgalmának miniszter­­tanácsi korlátozása tilalmáról. Ennek ér­telmében a kormány az Országgyűlés jó­váhagyása nélkül semmiféle változtatást nem hajthat vég­re a lakossági forint- és devizaszámlák szabad forgalmában. [36/1989. (XII. 9.) OGy határozat] A munkaviszony létesítésénél és a munkaviszonyból származó jogok és kö­telezettségek meghatározásánál további szempontokkal egészült ki a hátrányos megkülönböztetés tilalmának köre. Ezen­túl tilos hátrányos megkülönböztetést tenni a dolgozók között vallásuk, munka­­vállalói érdekképviseleti szervhez tarto­zásuk, illetve politikai meggyőződésük miatt is. (1989. évi XLI. törvény) Az Alkotmány módosításáról szóló törvény októberi hatályba lépésére tekin­tettel, annak egyes rendelkezései, vala­mint a Büntető Törvénykönyv és a bünte­tő eljárási törvény változása miatt feltét­lenül szükségessé vált a bíróságokról szó­ló 1972. évi IV. törvény módosítása. Né­hány fontosabb rendelkezés: a bíróság a tárgyaláson hozott határozatát akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta; a katonai bün­tetőeljárás alá tartozó ügyek körének je­lentős csökkenése miatt módosult a kato­nai bíróságok hatásköre; megszűnt az igazságügyminiszternek a bíróságok szakmai tevékenységével összefüggő jo­gosítványa, csak a bíróságok igazgatásá­val kapcsolatban maradt fenn hatásköre; a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megszüntetése miatt a bíróságok szerve­zése, megszüntetése, illetékességi terüle­tének megállapítása az Országgyűlés jog­körébe tartozik; a bírókat az igazság­ügyminiszter jelölése alapján a köztár­sasági elnök nevezi ki határozatlan időre; a gyorsuló inflációra való tekintettel a megyei bíróságok hatáskörébe ezentúl a hárommillió forintot meghaladó vagyon­jogi perek tartoznak, ezzel is biztosítva a Legfelsőbb Bíróság ítélkezéssel összefüg­gő elvi irányító tevékenységét. (1989. évi XLII. törvény) A gazdasági társaságokkal azonos ver­senyfeltételek megteremtése érdekében az Országgyűlés megalkotta az állami vagyon utáni részesedésről szóló tör­vényt. Ennek keretében az állami vagyont kezelő és használó állami vállalat, tröszt, szövetkezet — beleértve e körbe az átala­kulási törvény alapján létrejött társasá­got is a magán,­­ tartott üzletrész állomá­nya után — részesedést köteles fizetni. E részesedést első ízben az 1990. évi adó­zott eredményből kapott osztalék, része­sedés figyelembevételével kell teljesíteni. A „Ványa”-ként közismert vállalko­zási nyereségadó törvény sem kerülte el a változtatásokat. Hatásáról nem keve­sebbet, mint a teljesítmény-ösztönzést, a vállalkozások megélénkítését és számuk növekedését, a szerkezet-átalakítást, és az ezekkel járó foglalkoztatás­politikai gondok enyhítését várják. Utalásszerűen néhány módosításáról: a jövőben az egyé­ni vállalkozók mellett a kétmillió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági kister­melők is bejelentkezhetnek a törvény ha­tálya alá; a vállalkozói tevékenységet is folytató költségvetési szervek is kötele­sek az e tevékenységből származó ered­mény után vállalkozási nyereségadót fi­zetni; lehetővé vált a kistermelők szövet­kezete részére az egyszerűbb eredmény­megállapítási és nyilvántartási rendszer alkalmazása; több ponton változott, illet­ve kiegészült a költségek, ráfordítások között elszámolható kiadások köre; az adóalap általános mértékének csökkenté­sével összhangban az adókedvezmények egy része mérséklődött. (1989. évi XLIV. törvény) Ugyancsak az 1989. november 24-i ülésen fogadta el az Országgyűlés a ma­gánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt. Ennek ismertetését mellőzzük, hiszen megalkotása idején szinte vala­mennyi sajtóorgánum részletesen foglal­kozott vele, főbb rendelkezései feltehető­en ismertek már. (1989. évi XLV. tör­vény) Megjelent az igazságügyminiszter új rendelete a cégbejegyzésről és a cég­jegyzékről. Az 1990. január 1-jei hatály­ba lépés előtt bejegyzett cégek a cégjegy­zékben vezetett adataik első változásakor kötelesek a rendelet szerinti cégjegyzék­nyomtatvány kitöltésére és benyújtására. [13/1989. (XII. 16.) IM rendelet] Jelentős lépés a jogállamiság megte­remtése felé vezető úton a rendőrhatósá­gi kényszerintézkedésekről szóló 4/1985.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék