Ring, 1990 (2. évfolyam, 27-46. szám)

1990-09-05 / 36. szám

Polgár András: „MIÉRT MENTÉL EL...?” „E kor nekünk szülőnk és megölönk. Tőle kaptuk mint útravalót, hogy lehessünk hősök és gyilkosok, megbélyegzők és megbélyegzettek, keveset tevők, nagyokat álmodok, másokat mentők, magunkat pusztítók egyidőben, egy helyütt és egy Személyben, ki merre fordul, aszerint.” (Örkény István: Pisti a vérzivatarban) XXII. „Pali” „Csak egy tánc volt”, énekelte Szécsi Pál azon a régi-régi táncdalfesztiválon. A semmiből pattant elő, karcsún, fiatalon, jóképűen, gyönyörű, bársonyos hanggal. A táncdalok fiestája felröpítette az éne­kest, százak, ezrek bálványává avatta, hisztérikus lányok őrjöngtek érte és kö­rülötte, autogramvadászok álltak lesbe a művészbejárónál, csak megérinteni, csak szólni hozzá, csak megfogni a kezét... És valóban csak egy tánc lett... S amikor a táncnak vége, elmennek a zenészek, szétoszlik a tömeg, elúszik a hang, eloszlik a füst... Ő ottmaradt, kar­csún, még mindig fiatalon, jóképűen, és az a bársonyos hang csak bakelitlemezek barázdáiból csiholható elő, szenvtelen magnószalagok surrogásából támad fel. A mai tinédzserek csak képernyőről ismerik, élőben sosem látták, olykor a rádióban hallják, mégis, Szécsi Pál itt van közöttünk, mítosz és nosztalgia lett. „Drága barátom, Pityus! Lehet, hogy nem tartod normálisnak, amit teszek, de hidd el, ez a legjobb megoldás, mások­nak is, nekem is. Soha nem szerettem így élni, de mégis meg kell halnom! Soha nem ment ilyen nehezen, mint most, pe­dig már sokszor próbáltam. De most biz­tosra megyek, ez az utolsó dobásom. Na, ennyit erről... Azért hagyok rád mindent, mert van egy-két dolog, amit elintézetle­nül hagytam, és esetleg Téged zavarná­nak, legyen rá fedezeted. Rondán írok, mivel sietek, már érzem a hatást. Szóval a házra van vevő...” - idézzük Szécsi Pál búcsúlevelét, melyet S. Nagy Istvánnak, a legjobb barátnak és munkatársnak írt, hátrahagyva számos tennivalót, némi készpénzt és sok adósságot. A „hatás” a sok beszedett gyógyszert jelenti, azon a rettenetes éjszakán, amikor a sztár úgy döntött: vége! Befejezi, elég volt! - Én vagyok az általános örökös, volt is bajom belőle sok - mondja S. Nagy István szövegíró. - Örököltem 470 000 mínusz forintot, melyet a bíróság be is hajtott rajtam. Ennyi adósság maradt utána. - Az életformája volt költekező, vagy sztár létére ilyen keveset keresett? - Is-is! Akkoriban egy hakniért 200- 300 forintot fizettek, ezzel szemben meg­követelték - és Pali belső igénye is köve­telte -, hogy állandóan divatos legyen, fodrászolt, ápolt. Öltönyök, cipők, ingek, fellépő ruhák sokasága kell ahhoz, hogy valaki igényesen léphessen a közönség elé; megjelenésére mindig gondosan ügyelt. - Sikeres ember, ismert, a nők bálvá­nya. Miért fordul egy ilyen ember önmaga ellen? - Többször megkísérelte az öngyilkos­ságot! De az igazsághoz tartozik, hogy korábbi kísérleteinél mindig idejében te­lefonált vagy Harangozó Terinek, vagy nekem, így idejében meg tudtuk menteni. Hogy miért? Talán belejátszott a pszori­­ázis, közismert bőrbetegsége. Nyáron sem napozott, ruhában járt. Inkább még­is anyakomplexusára gondolok. Az édes­anyja elhagyta Palit, régen volt, nem tu­dom az okát, Amerikában élt. Kétségte­len tény, Pali nagyon vágyott utána, ha­lála előtt két évvel Nyugatra disszidált, azzal a szándékkal, hogy felkeresi az anyját. Az anya azonban megmondta: nem akar találkozni vele. Ez Palit na­gyon megrázta. Késelésünkre, bizonyta­lanul, de hazajött. Az akkori BM-nél va­lahogy el lehetett intézni, utólag is kö­szönet érte, hogy nem kellemetlenkedtek Palinak, folytathatta a pályáját. Egyszer karácsonykor az én lakásomból hívta fel az anyját, akkor is elutasító választ ka­pott. Ismét felszakadt a régi seb, kibo­rult. Ezért gondolom, hogy a végső, tehát „megvalósult” kísérlete­­ talán­­ az édesanyja miatt történt... Ellentmond en­nek, hogy Pali imádott élni, habzsolta az életet, mintegy kompenzálni akarta belső konfliktusait. Rengeteg nő volt belé „ha­lálosan szerelmes”, nagyon vidáman akart élni, és vidáman is élt. Ebbe bele­értendő a könnyed élet, ital, nők, sike­rek, jövés-menés, fellépések... - Előkészítetted az életében és halála után megjelent nagylemezeit. Elég fájdal­mas ezt a csinos, fiatal arcot látni... Úgy hírlik, némelyik szöveg megírásában tevé­kenyen részt vett. Jónéhány dalban volt szövegíró. Lí-

Next