Ritmus, 1988 (1. szám)

1988 / 1. szám

□flQcaES A zenebarátok lapja Szerkesztőség: 1118 Budapest, XI. Dayka Gábor tér 3/a Telefon: 85-85-09 Főszerkesztő: Fodor Lajos ROVATSZERKESZTŐK: Solymosi Tari Emőke Riskó Géza OLVASÓSZERKESZTŐ: Réti Anna TERVEZŐSZERKESZTŐ: Ritter Aladár MUNKATÁRS: Dr. Kozma Andrea PALLAS Lap- és Könyvkiadó Vállalat 1906 Budapest, VII. Lenin krt. 9-11. Telefon: 11-6022 Felelős kiadó Siklósi Norbert vezérigazgató Nyomdaipari Fényszedő Üzem (888495/20) 88 82436 Pannon Nyomda, Veszprém Telefon: (80) 23-882 Felelős vezető: Danóczy Balázs igazgató HU ISSN 0239-1031 Zenebarátok fóruma „Végveszélyben az emberi kultúra!” - ez a mai pánikszólam: fából vaskarika. A kultúra az élet lehánthatatlan része: minden rezdülésünk módját jelenti, a lét elemi mozgásaitól, a táplálkozástól és a nemzéstől a legmagasabb rendű fizikai és szellemi alkotó munkáig, a gesztustól a nyelvig, a gondolkodásig, a képzelet és az érzelmek szárnyalásáig, az eszmék születéséig a hitig. Velünk változik, jobbul vagy romlik, s csak az emberiség izmagjának kipusztulásával semmisülhet meg. Számunkra mostanában mindent átrendez az ismeretek és eszközök új tömege. A tudomány s a technika, a közlekedés és érintkezés (kommunikáció) forradalma ellenállhatatlan erővel hat szülőjére, a gazdasági (termelő és csere) kultúrára. A korszakváltás lázas következményeivel, az igazodás nehézségeivel és zavaraival számolnunk kell és pánik nélkül reagálni: az újat javunkra kell fordítani! Súlyosan téved aki abban reménykedik, hogy a gazdaság működésének átrendeztével minden visszaáll úgy, ahogy volt. Semmi sem lesz többé ugyanúgy! Minden, ami nekünk érték átértékelődik, mindennek a szerepe megváltozik. A természet belénk oltott parancsával kerül szembe, aki ez elől ki akar térni, nem képes hittel belekapaszkodni az újba. A szűkebben felfogott kultúra is átlép a régi értéktarifákhoz ragaszkodókon. A hagyományok - a lézer új fényében - megtisztulnak a sok torzítástól, szennytől, amit rájuk a koptató korszakok hordtak. A művészet szerepe pontosan annyit nő, amennyi gondtól, robottól és tehertől a technika új csodái mentesítik az embert, s amennyit a művész e csodákból elsajátít. A kultúrák kölcsönösen gazdagító hatását a közlekedés és érintkezés forradalma hihetetlenül felgyorsítja. Konvertálható kulturális értékek magas szintű cseréje veszi kezdetét - de az egészséges gyökerű nemzeti, s nem az arctalan sablonkultúrák javára! Ám a nemzetek mai kulturális intézményei - sem nyugati, sem keleti formáikban - nem felelnek meg az új követelményeknek. Ezért lett ez az egész huszadik század az elaggott intézmények ellen véresen lázadó generációk kora. A fejlődést a megszokott JÓ (hagyományok) és a képzelt JOBB (vágyak) kölcsönhatása alakítja. E belénk oltott törvények örök hirdetője a muzsika. Bach és Mozart, Bartók és Kurtág zenéje. Az őserdei dobok és a templomi kórusok és az elektronikus szintetizátorok, az indiai guruk és az erdélyi táncházak, a szelíd hippik és lázadó rockerek zenéje. A RITMUS mától e törvények „közlönye”, a zenebarátok „érdekképviseleti” fóruma - ha a zenebarátok akarják. Oldsmobile Dixieland Jazz Band A svájci Bielben rendezték meg szeptemberben a XX. Nemzetközi Dixieland Fesztivált. A húsz fellépő zenekar között a budapesti Oldsmobile Dixieland Jazz Band mutatkozott be elsőként Kelet- Európából. Egy „kicsit magyar” svéd: Nilla Pierrou A stockholmi születésű svéd hegedűművésznő 1970-72 között Gertler Endre mesteriskolájában tanult Brüsszelben, ilyenformán „egy kicsit magyar”. Számos nemzetközi versenyen vett részt kimagasló eredménnyel, egyebek között a nemzetközi Ysageversenyen, majd a dániai Aarhusban, Münchenben, Lisszabonban, Helsinkiben 1972-ben. Első lett a budapesti Szigeti versenyen. A Hannoversche Allgemeine Zeitung 1975-ben azt írta: „... Szokatlanul kidolgozott technikája, magával ragadó vonóvezetése, szenvedélyes, poetikus előadásmód szolgálatában áll, természetesen mindezt mindig alávetve a zeneszerző személyes stílusának ... Könnyed, tiszta hangképzése, szép hangszíne, és a határozottság, amellyel minden technikai nehézség fölött győzedelmeskedik, s nem utolsó sorban emberi-művészi egyénisége minden hallgató számára vonzóvá teszi játékát ...” Nilla Pierron az MRT Szimfonikus Zenekarának január 13-i és 15-i zeneakadémiai hangversenyén honfitársa, Lars Eric Larsson hegedűversenyét mutatja be. ..-í. .. Bartók Soltig sorozat Londonban November 1. és 17. között nagyszabású magyar fesztivált rendeztek Londonban. Az ötlet a világhírű karmestertől, Solti Györgytől származik. A vezetése alatt álló zenekar - a Londoni Filharmonikusok - négy koncertjén és néhány kamarazenei hangversenyen eljátszották Bartók legkiemelkedőbb alkotásainak jelentős részét. A Bartók Solti sorozatként hirdetett rendezvényen fellépett Takács Klára, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András, Jandó Jenő, Pauk György, Szabadi Vilmos és a Takács vonósnégyes. A siker óriási volt, a kritikusok egyértelműen szuperlatívuszokban nyilatkoztak az eseményről. A londoni megmérettetés több hazai művészünk számára jelent további angliai meghívásokat. Több mint ötszáz hanglemezfelvétel Ruggiero Ricci Az idén éppen hetvenesztendős világhírű hegedűművész pályáját csodagyerekként kezdte: kilencéves korában mutatkozott be a New York-i Carnegie Hallban, ahol Mendelssohn hegedűversenyét játszotta. Európában először 1932-ben lépett fel, első világkörüli turnéra az ötvenes évek második felében indult. A San Francisco-i születésű művész a virtuóz hegedűdarabokkal alapozta meg hírnevét. Ő játszotta először lemezre Paganini 24 capricció-ját eredeti leiratban. Eddig 64 országban vendégszerepelt, félezernél több hanglemezfelvételt készített. A hetvenes évek elején a bloomingtoni egyetem, 1975 óta a New York-i Juilliard School professzora. Január 30-án Budapestre látogat, zeneakadémiai hegedűestjén a fiatal magyar zongoraművész-generáció egyik legtehetségesebb egyéniségével, Nagy Péterrel Bach, Beethoven és Debussy egy-egy alkotását szólaltatja meg. Vendégünk az NSZK-ból Ralf Weikert január 6-án és 8-án Brahms műveket vezényel a Zeneakadémián Ha Önnek szerzett már örömet a muzsika, kedves egy felejthetetlen dallam, fontosak az élményszomjas órák, hogy mit hall koncerten, színházban, rádióban, televízióban, nem közömbös, mi van a zenevilágban, ha tudtul adná kívánságait hallassa szavát a RITMUS hasábjain, olvassa lapunkat. 1989-ben havonként jelenünk meg.